Színből, szívből vagy politikai megfontoltságból
A novemberi helyhatósági választásokon a jeruzsálemi ultraortodoxia váratlanul nagy győzelmet aratott, 15 különböző pártokhoz tartozó képviselőjük került be a 31 tagú városi tanácsba. Természetesen felmerül a kérdés: vajon az ultraortodoxia meg fogja e kísérelni a város arculatát saját ízlése szerint átformálni, amely többek között a szombaton nyitva tartó vendéglők, szórakozóhelyek, mozik és múzeumok bezárását is jelenthetné? A polgármester, Ehud Olmert legnagyobb hatalommal bíró helyettese, Hájim Miller – akinek pártja, a Degel haTora nem kevesebb, mint hét mandátumot szerzett – erre a kérdésre is válaszol a Jerusalem Report kérdései nyomán.
Hogyan sikerült az ultraortodox lakosság 95 százalékát rábírni a szavazásra?
A világi oktatás csődbe jutott, miközben a mi iskoláink virágoznak. Az ultraortodox gyerekek születésüktől fogva azt tanulják, hogy a Tórát képviselő bölcseknek és a Tóra parancsolatainak engedelmeskedjenek.
Ez azt jelenti, hogy ha egy ultraortodoxnak azt mondja a rabbija, hogy szavazzon, akkor engedelmeskedni fog?
Igen, azt fogja tenni, amit a vallási autoritás képviselője mond neki.
Hogyan magyarázza, hogy a város világi lakosságának nagy része nem vett részt a választásokon?
A város szekuláris lakói teljesen elégedettek a helyzetükkel. Ne felejtse, hogy nekik vannak iskoláik, uszodáik, közösségi házaik a saját lakónegyedükben. A mi negyedeinkben a zsinagógáknak gyakran csak a pincékben jut hely.
Várható-e, hogy szombatonként utakat fognak lezárni és mozik vagy szórakozóhelyek nyitvatartását fogják megtiltani?
– Ez jellegzetes baloldali rágalom, amellyel az elmúlt öt év során igyekeztek megfélemlíteni a lakosságot. Igaz, eredménytelenül. Jeruzsálemben továbbra is mindenki a világnézetének megfelelően élhet
– Azt tartaná ideálisnak, ha szombaton egész Jeruzsálem zárva tartana?
Kétségtelenül. Szeretném, ha minden zsidó megértené, hogy a Tóra törvényei valóban Istentől származnak. Ettől függetlenül a realitással együtt kell élni.
A szekuláris lakosság el fogja hagyni a várost?
Nem. Akik elmennek, azok ezt a munkahelyek hiánya és a lakásárak miatt teszik.
Miért nem indítottak ultraortodox polgármester jelöltet?
Nem éreztük szükségesnek. Nem a hódítás volt a célunk. Mi csak azt akarjuk, ami jogosan megillet bennünket, és amit meg tudunk szerezni, mint a városi tanács legtöbb mandátummal rendelkező csoportja. Ehud Olmert megérti az általunk képviselt réteg szükségleteit, míg az ex polgármester Teddy Kollek az arabok szükségleteit értette meg. Végül is ezért megfizette az árat.
Mit vár a jövőtől?
– Egy ultraortodox nem vállalhatja el egy olyan város polgármesterségét, ahol a mozik szombaton is nyitva tartanak, ahol disznóhúst árulnak, mert ő Isten felé tartozik felelősséggel.
*
Talán lehet némi haszna, ha a jeruzsálemi városi politikában kevésbé járatos magyarországi olvasó kedvéért megpróbáljuk felhívni a figyelmet néhány apróságra az alpolgármester szavaival kapcsolatban.
Millernek kétségtelenül igaza van abban, hogy a választások bebizonyították az ultraortodoxia oktatási programjának és az egész ultraortodox társadalom érdekképviseleti rendszerének fölényét a világi oktatásnak a társadalmi aktivitásra és az önérdek képviseletére nevelő részével szemben. Bár Jeruzsálem világi lakossága gyakran panaszkodik különböző fórumokon az ultraortodoxia térhódítására, amikor cselekvésre került a sor a jeruzsálemi szekulárisok inkább a kirándulást választották a szavazás helyett.
A világi ideológia kétségtelenül válságjeleket mutat, de a választások alatt tapasztalt világi passzivitás nemcsak a helyzetükkel való teljes elégedettségből származhat – ahogy ezt Miller véli – hanem abból is, hogy a jeruzsálemi helyzet a világiak szempontjából még mindig nem elég rossz az aktív magatartás kiváltásához. Noha a baloldali félelmek Jeruzsálem gyors „elortodoxosodásától” nyilván túlzottak, ezzel együtt nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyakori – és időnként erőszakossá váló, vagy a nem-vallásosokból erőszakos reakciót kiváltó – ultraortodox tiltakozó megmozdulásokat a szombat megszegése ellen. Miller éppen azt a pontot hagyja leginkább homályban a zsidó Jeruzsálem jövőjével kapcsolatban, hogy az ultraortodoxia a vallásos Jeruzsálem elismerten vallott ideálja és a szekuláris jelenlét realitása közötti ellentéttel vajon megbékült-e, s így a – jelenleg igencsak akadozó – vallásos-világi párbeszédnek adott új lendületnek nézhetünk elébe, vagy pedig az ideál még mindig megvalósításra vár, s hozzá majd a legközelebbi választásokon megszerezni vélt abszolút ultraortodox többség adminisztratív intézkedései visznek-e majd közelebb?
*
Lapzárta után: Hájim Miller alpolgármester nemrégiben úgy nyilatkozott a bevándorló (döntő többségében szekuláris) ex-szovjet zsidókról, hogy nincs rájuk szükség, mert „tönkreteszik az országot”. „Korrupciót hoznak magukkal meg disznóhúst. Nem tudjuk, ki a zsidó és ki nem az. Amióta megjöttek csak bajt hoztak az országra.”
Címkék:1999-02