Mit jelent ma a cionizmus?

BUDAPESTEN TANÁCSKOZOTT a Cionista Világszövetség Európai Ta­nácsa az elmúlt hónapban. Az ese­mény történelmi jelentőségét az ad­ta meg, hogy első alkalommal ülé­sezett a Cionista Világszövetség va­lamelyik szerve a Varsói Paktum egyik tagállamának területén. A többnapos ülésszak munkáját dr. Stephen Roth, az Európai Tanács elnöke irányította. A nyugat-euró­pai országok cionista szövetségesei­nek képviseletében 2-4 fős delegá­ciók vettek részt. A budapesti ta­nácskozás megnyitásán Shlomo Ma­rom nagykövet, dr. Schőner Alfréd főrabbi és a Magyar Zsidó Kultu­rális Egyesület nevében Rózsa T. Endre köszöntötte az egybegyűlte­ket. A jeruzsálemi székhelyű Jewish Agencyt dr. Joseph Wernik főrabbi és Rami Kornblum igazga­tó képviselték.

A magas szintű tanácskozás leszö­gezte, hogy a modern cionizmus eszmekörét két kikerülhetetlen, si­ne qua non feltétel szabja meg.

1. Izrael Állam a világ bármely pontján élő zsidók anyaországa.

2. A világ bármely pontján élő zsidók az egyetemes zsidó nemzet részét alkotják.

Aki e két feltételt nem fogadja el, az jogtalanul nevezi önmagát cionistának. Hangsúlyozták egyúttal azt is, hogy az alija kívánatos, azonban korántsem mindenáron kö­telező célja a mai cionizmusnak.

A budapesti tanácskozás időszaka alatt alakult újjá az 1949-ben be­tiltott Magyarországi Cionista Szövetség, amelynek elnökéül dr. Eng­länder Tibort választották és a szö­vetséget az Európai Tanács hala­déktalanul felvette tagszervezetei­nek sorába. Az ülésszak résztvevői úgy döntöttek, hogy szövetségük szervezete általános korszerűsítést igényel, s munkájában a fiatalabb korosztályoknak, azok kezdeménye­zéseinek és igényeiknek is helyet kell biztosítaniuk. A cionista tagszervezetek vezetőségei következő együttes ülésszakukat 1990 nyarán rendezik meg, Jeruzsálemben.