Prágai hitközség: – Reformer elnök, ortodox főrabbi

Prágai hitközség

Reformer elnök, ortodox főrabbi

A prágai zsidók azt remélik, hogy az újraéledő, jelenleg 1600 tagú hitközségnek a következő három évre meg­választott elnöke megszünteti a súlyos belső megosztottsá­got. A 32 éves Tomas Jelinek – a korábbi alelnök – azt is célul tűzte ki, hogy a korábbinál élénkebb párbeszédet indít a cseh társadalommal.

– Sokan már azért is utálnak, hogy egy­általán megválasztottak – jegyzi meg keserű mosollyal az arcán. A megjegy­zést nem tréfának szánta. A hivatalo­san Csehországban élő zsidók mintegy fele tagja a prágai hitközségnek, amely a Zsidó Hitközségek Cseh Szövetségé­nek a legfontosabb szervezete. A prágain kívül még kilenc másik hitközség is működik az országban. A Jelinek jú­liusi megválasztását megelőző hóna­pokban a vezetőség és a – zömmel nem ortodox – tagság közötti feszültség folyamatosan nőtt, részben azért, mert a hitközségi vezetők nem voltak hajlan­dóak elismerni a liberális zsidó vallási irányzatokat. A tagság már nyíltan köve­telte a vezetőségváltást.

Ez most meg is történt. Jelineket, aki a Cseh Köztársaság elnökének, Vaclav Havelnak bizalmasa és az elnöki iroda gazdasági tanácsadója, a tagság támo­gatása szinte besodorta a prágai hitköz­ség elnöki székébe. A fiatalember csak 12 évvel ezelőtt jelent meg a zsidó közéletben, először mint a Csehszlovák Zsidó Diákszövetség tagja. A prágai hit­községbe csak később lépett be. 1998-ban Tomas Jelinek és egy barátja, Da­vid Stecher – akit nemrég választottak meg a prágai hitközség Felügyelő-bi­zottsága elnökének – együtt elhatároz­ták, hogy „felélesztik” a hitközséget. Kezdetnek elég annyi, hogy hatvan év óta először szerveztek Prágában zsidó bált. A fiatalok úgy vélték, hogy a hit­községet nyitottabbá kell tenni, köze­lebb kell vinni az emberekhez, főleg a fiatalokhoz. Voltak olyan panaszok is, hogy ha valaki felhívta a hitközséget, a hitközségi alkalmazott, aki be sem mu­tatkozott, durván elutasította a taná­csért vagy segítségért hozzá fordulót. Ma már a tagság felől beérkező pana­szokat a hitközség felügyelő-bizottsága vizsgálja, amely – Stecherrel az élen – szintén úgy véli, hogy a hitközségnek új, baráti arculatot kell adni.

Egy tavalyi közvélemény-kutatás sze­rint a válaszolók 75 százaléka azt sze­rette volna, ha a hitközségek befogad­ják a zsidóság egyéb, liberális ágait is. Ez a Szövetség ígérete szerint még ez évben meg is történik majd.

Jelinek szerint a Soa előtti csehor­szági zsidóság nem volt nagyon orto­dox és meglehetősen asszimilálódott, s így ma a Cseh Köztársaságban élő zsi­dók zöme nem vallásos. A liberális ága­kat kevésbé szigorúnak, közért­hetőbbnek és emberhez közelibbnek tekintik. Csakhogy mindezt a régi ve­zetőség egy részével igen nehéz elfo­gadtatni.

– Két nappal a választás előtt meg­kérdeztem a hitközség egyik vezetőjét hogy támogat-e. Azt válaszolta, hogy ez nehéz kérdés, mert az elnök hagyomá­nyosan olyan személy, aki átélte a Soát és hithű zsidó.

A biztosítási kötvényekkel kapcsola­tos nemzetközi kárpótlási tárgyaláso­kon Jelinek képviseli a Cseh Köztársas­ágot, ő a Mazsöknek megfelelő cseh közalapítvány kuratóriumának az elnö­ke is. Nemcsak az egységet szeretné visszaállítani, hanem azt is szeretné el­kerülni, hogy a zsidó közösség margina­lizálódjon: e célból nyitni kíván a cseh társadalom egésze felé. Már ki is adott egy felhívást, kérve a cseh néptől a kommunizmus bukása óta a közéletet mérgező neonácizmus elítélését. Jeli­nek azt szeretné, ha a cseh zsidóság a cseh társadalom szerves részévé válna, és az emberekben tudatosulna, hogy a zsidóság is jelen van a közéletben.

Jelinek az eddig elhanyagolt közép­korú zsidók felé is nyitni készül.

– Van­nak iskoláink a fiatalok számára és fel­karoljuk az időseket. De ha valakinek a kora 35 és 55 között van, akkor vele senki sem törődik. Ha a középkorúak számára is szervezünk szociális progra­mokat, akkor ezzel az egész zsidó kö­zösség gazdagodik – mondja Jelinek. Becslései szerint több száz ilyen zsidó él Prágában. Ezek az emberek azért nem vesznek részt zsidó programok­ban, mert egyik sem nekik szól.

– Ha lesznek ilyen programjaink, jönni fog­nak – bizakodik Jelinek. De más változ­tatásokat is tervez. A hitközség értékes ingatlanokkal rendelkezik Prágában és vidéken, ezeket szeretnék kihasználni. A tíz cseh hitközség közül csak a prágai az, amely képes önerőből működni.

Jelinek nagyravágyó célokat tűzött ki maga elé, de komoly támogatói is van­nak. Egyikük Karol Sidon, a Cseh Köz­társaság főrabbija, aki ritkán szólal meg, de most azt nyilatkozta, hogy a fi­atal hitközségi elnök fényes jövő előtt áll. És persze ott van az ország erköl­csének fő őre, Vaclav Havel is, bár Jeli­nek fogadkozott, hogy nem fog vissza­élni állásával és zsidó ügyekben nem veti latba befolyását a köztársasági el­nöknél.

Erről azt mondja: – Tanácsadói és hit­községi elnöki megbízatásaimat igyek­szem mereven szétválasztani. Persze, ha egy olyan komoly ügy merülne fel, ami érinti a Csehországban élő zsidó­kat is, nem fogok visszariadni attól, hogy tájékoztassam őt.

A Jerusalem Post alapján Rajki András