Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…

Budapesti beszélgetés Randolph L. Brahammal

New York Város Egyeteme politikai tudományok tan­székének vezetője Randolph L. Braham, aki a magyar vészkorszakról írt művével lett világhírű, szóhaszná­latából lett nemzetközi fogalommá a holocaust kife­jezés. A tudós a közelmúltban Magyarországon járt, s ezt felhasználtuk, hogy jelenlegi munkáiról és az antiszemitizmus mai jelenségeiről kérdezzük

• Magyarországi tartózkodása alatt előkészítette könyve újabb ki­adását. Mi tette szükségessé a bővítést?

• Könyvemet 1978-ban zártam le, azóta több százezer doku­mentumot néztem át, hogy mást ne mondjak, Kijevben, Minszkben, Moszkvában búvárkodtam eddig zárt archívumokban. El­juttattak hozzám hiteles visszaemlékezéseket, kiigazításokat.

-Mennyiben módosul az új kiadás?

• Elsősorban a mai Magyarország területén létesített közsé­gi és központosított gettókról szóló részt egészítettem ki. Min­dezek mégsem változtatnak a munka eredeti szellemiségén, a tragédia mértékén és lefolyásának történetén.

• A holocaust egy különös aspektusával foglalkozott a bölcsészkar judaisztikai tanszékén napokban tartott előadásában.

• Nem véletlenül! Egyrészt mert félévszázada annak, hogy a nácik nem érve be a fronton és a frissen elfoglalt területe­ken végzett gyilkosságaikkal a hátországban indították be, nem katonai szervezeteket is felhasználva, a halálgyárakat; másrészt és főleg azért beszéltem róla, mert a népirtással való manipulációt tartom a mai antiszemitizmus legveszélyesebb megnyilvánulásának.

• Ennek több formáját is ismertette előadásában.

• Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy tör­ténész áll, hogy Orwell idézetét módosítva a jövő előké­szítésére a múltat manipulálja. Egyes, s nemcsak áltörténé­szek, a hamisítást azzal kezdik, hogy azt állítják: holocaust nem volt, hanem a zsidók a Harmadik Birodalom ellenfele­ként estek el a harcterek más áldozataihoz hasonlóan, a krematóriumokban pedig a munkatáborokban természetes halállal elpusztultakat égették el. A megvesztegetésre tö­rekvők tisztára akarják mosni a nácikat kiszolgáló politiku­sokat, Tisót, Antonescut, Pavelicet, közéjük sorolom Horthyt, azzal, hogy népüket mentették meg, amikor a zsi­dókat kiadták „munkára”. A kegyeletsértők azzal is „szépí­teni” akarják a holocaustot, hogy a 6 millió helyett 1-2 mil­lióról beszélnek, s azok drámájáról is úgy, mint a történe­lem ismétlődéséről: ártatlanok pusztultak a középkori bo­szorkányperekben, örmények a törökök irtásában, az el­múlt évtizedek afrikai polgárháborúiban, a volt SZU és Ju­goszlávia mai belviszályaiban.

• Ön figyelemmel kíséri a közép-kelet-európai eseményeket, tehát tudja, hogy az „elpusztítottak” emlékének megsértése, az antiszemi­tizmus jelentkezése e tájon új jelenség.

• Megszületésükben, elterjedésükben azonban nagy a sze­repük az innen elmenekült usztasáknak, vasgárdistáknak, nyilasoknak. Az USA-ban például a hazugságok két apostola a Szálasi környezetéhez tartozó Fiala Ferenc és Marsalkó La­jos. Persze, jelentéktelenebb a hatásuk e szélsőjobboldali kö­röknek a tradicionálisan demokratikus államokban, mint ott, ahol a nemzetiségi ellentéteket, a gyűlölködést csak elfojtot­ták, de világosságot a fejekben nem gyújtottak. A volt szoci­alista országokban fokozott fontossága van annak, hogy tör­vények tiltsák a gyűlölködést, a hamisítást. Például szolgál­hatna Ausztria, ahol a holocaust tagadása, fényeinek elferdíté­se súlyos bűncselekmény.

• Mi a célja a történelemhamisítóknak?

• Néhány történésznek és zughírlapírónak a hírnév és per­sze a pénz, mások legális lehetőséget akarnak szerezni antisze­mita demagógiájukra, hogy ezzel politikai jövőjüket alapozzák.

• Reális veszély ez a huszadik század végén, amikor a zsidó- és Iz­rael ellenesség csak néhány szélsőséges arab állam hivatalos politikája?

• Valóban, az antiszemitizmus periférikus jelenség, de po­tenciálisan veszélyes lehet. Biztos vagyok abban, hogy ha a magyar gazdasági helyzet javul, s akkor nem növekedik az uszításra fogékony lumpen tömeg. De ha a javulás nagyon las­sú, vagy elmarad, akkor a helyzet romolhat is.

• Ön tárgyalt a Legújabbkori Történeti Múzeumban is. Milyen célból?

• Az USA kormánya Washingtonban létrehozza a világ leg­több dokumentációját összegyűjtő Holocaust Múzeumot, és az ezzel foglalkozó bizottságnak vagyok az egyik vezetője. A ma­gyar anyagot jómagam állítom össze, s ehhez kérek itt segítsé­get. Különös figyelmet fordítok a munkaszolgálatra, mert arról az USA-ban keveset tudnak. Továbbá előkészítek egy hármas konferenciát New Yorkban, Becsben és Budapesten 1994 már­ciusára, melynek címe: Félévszázaddal a magyar holocaust után…

MbJ