Színből, szívből vagy politikai megfontoltságból

Írta: b.g. - Rovat: Archívum

A novemberi helyhatósági választáso­kon a jeruzsálemi ultraortodoxia várat­lanul nagy győzelmet aratott, 15 kü­lönböző pártokhoz tartozó képviselő­jük került be a 31 tagú városi tanács­ba. Természetesen felmerül a kérdés: vajon az ultraortodoxia meg fogja e kí­sérelni a város arculatát saját ízlése szerint átformálni, amely többek kö­zött a szombaton nyitva tartó vendég­lők, szórakozóhelyek, mozik és múzeu­mok bezárását is jelenthetné? A pol­gármester, Ehud Olmert legnagyobb hatalommal bíró helyettese, Hájim Mil­ler – akinek pártja, a Degel haTora nem kevesebb, mint hét mandátumot szer­zett – erre a kérdésre is válaszol a Jerusalem Report kérdései nyomán.

Hogyan sikerült az ultraortodox lakos­ság 95 százalékát rábírni a szavazásra?

A világi oktatás csődbe jutott, miköz­ben a mi iskoláink virágoznak. Az ultraor­todox gyerekek születésüktől fogva azt tanulják, hogy a Tórát képviselő bölcsek­nek és a Tóra parancsolatainak engedel­meskedjenek.

Ez azt jelenti, hogy ha egy ultraorto­doxnak azt mondja a rabbija, hogy sza­vazzon, akkor engedelmeskedni fog?

Igen, azt fogja tenni, amit a vallási au­toritás képviselője mond neki.

Hogyan magyarázza, hogy a város vi­lági lakosságának nagy része nem vett részt a választásokon?

A város szekuláris lakói teljesen elé­gedettek a helyzetükkel. Ne felejtse, hogy nekik vannak iskoláik, uszodáik, közösségi házaik a saját lakónegyedük­ben. A mi negyedeinkben a zsinagógák­nak gyakran csak a pincékben jut hely.

Várható-e, hogy szombatonként uta­kat fognak lezárni és mozik vagy szórako­zóhelyek nyitvatartását fogják megtiltani?

– Ez jellegzetes baloldali rágalom, amel­lyel az elmúlt öt év során igyekeztek meg­félemlíteni a lakosságot. Igaz, eredmény­telenül. Jeruzsálemben továbbra is min­denki a világnézetének megfelelően élhet

Azt tartaná ideálisnak, ha szombaton egész Jeruzsálem zárva tartana?

Kétségtelenül. Szeretném, ha minden zsidó megértené, hogy a Tóra törvényei valóban Istentől származnak. Ettől füg­getlenül a realitással együtt kell élni.

A szekuláris lakosság el fogja hagyni a várost?

Nem. Akik elmennek, azok ezt a munkahelyek hiánya és a lakásárak miatt teszik.

Miért nem indítottak ultraortodox polgármester jelöltet?

Nem éreztük szükségesnek. Nem a hódítás volt a célunk. Mi csak azt akar­juk, ami jogosan megillet bennünket, és amit meg tudunk szerezni, mint a városi tanács legtöbb mandátummal rendelke­ző csoportja. Ehud Olmert megérti az ál­talunk képviselt réteg szükségleteit, míg az ex polgármester Teddy Kollek az ara­bok szükségleteit értette meg. Végül is ezért megfizette az árat.

Mit vár a jövőtől?

– Egy ultraortodox nem vállalhatja el egy olyan város polgármesterségét, ahol a mozik szombaton is nyitva tartanak, ahol disznóhúst árulnak, mert ő Isten fe­lé tartozik felelősséggel.

*

Talán lehet némi haszna, ha a jeruzsá­lemi városi politikában kevésbé járatos magyarországi olvasó kedvéért megpró­báljuk felhívni a figyelmet néhány apró­ságra az alpolgármester szavaival kap­csolatban.

Millernek kétségtelenül igaza van ab­ban, hogy a választások bebizonyították az ultraortodoxia oktatási programjának és az egész ultraortodox társadalom ér­dekképviseleti rendszerének fölényét a világi oktatásnak a társadalmi aktivitásra és az önérdek képviseletére nevelő ré­szével szemben. Bár Jeruzsálem világi la­kossága gyakran panaszkodik különböző fórumokon az ultraortodoxia térhódítá­sára, amikor cselekvésre került a sor a jeruzsálemi szekulárisok inkább a kirán­dulást választották a szavazás helyett.

A világi ideológia kétségtelenül válság­jeleket mutat, de a választások alatt ta­pasztalt világi passzivitás nemcsak a hely­zetükkel való teljes elégedettségből szár­mazhat – ahogy ezt Miller véli – hanem ab­ból is, hogy a jeruzsálemi helyzet a világi­ak szempontjából még mindig nem elég rossz az aktív magatartás kiváltásához. Noha a baloldali félelmek Jeruzsálem gyors „elortodoxosodásától” nyilván túl­zottak, ezzel együtt nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyakori – és időnként erő­szakossá váló, vagy a nem-vallásosokból erőszakos reakciót kiváltó – ultraortodox tiltakozó megmozdulásokat a szombat megszegése ellen. Miller éppen azt a pontot hagyja leginkább homályban a zsidó Jeruzsálem jövőjével kapcsolatban, hogy az ultraortodoxia a vallásos Jeruzsálem el­ismerten vallott ideálja és a szekuláris je­lenlét realitása közötti ellentéttel vajon megbékült-e, s így a – jelenleg igencsak akadozó – vallásos-világi párbeszédnek adott új lendületnek nézhetünk elébe, vagy pedig az ideál még mindig megvaló­sításra vár, s hozzá majd a legközelebbi választásokon megszerezni vélt abszolút ultraortodox többség adminisztratív intéz­kedései visznek-e majd közelebb?

*

Lapzárta után: Hájim Miller alpolgármester nemrégiben úgy nyilatkozott a bevándorló (döntő többségében szekuláris) ex-szovjet zsidókról, hogy nincs rájuk szükség, mert „tönkreteszik az országot”. „Korrupciót hoznak magukkal meg disznóhúst. Nem tudjuk, ki a zsidó és ki nem az. Amióta megjöttek csak bajt hoztak az országra.

Címkék:1999-02

[popup][/popup]