Lomnici Zoltán látogatása az OGY alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságánál

2007. június 20. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos új jogi szabályozásnak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) közösen készített javaslatait adta át Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Mazsihisz vezérkara szerdán az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság két tagjának.

“Jogi megoldást kell találni egy olyan társadalmi problémára, amely valódi” – fogalmazott a látogatást követő sajtótájékoztatón Lomnici Zoltán, aki Zoltai Gusztávval, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójával és dr. Feldmájer Péterrel, a szervezet elnökével közösen adta át személyesen is a június elején elkészített javaslataikat.

	Lomnici Zoltán

Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítását szorgalmazó javaslatuk lényege, hogy a szabályozás nemcsak egy kisebbség, hanem több embercsoport, más vallási, etnikai és nemzeti közösségek védelmét is biztosítaná Magyarországon.

A szélsőséges, emberi méltóságot gyalázó megnyilvánulásokkal szemben a parlamenti pártok is hajlandóak összefogásra – vélekedett Lomnici Zoltán.

“Bizottságunk már két ízben tárgyalt egy törvényjavaslatot, amely a Büntető Törvénykönyv módosítására irányul. Az úgynevezett gyalázkodásról szóló törvénnyel büntethetővé kívánjuk tenni az ilyen magatartást” – mondta a sajtótájékoztatón Avarkeszi Dezső az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke.

A bizottság a héten általános vitára alkalmasnak tartotta a kérdést, a nyári szünet után kora ősszel napirendre tűzik a javaslatot. Több politikus is úgy véli, hogy a szabályozás miatt esetleg az alkotmányt is módosítani kellene.

Bárándy Gergely, a bizottság másik MSZP-s tagja elmondta, hogy akár fél éven belül megszülethet az a törvény, amely a gyűlöletbeszédet – hivatalos formában a gyalázkodást – szabályozná, ez – Lomnici és a Mazsihisz vezérkarának közös javaslatával szemben – már a Büntető Törvénykönyv módosításával járna együtt. A rasszista kijelentéseket tevő vagy emberi méltóságában mást sértő megnyilvánulókat akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatná a törvény -mondta.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogi szabályozásnak a Mazsihisz vezetőségével közösen készített változatát június elején készítettek el a felek. A módosítás valamennyi egyházra vonatkozna.

A javaslatban a Polgári Törvénykönyv módosítását szorgalmazzák. A javaslat szerint a jogszabály kiegészülne azzal, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja is jogosult lenne fellépni.

A közös kezdeményezés mellett a Mazsihisz egy külön beadványt is eljuttatott az alkotmányügyi bizottsághoz, amelyben azt szeretnék elérni, hogy büntetőügyekben a sértett mellett a bejegyzett egyház országos szerve is jogosult legyen magánindítvány benyújtására.

Lomnici Zoltán a közös javaslattal kapcsolatban korábban azt mondta, hogy a közélet tisztasága szempontjából fontos, hogy a szavak súlya és jelentősége megerősödjék. A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy vélte, az alkotmányellenes nézetekkel szemben a társadalmi összefogás a legfontosabb, de ez nem mindig elégséges.

A gyűlöletbeszéd problematikájának Lomnici korábban a két alapjog ütközését, a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jognak az ütközését nevezte. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban példaként említette a holokauszttagadást, amellyel összefüggésben azt mondta: ez nemcsak történelemhamisítás, hanem súlyos sérelem emberek meghatározott csoportja számára.

(Forrás: MTI)