Kárpótlási fejlemények

Kárpótlási fejlemények

• Megalakult a Mazsihisz kárpótlási kér­désekkel foglalkozó bizottsága. Elnöke Sessler György, tagjai: dr. Feldmájer Pé­ter, Sebes Gábor, dr. Szenes Iván, Ungár Lajos, dr. Szeszlér Tibor. Ugyanezen személyek alkotják a Mazsök hasonló ügyekre szakosodott bizottságát is.

• Mint ismeretes három évvel ezelőtt igen szerény indulóvagyonnal indult útjára a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapít­vány: öt ingatlannal (köztük az alábán és a boszniai követség épületével) és tíz fest­ménnyel (melyből ötöt tulajdonjogi bonyo­dalmak miatt nem vettek át). A Mazsök tagszervezetei és vezetői azzal a fenntar­tással vették át a magyar zsidóság háború alatt elrabolt vagyont ellentételezni hiva­tott szerény juttatást, hogy a túlélők érde­kében nem akadályozzák a közalapítvány felállítását további vitákkal, de az ügyet nem tekintik lezártnak. Ez év nyarán a ma­gyar zsidóság vezetői a kormány képvi­selőivel tartott megbeszélés során azt szorgalmazták, hogy a vagyont meg egy­szer ekkora összeggel egészítsék ki. A kor­mány részéről azóta nem érkezett válasz.

• Az életüktől és szabadságuktól jogta­lanul megfosztott (tehát deportált vagy máshol elpusztított) zsidók után fizetett személyenkénti 30 ezer forintos kárpótlás felháborodást szült a magyar zsidók köré­ben, noha a méltánytalanul csekélynek tartott összeget a legtöbben átvették. A Hitközség vezetői – miután látták, hogy a 2000. év költségvetésében e célra semmit nem irányoztak elő – kijelentették, min­dent megtesznek, hogy az ügy ne kerüljön le a napirendről. November 25-én Tordai Péter és Zoltai Gusztáv Stumpf István kancelláriaminiszternek írt levelükben ve­tették föl újra a kérdést, amelyre lapzár­tánkig nem kaptak választ.

Az aranyvonat kincseinek ügyében új fejlemény, hogy amerikai bizottság vizsgá­lódik a Mazsökkel karöltve a vonaton ta­lált, majd Ausztriának „ajándékozott” mű­kincsek ügyében. Egyes feltételezések szerint Ausztria még a hetvenes években visszaadta Magyarországnak a több mint másfélezer (túlnyomórészt családi jellegű) festményt, melyeket az akkori kormány, a tulajdonosok értesítése nélkül, a BÁV és az Artex külkereskedelmi vállalat közre­működésével értékesített.

• A német állam által a Soá túlélőinek fizetett havi 250 márkás életjáradékot, amelyet 7500 ember igényelt, eddig 3645- en kapták meg. Székely Judit az ügyben illetékes Claims Conference budapesti iro­dájának vezetője arra a kérdésre nem tu­dott válaszolni, hogy a fennmaradó közel négyezer kérelemből hányat utasították el és hányat nem bírálták még el.

• A Svájc által fölajánlott 1.25 milliárd dolláros kárpótlási összeg elosztási alapel­veiről jövő tavasszal dönt az ügyben eljáró amerikai bíró (valójában a mellette mű­ködő szakértői csoport) aki a világ minden tájáról begyűjtött véleményeket is figye­lembe veszi. Az alapelvek megfogalmazá­sa után azokat ismét szétküldik az igénylők tízezreinek újabb véleményezés­re, majd azok figyelembevételével – opti­mális esetben – a 2000. év végén lehet várni a kifizetések kezdetét.

• A német cégeknek kényszermunkát végzők kártalanítása ügyében tovább foly­nak a tárgyalások a károsultakat képviselő két ügyvéd és a német cégek képviselői kö­zött. Lapzártánkkor ötven cég (köztük hu­szonhárom szigorúan inkognitóban) csatla­kozott a felállítandó alaphoz összesen 5 milliárd márkát ajánlva fel a német állam által már megajánlott 3 milliárd mellé.

Október 24-én határozatképtelenség miatt másodszor is eredménytelenül ült össze a Mazsök kuratóriuma, ezért nem tudtak dönteni a második félévi pályáza­tokról. Nem voltak jelen a testület izraeli tagjai, Donáth László és Szabó Zoltán MSZP-képviselők, a korábbi kormány dele­gáltjai, valamint Schweitzer József és Keller László – utóbbiak betegségük mi­att kimentették magukat.