Keresztény-zsidó teológiai hét
Öt vallás templomában Hit és cselekvés címmel került sor a rendezvényre a Keresztény-Zsidó Társaság és a Magyar Keresztény-Zsidó Társaság szervezésében. Rabbik, katolikus, evangélikus, református papok és más egyházi személyek tartottak együtt előadásokat, szóltak a különböző felekezethez tartozó hallgatókhoz. Közösen keresték és magyarázták azt, ami azonos a tanításban és a tanítás megvalósításában. Végre elkezdődött a vallásfilozófiai, teológiai párbeszéd, mert fehér folt a zsidó történelem és szellemiség keresztény körökben, ugyanakkor keveset tudnak zsidók a keresztény egyházakról. Egy valós információcsere megindulását jelentette a novemberi tíz előadás.
Az első világháború zsidó halottainak emlékére emelt Hősök Temploma gyönyörűen felújítva várta a bevezető előadások vendégeit. Zoltai Gusztáv, a Magyar- országi Zsidók Hitközsége Szövetségének ügyvezető igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a zsidóság helyesli a teológiai párbeszédet. Elmondta továbbá, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor a zsidóság képviselőinek arról beszélt, hogy az antiszemitizmust a katolikus egyház erkölcstana egyértelműen bűnként értelmezi. Dr. Landeszman György, vezető főrabbi az ünnepekről és a hétköznapok hitéletéről szólt, dr. Szécsi József, katolikus világi teológus pedig egyetlen témát ragadott ki: a bár micvót, összefoglalva annak vallási, tanítási, szokásbéli vonatkozásait.
A Kálvin téri Református templom zsúfolásig megtelt dísztermében dr. Hegedűs Lóránt püspök előadásának központi gondolata az volt: rohanó világunkban az embernek szüksége van lelki, szellemi elmélyülésre. Dr. Schweitzer József főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgatója, Izráel hite címmel két részből álló előadást tartott, amelynek második része a József utcai Babtista templomban hangzott el, ahol Hetényi Attila, a Babtista Teológiai Akadémia professzora volt a társelőadó.
A Szent Teréz templomban dr. Kovács Endre, katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar párbeszéd- referense, aki egyben a Magyar Keresztény-Zsidó Tanács elnöke is, nyitotta meg a negyedik napi tanácskozást. Azon dr. Singer Ödön főrabbi többek között fel- idézte, hogy őt hogyan mentették a Soá időszakában katolikus papok, szerzetesek, és ő miként sietett meg- mentői támogatására 1945 után. Rosdy Pál katolikus lelkész ismertette az eddig magyarul nem publikált vatikáni dokumentumokat a párbeszédről, és beszélt az abban megfogalmazottak megvalósításának szükségességéről, például a keresztény nevelésben és hitoktatásban. Utalt arra is, hogy a dokumentumok közzétételét a maga idejében az Állami Egyházügyi Hivatal akadályozta meg.
A Teológiai Hét a Deák téri Evangélikus templomban fejeződött be. Dr. Harmati Béla püspök megrázóan idézte vissza azt az időt, amikor a templom lelki és testi menedéket nyújtott. Dr. Raj Tamás főrabbi a liturgia soros hetiszakaszát, Jákob és Ézsau történetét magyarázta, dr. Muntág Andor, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja is Mózes első könyvéről beszélt.
Ha a hetet mint rendezvényt jellemezzük, mond- hatjuk: Magyarországon hasonló még nem volt! Ha hatását akarjuk leírni, kijelenthetjük: élményt jelentett. Volt férfi, aki sírt, idős szerzetes nővér meghatottságtól akadozva fejezte ki érzéseit a sorozat meghallgatása után, volt, aki az előadásokat videóra vette és elküldte Izraelbe, az a hatás pedig már nehezen írható le, amikor a terézvárosi templomban és a Deák téren püspök és rabbi együtt mondott áldást a hallgatóságra. A Teológiai hét sziget volt a zaklatott magyar közéletben. Jó volna, ha e rendezvény egy folyamatot indítana el.
Szécsi József katolikus világi teológus
Címkék:1991-12