Őrségváltás a berlini zsidóság élén
A II. világháború után első ízben fordult elő, hogy a berlini zsidó Közösség parlamentje háború után született igazgatót választott a 46 éves Andreas Nechama személyében. A 76 éves, most visszavonuló Jerzy Kanal utódjától a legnagyobb németországi zsidó közösség megújhodását várják az érdekeltek. A visszavonuló igazgató ingatlanüzletekkel foglalkozott, amely komoly vagyont és sokak szerint kétes hírnevet eredményezett számára. Andreas Nechama a közösség európai hírű kántorának fia, történész, a városban működő „A terror földrajza” elnevezésű alapítvány vezetője, amely a Gestapo rémtetteiről szóló állandó kiállítást tartja fent. Tíz évvel ezelőtt Nechama kezdeményezésére indultak be a városban az azóta évenként ismétlődő „Zsidó kulturális napok”. Komolyabb hírnevet akkor szerzett magának, mikor „A zsidó élet mintái” címmel rendezett országos figyelmet keltő kiállítást közössége történetéről.
Legfontosabb feladatának az új igazgató a bevándorolt ex-szovjet zsidóság integrációjának előmozdítását tekinti. A nagytekintélyű Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott legutóbbi nyilatkozatában arról beszélt, milyen fontos az újonnan érkezetteket a közösségi munkába bevonni – hiszen véleményük, szükségleteik csak így ismerhetők meg. Az új választásokat megelőző kampány során többször is elhangzott a vád az előző vezetéssel szemben: nem tett semmit annak érdekében, hogy az orosz zsidókat bevonja a közösségbe. Ez a réteg ma már a város zsidóságának több mint a felét adja – noha a közösség újonnan választott parlamentjébe egyetlen képviselőt sem tudott küldeni. (A berlini fal leomlása óta mintegy 30 ezer zsidó vándorolt Németországba a Szovjetunió utódállamaiból. Közülük sokan csak azért tartották fontosnak zsidóságukat, mert ily módon könnyebben kaptak bevándorlási engedélyt a nyugati jóléttel kecsegtető országba. Letelepedésük után már korántsem ragaszkodnak annyira a zsidó közösséghez.)
Mielőtt a távlati tervek felé fordíthatná tekintetét, az új igazgatónak le kell csitítania a személyes torzsalkodásokat, botrányokat és vissza kell állítania a berlini zsidók képviseletének hitelét, amelyet a német sajtó cikkei erősen megtépáztak. Az előző igazgatótanács határozottan visszautasította a sajtó vádjait, amely közösségi pénzekkel való visszaéléssel és kétes ingatlanügyekkel gyanúsította meg a parlament egyes tagjait és azok egynémely hozzátartozóit. Az érintettek mindenesetre az új választásokon már nem indultak.
Az 1945 után Németországban maradt vagy ott letelepedett zsidók egy része ingatlanügyeken gazdagodott meg. (A 60-as évek újbaloldali mozgalmaiban alkalmanként felbukkanó antiszemita érvelés erre a jelenségre is hivatkozott.) E jómódú vállalkozók közül többen magas posztra jutottak a hitközségben. Így történt a most lemondott berlini igazgató, Jerzy Kanal avagy a németországi zsidóság első embere, Ignatz Bubis esetében. Utóbbi a jeles publicista Peter Sichrovskyval kívánta életrajzát megíratni, de a Sichrovsky által festett kép – nem utolsó sorban az ingatlanügyek miatt – olyan pöttyösre sikeredett, hogy Bubis nem engedélyezte a könyv kiadását.
A sajtóban elhangzott állítások aláásták a korábbi igazgatótanács hitelét, ennek következtében alaposan megnehezült a közösség ügyeinek intézése. Az új tanács feladata lesz a holtpontról elmozdulni. Nechama megválasztását üdvözölte Micha Gutmann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának korábbi elnöke is: „Ő olyan ember, aki képes lesz a közösség ügyeit végre ismét normális mederbe terelni.”
Kérdés, hogy a pénzügyekben igen járatos korábbi vezetés lemondásával a történész Nechama mit kezd majd a hirtelen nyakába szakadó anyagi gondokkal. A szintén pénzhiánnyal küszködő Berlin város tanácsa ugyanis számos zsidó közösségi program támogatását megszüntette, így például szeptembertől nem ad többé pénzt a közösség népszerű felnőttoktatási programjaira, amelyeket a nem zsidók köreiből is sokan látogattak.
Miután ezekkel a feladatokkal végzett, az új igazgató nekiláthat a közössége és a város viszonyát érintő kérdések megoldásának, Ezek közt az első a jövő évben Berlin városa által megnyitandó zsidó múzeum ügye. A múzeum igazgatóját már kinevezték az izraeli Amnon Barzel személyében, a városi tanács azonban bánja döntését, mert Barzel a kortárs zsidóság életére kívánja helyezni a hangsúlyt, míg a városatyák a helyi közösség múltját kívánják viszontlátni.
* Lásd: Péter és a farkasok. Szombat, 1997. január, 19. oldal.
Címkék:1997-10