Magyarország lett a zsidó állam tizedik legfontosabb gazdasági partnere

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

– Beszélgetés Aliza Bin-Noun izraeli nagykövettel
Forrás: Világgazdaság

2007. november 1.  „Izrael nem csak politikai és biztonsági kérdésekben mutatkozik meg. Izrael sokkal több, mint egy konfliktus, sokkal több, mint amit a tévében látni” – mondta Aliza Bin-Noun, a zsidó állam magyarországi nagykövete.

Normál ország, nem egy konfliktus

 – Amikor megválasztanak egy nagykövetet, bizonyára felkészítik arra, hogy milyen „képességei” vannak az adott országnak, mihez hogyan kell viszonyulnia. Miket fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban, mire hívták fel a figyelmét?

 – Előző munkahelyem az izraeli külügyminisztérium politikai kutatóközpontja volt, ahol a nemzetközi részlegen dolgoztam. Magyarország nap mint nap előttem volt, „képben” voltam. Érkezésem előtt természetesen megismertették azokat a különböző témákat, melyek felhasználásával jobban fogom végezni a munkám. Több embertől kértem és kaptam szakmai tanácsot, olyanoktól, akik sokat foglalkoztak már az országgal, és mindkét oldalról tapasztalatokkal rendelkeznek.

 – Ön választotta az országot, vagy önt választották?

 – Én választottam. Amikor a külügyminisztériumban megpályázhattunk különböző kiküldetéseket, mindig hármat kellett megjelölnünk. Nálam az első helyen Magyarország szerepelt. Boldog voltam, mikor megkaptam a pozíciót, és sikeresnek bizonyult a pályázatom. Magyarország nekem nem „új” hely. Magyarok a szüleim is és én is. A magyar nyelvet, a szokásokat, a kultúrát nem most kellett elsajátítanom, hisz ezen nőttem fel, olyan ez, mintha a családomhoz jöttem volna vissza.

 – Magyarországon Várnai-Schorer Judit volt az első női nagykövet Izraelből. Nálunk most élénk vita folyik a parlamentben, miszerint növelni kellene a női képviselők számát. Nőként hogy érzi magát ebben a pozícióban?

 – Az utóbbi években világszerte nőtt a női nagykövetek száma, tehát javuló tendenciát könyvelhetünk el. Fontos a nők számára, hogy megteremtődjenek az esélyegyenlőség feltételei, és mindenkit a maga érdemei alapján ítélhessenek meg, ezzel együtt jár, hogy lehetőséget kaphatnak a felelősségteljes pozícióban való helytállásra is. A Kneszetben néhány éve fogadtunk el egy esélyegyenlőségi törvényt, amely azonos lehetőségeket biztosít a férfiak és a nők számára egyaránt. A törvény szerint, amennyiben olyan helyzet áll elő, hogy egy nő meg egy férfi ugyanazt tudja, abban az esetben a nő számára kell a prioritást biztosítani. Jelenleg az izraeli külügyminiszter is nő, számára szintén fontos, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a nőknek a megfelelő felkészültség és végzettség esetében.

 – Milyen terveket kíván itt megvalósítani?

 – Feladatomnak érzem, hogy a két népet közelebb hozzam egymáshoz. Tudni kell, hogy Izrael nem csak politikai és biztonsági kérdésekben mutatkozik meg. Izrael sokkal több, mint egy konfliktus, sokkal több, mint amit a tévében látni. Egy olyan ország, amelynek fantasztikus kulturális élete van, ahol világhírű kutatás-fejlesztések történnek, amelynek világelső a gyémánttőzsdéje, és a világ telekommunikációs iparának egyik vezetőjévé vált. Izrael és Magyarország között mind politikai, mind gazdasági téren nagyon szoros kapcsolatok vannak. Az izraeliek Magyarországot a szívüűkben hordozzák. Sok magyar származású állampolgár él odakint, és sok ponton kapcsolódik a két ország egymáshoz. Szeretném ezt a jó kapcsolatot továbbfejleszteni.

 – Sokan a hírekben látottak alapján tájékozódnak, és ebből adódóan, ha szeretnének, sem mernének kimenni Izraelbe.

 – Több mint százezer izraeli turista látogatja évente Magyarországot, ugyanakkor alig tízezer azok száma, akik Izraelbe utaznak. Pedig ez egy normál ország, nem csak egy politikai konfliktus helyszíne, ahogy azt sokan gondolják a televízión keresztül. Minden embernek megvan a normális élete. Izrael fantasztikus természeti adottságokkal rendelkezik, rendkívül gazdag kulturális élettel.

 – Izrael legnagyobb high-tech cégei kisvállalkozásként indultak el anno.

 – A „startup” cégek igazi sikertörténetnek számítanak Izraelben. Számos ország érdeklődik tapasztalataink iránt. Izgalmas terepet biztosít Magyarország ilyen szempontból, mi pedig fontosnak tartjuk, hogy a tapasztalatainkat megosszuk azokkal az országokkal, amelyek ezt igénylik. A szakma jeles képviselőit szívesen elhozzuk szemináriumokra, hogy elmondják tapasztalataikat, és együtt dolgozhassanak magyar társaikkal a kommunikáció,a környezetvédelem, az információs technológia vagy a kutatás-fejlesztés területén. A magyar egyetemeken magas szintű kutatás-fejlesztés és oktatás folyik, azonban a gyakorlati, üzleti életben ezek még kevéssé jelennek meg. Ebben a témában biztosan számos együttműködési lehetőséget jelentenek az izraeli tapasztalatok.

 – Az elmúlt években a kereskedelmi forgalom sokat nőtt a két ország között. Mit tudhatunk a kétoldalú gazdasági folyamatokról?

 – A múlt évben 494,3 millió USD-értékű kereskedelmi forgalom realizálódott Magyarország és Izrael között. Az izraeli export összértéke Magyarország felé 31,5 százalékkal nőtt 2005-höz képest, Magyarország kivitele pedig Izraelbe 176,6 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az összes forgalom több mint 200 százalékkal nőtt 2005-höz képest a két ország között. Magyarország lett Izrael tizedik legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió tagállamai közül. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb partnerek, azaz például Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország mellé zárkózott fel. Az izraeli befektetők az elmúlt években 5 milliárd euró értékben növelték beruházásaikat Magyarországon. Ennek hatalmas részét (kb. 40 százalék) a Teva produkálta, a fennmaradó hányad az ingatlanpiacon és más fejlesztésekben jelent meg. Az izraeli üzletemberek hisznek abban, hogy Magyarország jövője biztos alapokra épül, hogy a gazdasági fellendülés és stabilizáció folyamatosan halad előre.

*

Aliza Bin-Noun
Pozíciók az izraeli külügyminisztériumban:
1986–1988: oktatási osztály
1988–1989: gazdasági osztály – másodtitkár
1989–1993: Mbabane, Szváziföld – másodtitkár
1993–1995: fegyverzet-ellenőrzési osztály
1995–1999: Koppenhága, Dánia – tanácsos
1999–2000: nemzetközi szervezetek osztálya – az osztály igazgatóhelyettese 2000–2006: vezérigazgatói koordinációs iroda – tanácsos, igazgató
2006–2007: politikai kutatóközpont – nemzetközi ügyek osztálya
Tanulmányok:
1981–1984: jeruzsálemi Héber Egyetem – nemzetközi kapcsolatok 1984 – 1986: Jeruzsálemi Héber Egyetem – Afrikai tanulmányok
Családi állapot:
férjezett, két gyermek édesanyja

[popup][/popup]