Hol voltak a zsidó nők

Esztertáska

A zsidó nő

Július 16-án mutatták be ünnepélyesen A zsidó nő c. tanulmánykötetet, amely a Zsidó Múzeum hasonló című, szeptember elejéig látható kiállításához ké­szült. A kiállítás kurátora és a kötet összeállítója Toronyi Zsuzsanna levéltáros-muzeológus – egyébként esztertársunk. Mi sem természetesebb, hogy büsz­kék vagyunk a kiállításra és a szerényen „katalógusként” emlegetett tanul­mánykötetre, ezért e számunkban szeretnénk kis ízelítőt kínálni belőle. Az Esztertáska munkatársainak történelmi témájú tanulmányaiból válogattunk néhány részletet. Juhász Bori az 1870-es, 80-as években született magyar zsi­dó nők egy csoportjáról ír, akik aktív feminista politizálást folytattak.

Eszter táskájából egy érdekes interjú is kihullik: az Olaszországban élő, ma­gyar származású Bruck Edittel beszélgetett Pető Andrea.

Toronyi Zsuzsanna

Hol voltak a zsidó nők?

A Magyarországon élő zsidókat polgári és politikai jogok tekintetében 1867-ben egyenjogúsították az ország többi polgáraival. A hétköznapi életben azo­nos törvényi feltételekkel vehettek részt, mint a nem zsidó többség, a „Gründerzeit” éveiben bekapcsolódhattak a mo­dem Magyarország megteremtésébe – de mindez „természetesen” csak a férfi­akra vonatkozott. Rájuk vonatkoztak a törvények, ők alapíthattak gyárakat, ők vehettek részt a választásokon, szer­keszthették a modern irodalmi, társada­lomtudományi, művészeti lapokat. Való­ban így van ez? Valóban elhisszük, hogy a gyárosok, kereskedők, lapszerkesztők asszonyaik nélkül hozták létre mindazt, amire ma is büszkék vagyunk?

Ha a történelemkönyveket nézzük – el kell hinnünk. A modern magyar zsidó történelemmel foglalkozó összefog­lalók szinte semmit sem írnak a zsidó nőkről – sem összefoglalóan, sem egyes személyeket kiemelve. Ha zsidó nőkről kívánunk ismereteket szerezni, akkor be kell érnünk a néprajzi köny­vekkel – ahol a kóser konyha sajátossá­gairól, a házasság, vagy a gyerekszülés szokásairól olvashatunk.

De mi történt a zsidó nőkkel a zsidó emancipációt követő időszakban, ami a női egyenjogúságért folyatott küzdel­mek jegyében telt, s ami során felvált­va, vagy kiegészítve anyáik értékrend­jét, a zsidó nők az egyetemek első nő­hallgatóivá, az új művészeti irányzatok közönségévé – s a modernitás szimbó­lumaivá váltak? S mi történt az asszimi­láció, a nőemancipáció első sikereitől a kényszerű disszimiláció korszakáig?