Németország és a bevándorlási törvény

Németország és a bevándorlási törvény

Németország fontolgat­ja, hogy megváltoz­tatja az új bevándorlási törvény zsi­dókra vonatkozó részét. A 2005. ja­nuár elsején hatályba lépett törvényt a Németországi Zsidók Központi Tanácsa sok kritikával illette.

Az új jogszabály korlátozza az ex-szovjet zsidók bevándorlását, mivel 45 év alatti életkorhoz, biztos gazda­sági háttérhez és alapfokú németnyelv-tudáshoz köti a letelepedést. Ráadásul, a zsidó jelentkezők eseté­ben, egy németországi zsinagógának igazolnia kell, hogy a jövőben befo­gadja az illetőt a közösségbe.

Németországban eddig nem volt általános törvény a bevándorlásra, ám különleges jogok illették meg a német eredetűeket és – a holokauszt morális terhei miatt – a szovjet zsi­dókat, akik bizton számíthattak a né­met állampolgárságra.

A Központi Tanács, amely a 105 ezres németországi zsidó közösséget képviseli, azt követeli, hogy vonják be a tárgyalásokba, melyeken részt vesznek a német tartományok bel­ügyminiszterei és a német parlament is. 2004. december 20-án a tanács elnöke, Paul Spiegel „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a tör­vény bizonyos részleteit. Aggodal­mát fejezte ki azon 27 ezer orosz zsidó sorsa iránt, akik évek óta vár­nak ügyük elbírálására, és akik – ha­csak közben nem kapták meg a bel­épési engedélyt Németországba – kezdhetik újból a processzust. A bel­ügyminiszter 2004. december 29-én átmeneti rendelkezést léptetett élet­be, amely garantálja a hivatalos meghívást már megkapottak számá­ra a belépést az országba. A német belügyminiszter, Otto Schily szerint „a cél az, hogy erősítsük és könnyítsük integrációjukat” a németországi zsidó közösségekbe.

Az ügyet bonyolítja, hogy sok ex-szovjet zsidó Izraelből Oroszország­ba történő jeridája után akar német állampolgárságot szerezni. Szintén nagy a veszélye a korrupciónak és a nepotizmusnak, ezért többen köz­ponti, több személyből álló bizott­ságra akarják bízni az igazolás ki­adását. A gondok egy részét orvo­solhatja, hogy a német kormány konzultál a Progresszív Zsidók Szö­vetségével (a német reformzsidók­kal), akik a halakhikus kereteknél tágabban vonják meg a zsidóság ha­tárait.

Mindeközben Izrael németországi nagykövete, Shimon Stein kijelen­tette, hogy nincs kifogása az új be­vándorlási törvénnyel szemben, hi­szen – amint azt a Freies Wort né­met újságnak is elmondta – az össz­hangban áll az Izraelt a zsidó nem­zeti otthonnak tekintő hagyományos izraeli állásponttal. Izraelt zavarta az, hogy az utóbbi években egyre több volt szovjet zsidó települt át Iz­rael helyett Németországba – amely egyébként kevesebb szociális jutta­tásban részesítette őket, mint Izrael tette volna. Ugyanakkor Stein azt is kijelentette, hogy tiszteletben tartja azok álláspontját, akik Németorszá­got választották új otthonuknak.