Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Egyenlőség, 1895. május 3.

Május elsejei gondolatok

…hogy kerül ez a théma a felekezeti lap hasábjaira?… Nekünk különösen tanulságos kérdés ez, mert hiszen ugyanazok a tanok és elvek, melyeket a jövő zenéjeként emleget­nek a szocziálizmus apostolai, – három­négyezer éves zsidó könyvek lapjain van­nak először lefektetve…

Csak általánosságban utalunk Mózes III. könyvére, melyben a rabszolgák iránti hu­mánus bánásmódot parancsolja meg a be­csületes zsidónak… A nyereségben való ré­szesedés tana már el volt fogadva zsidó őse­inknél, a munkáskéz védelme és megbe­csülése pedig sehol nem volt olyan magas fokra fejlődve, mint minálunk…

…a legtöbb ősi erényünk még megvan, még most is példaszerű. Ilyen a bánásmód a kenyérkereső munkással, házi cseléddel; a »zsidó« gyárakban kevesebb a munkások panasza, a zsidó vállalatok humánusabbak, jobb fizetők, a munkás egészségére, testi lelki egészségére jobban ügyelnek, mint más felekezetűek.

De ékesebben szóló bizonyíték még sem kell, mintha éppen a kereskedelmi forga­lom, a merkantil közvetítés munkásairól be­szélünk… Vajon ennek a közvetítő keres­kedelemnek igen nagyszámú munkásai in­dítottak-e valaha szoczialisztikus irányú mozgalmat? Gondoltak-e valaha sztrájkra? Pedig helyzetük súlyos. A legtöbb üzletben reggel 7-től este 8-9 óráig dolgoznak s ezek a kereskedelmi alkalmazottak… nem szocziálizmussal töltik el szabad idejüket, ha­nem önképző egyleteket, nyugdíj-egyletet csinálnak, tehát gondoskodnak magukról, nem úgy, hogy minél több sztrájkkal igye­kezzenek nagyobb bért kisajtolni, hanem úgy, hogy minél több tudással, minél na­gyobb szorgalommal, jóakarattal vonják magukra kenyéradó gazdájuk figyelmét…

Új Kelet. Zsidó politikai hetilap, Cluj (Kolozsvár), 1920. május 8.

Döntött a békekonferencia

A san-remói békekonferencia legutóbbi ülé­sein döntöttek végre Palesztina sorsáról is. Mi e tanácskozások kimenetelében egy pil­lanatra sem kételkedtünk, mert a zsidó Pa­lesztina felállítása ma már történelmi szük­ségszerűség. A békekonferencia, amely a népi önrendelkezés jegyében ült össze, szankcionálta a zsidó nép ama akaratát, hogy újból felépítse hazáját. A határozat, mit a san-remói békekonferencia hozott, vi­lághistóriai jelentőségű s a zsidó nép törté­netének 2000 év óta legnagyobb ese­ménye.

A zsidó nép milliói hálatelt szívvel tekin­tenek ama nagy nemzetek felé, melyek meg­értették a zsidó nép lelkéből feltörő ősrégi vágyat és megadták a jogi lehetőségét an­nak, hogy harmadszor megalapítsa hazáját.

Töchija 1945. május 13.

1. szám

Levél az otthonból

A palesztinai zsidóság még évekkel ezelőtt küldöttséget küldött Törökországba, hogy kapcsolatot vegyen fel a nád megszállás alatt élő zsidókkal és irányítsa a mentés és ellenállás munkáját… A felszabadulás után 1945. március 13-i dátummal kaptuk az első levelet a Jewish Agency ezen képviselőitől. E levélből közlünk részleteket.

Drága Chavérok!

Leírhatatlan örömmel vettem kézhez leveli­teket Csodának éreztem, hogy még egy­szer láthatom kezetek írását. Miután azon­ban elolvastam leveleiteket, megértettem, hogy nem csoda történt, hanem bátorságo­tok és kitartásotok mentett meg benneteket és másokat. Nem akarok elérzékenyülni, in­kább áttérek a benneteket érdeklő kérdé­sekre.

Néhány szót Erec Jiszráel és a cionista mozgalom helyzetéről: Erecben ma mint­egy 700 000 ezer zsidó lélek él. A Hisztadruthoz mintegy 150 000 fő tartozik. Egyik legnagyobb eredményünk a zsidó légió. 40 000 önkéntes harcol a hadseregben. A légió most Olaszországban harcol cionista zászló alatt és főparancsnoka is zsidó. ígé­retet kaptunk arra, hogy a berlini bevo­nuláson a légiónk is részt vesz. Mellékelten küldök nektek egy angol nyelvű bulletint a cionista konferenciáról, melyet most tartot­tunk Tel Avivban. Olvashatjátok azokat a nagy terveket, amelyek a zsidók százezrei­nek alijáját vannak hivatva megvalósítani…

Világosan meg kell értenetek: a leg­erősebb politikai fegyvere a cionizmusnak, hogy mit mond és mit követel az európai zsidóság. Óriási jelentősége van annak, hogy az európai zsidók erélyesen követeljék az alija jogát és erélyesen szögezzék le, hogy nem hajlandók visszatérni azokba az országokba, amelyek nagy temetővé vál­toztak. Az ebből folyó következtetések vi­lágosak: létkérdés számunkra, hogy orszá­gotokban is legyen egy erős cionista mozga­lom és egy erős Hechaluc.

Új Élet, 1970. május 1.

Lenin

Centenáriumot ünnepel a haladó világ. Egy ember születésének a századik évfordulóját, a forradalmárnak, a gondolkodónak, Lenin­nek századik születésnapját köszönti min­denki, aki eszméi sugarában, tanításainak eredményeiben él. Lenin nemcsak az orosz nép, nemcsak az általa létrehozott Szovjet­unió, nemcsak az 1917-es Októberi Szocia­lista Forradalom legkiemelkedőbb egyé­nisége, hanem a világ minden népének, az elnyomottak és gyarmati sorban élő száz­milliók reménysugara és világító fáklyája…

Milliók és milliók, száz- és százmilliók élete, sorsa változott meg Lenin tanításai nyomán és az új társadalmi rend soha nem látott távlatokat nyitott az emberiség tör­ténetében. Nemcsak szputnyikok, nemcsak űrutazások jelentik a huszadik század e nagy haladását, de jelenti azt is, hogy mind több és több országban, mind több és több nép sorakozik fel a béke gondolata, Lenin béke­eszméi mögé.

Címkék:1995-05

[popup][/popup]