Talált tárgyak a Kossuth téren

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2006. október / Szegő Péter Az alábbi fényképek 2006. október 19-én készültek a Kossuth téri, a miniszterelnök távozását követelő tüntetésen, mely tüntetést a Magyar Nemzeti Bizottság, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány és Nemzeti Kerekasztal jegyzi. A szervezők között ott van – többek közt – Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Dobos Attila, a Nemzetőr kiadója és Molnár Tamás, a Jobbik volt alelnöke.

A négy és fél évvel ezelőtti választások idején súlyos problémának láttuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – nyilvánvalóan szavazatmaximálási célból – olyan gesztusokat tett a nemzeti radikális szavazóknak, amelyek a nyugati politikai civilizáció normái alapján megengedhetetlenek.

Négy évvel később úgy tűnt, a Fidesz határozottan elkülönül a politikai eszköztárából az antiszemitizmust sem nélkülöző nemzeti radikalizmustól és már-már CDU-izálódik. Erre lehetett következtetni a párt alelnöke, Pokorni Zoltán által a Szombat márciusi számában elmondottakból: „A Fidesz – a német, a francia, a holland és a többi kereszténydemokrata, konzervatív párthoz hasonlóan – az antiszemitizmus minden formáját határozottan elutasítja. […] A Fidesz soraiban nincs és nem is lesz helye antiszemitáknak.”

A szeptember 17-én kezdődő tüntetéssorozat számos eleme azonban azt az érzést kelti bennünk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt CDU-izálódása mégiscsak odébb van. Az Országgyűlés négy fideszes képviselője: Jakab István, Horváth János, Kelemen András, Wittner Mária, valamint Schmitt Pál, a párt alelnöke és EU-képviselője is részt vett a Parlament előtti demonstráción.

Nem állítjuk, hogy a Fidesz, mint olyan, antiszemita lenne, sőt: reményeink szerint fent említett öt nobilitása sem az. Azonban, ha a Fidesz komolyan gondolja a Pokorni Zoltán által lapunknak tavasszal elmondottakat, akkor semmilyen közösséget sem vállal azokkal, akik nem egyszerűen Gyurcsány Ferenc távozását követelik, hanem részben kódolatlanul, részben alig kódoltan zsidóznak – még akkor sem, ha vélt vagy valós rövid távú politikai érdekei erre predesztinálnák. A félreértések elkerülése végett: a zsidók számára baljóslatú az Árpád-sávos zászló lengetése is. Nagyon kilóg ugyanis abból az értelmezésből a lóláb, amely szerint ez a zászló csupán az Árpád-házra, a 895 és 1301 közötti dicső magyar történelmi múltra utal. Beszéljünk világosan: az Árpád-sávos zászló, zöld nyilaskereszttel föltuningolva a legsötétebb magyar politikai söpredék jelképe volt. Hogy a nyilasuralom mit jelentett a zsidóknak – és egész Magyarországnak – azt itt nem kell részletezni.

Árpád-sávos zászlók az október 6-i, a Gyurcsány Ferenc által megnyert bizalmi szavazás napján rendezett fideszes tüntetésen is szépszámmal lengedeztek a tömegben, s egyetlen szónoknak – köztük Orbán Viktornak – sem volt szava ellenük. Ha egy német kereszténydemokrata képviselő elmenne egy olyan tüntetésre, ahol a bármilyen, a Harmadik Birodalom jelképeire akárcsak nyomokban hasonlító embléma lenne található és/vagy zsidónak vélt közéleti személyek nevét olvasnák föl és/vagy a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, esetleg Henry Ford A nemzetközi zsidó című könyvét árulnák, úgy rúgnák ki az illetőt legott a CDU-ból, hogy a lába nem érné a földet, és csak azt keresné a Bundestagban, hogy merre van a vészkijárat. Nem ártana ezt a Fidesznek szem előtt tartania.

Szerkesztőnk, Gadó János ezt írta a Szombat májusi számában: „Ott tartunk tehát, hogy a mainstream politika lassan elválik a régi antiszemitizmustól, miközben az újra még nem vevő. Talán lesz néhány jó évünk.”

Reméljük, hogy nem néhány hónapig tartott a néhány év.

Címkék:online

[popup][/popup]