Jótékonysági bazár

A WIZO (nem­zetközi cionista nőszövetség) ma­gyar tagozatának kissé megkésett belépése a ma­gyar zsidó életbe olyan kirobbanó sikerrel járt, hogy azonnal feledtette a késés miatti aggo­dalmakat. Legutóbbi december 8-i ren­dezvényük, a bazár, erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, s ha arra gondolunk, hogy működő szervezeteink legtöbbje pénzügyi nehézségekkel küszködik, ez nem kis dolog. A nyugati országokban kiépült kultúréletnek a WIZO a motor­ja, s ez nem utolsósorban praktikus gondolkodásuknak köszönhető. A bu­dapesti asszonyok gyorsan átvették az izraeli WIZO-sok tapasztalatait. Csend­ben, türelmesen építgették szervezetü­ket hónapokon át. Először csak tízegynéhányan voltak, ma több mint félszáz taggal dicsekedhetnek. Helyiségük nem lévén, a Frankéi Leó úti zsinagóga kultúrtermében kaptak ideiglenes ott­hont. Az izraeli asszonyok magabiztos fellépése rájuk is „átragadt”.

A WlZO-bazár sajátos „műfaj”, tár­sadalmi összefogást igényel. A jóté­konykodás micvájának kulturált teljesí­tése olyan formát tesz szükségessé, melyben senki sem érezheti magát ki­szolgáltatottnak. A bazár eredményei­nek kiértékelése még folyik, és olyan tapasztalatokat vetít előre, melyeknek birtokában eredményeik megsokszoro­zódhatnak. A vadonatúj árucikkeket adományozó vállalkozók mellett akad­tak olyanok is, akik a hozzájuk forduló „gyűjtögetőket” visszautasították. A történtek láttán ők bizonyosan felül­vizsgálják majd álláspontjukat. Mert mindenki jól járt. A vállalkozó odaadta felesleges áruit, és ezzel csökkenthétté adóalapját, a nagyközönség a megszo­kott árak feléért, negyedéért vásárolha­tott, a WIZO pedig esélyt teremthetett a rászorulóknak. A plakátok, igaz korlátozott számban, megjelentek az utcá­kon, ezzel jelezve, hogy a rendezvény kapui nyitva állnak a nagyközönség előtt.

A külföldi WIZO szervezetek tete­mes árumennyiséggel jelentkeztek, a Goldmark-teremben megrendezett, fergeteges estén. A nyolcadik hánukka-láng meggyújtásakor egymást érték a rendezvények, mégis a három órai nyi­tástól kezdve egyre csak jöttek az em­berek. Most is bebizonyosodott, hogy egy jó rendezvénnyel tömegeket lehet megmozgatni. Fogytak a játékok, a ruhák, a kabátok, a könyvek, a különféle iparművészeti és használati tárgyak, a büfében kapható sütemények és italok. Valamennyi tombolajegy elkelt, s még több is elfogyott volna. Egy jó órán át tartott a több mint száz értékes nyere­mény kisorsolása, az alkalomhoz illő feszült várakozás, vagy ujjongás köz­epette. Az izraeli repülőjegy, a három­napos bécsi út, a menedzser-kalkulátor s a többi értékes nyeremény az est vé­gére mind gazdára talált.

A vendégek távozása után az egyik sarokban összebújó hölgykoszorú bol­dogan számolta a bevételt, melynek egy részéből az aliját támogatják, más részéből a hazai rászorulókat, a mara­dékból pedig alapot képeznek a WIZO további működéséhez.

(Magén)