Hírek a világból

Iraki agresszió

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Irak a világ döbbenetére megszállta Kuvaitot. Az arab-arab konfliktus­sal következő számunkban foglal­kozunk.

Az intifáda népi gyökerei

Szaúd-Arábia királya júniusban 5,3 millió dollárt adományozott a ciszjordániai és gázai palesztin „felkelés”, az intifáda támogatására. Ez Fahd őfelsége személyes hozzájáru­lása. A szaúd-arábiai Népi Bizottság Palesztina Harcosainak Támogatásá­ra nevű szervezet tavaly húsz millió dollárt gyűjtött erre a célra. Mind­ezeken fölül a PFSZ havonta 6,2 millió dollárt kap Szaúd-Arábiától az intifáda támogatására az Arab Liga 1983-as algíri rendkívüli csúcs­találkozójának a határozata alapján.

(AFP)

Kadhafi népi harcgáz-gyára

A Washington Times közlése sze­rint egy amerikai felderítő műhold gyanús építkezést észlelt a líbiai si­vatagban. Több száz kilométerre a fővárostól délre. Hasonlóan ahhoz a hadicélokat szolgáló vegyigyárhoz, amely Rabiéban működik, és amely­nek a valódi jellegét sokáig tagad­ták. Ez az üzem is jórészt a föld alá települt.

Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: El vagyunk készülve a legrosszabbra. (Vagyis arra, hogy az újonnan fölfedezett gyár is harcgázt állít elő.) A szóvivő egyébként meg­jegyezte, hogy a rabtai gyár állítóla­gos leégése március 14-én valószínű­leg nem volt más, mint megtévesztő manőver, és könnyen lehet, hogy az üzem ma is működik.

Egyszer elfogy a türelem?

A francia belügyminisztérium jú­nius közepén betiltotta egy könyv árusítását, amelynek szerzője Alfréd Rosenberg, Hitler fajvédő teoretiku­sa. ,.Az Európa és a bolsevizmus kö­zötti harc döntő órája” című köny­vet más hitlerista írásművekkel együtt eddig zavartalanul terjeszt­hették Franciaországban. Miután is­meretlen tettesek májusban feldúl­ták és meggyalázták a zsidó temetőt a dél-franciaországi Carpentrasban, a hatóságok fölfedezték, hogy létezik törvény, amely tiltja fajgyűlöletet keltő és antiszemita írásművek for­galomba hozatalát. Erre hivatkozva, a közrend megóvása címén már szá­mos ilyen kiadványt bevontak a for­galomból, így Hermann Göring írá­sait, valamint azokat a történelmi műveket, amelyek kétségbe vonják a Holocaust megtörténtét.

(AFP)

Szigorítás

A francia Nemzetgyűlés június vé­gén törvényt hozott a faji gyűlölet­keltők ellen. Eszerint szigorúbb bün­tetés jár a fajgyűlölő, antiszemita és idegenellenes megnyilatkozásokért és cselekményekért. A kommunisták által beterjesztett törvényjavaslatot a Szocialista Párt egyöntetűen tá­mogatta; a Nemzetgyűlés elég szo­ros eredménnyel fogadta el: 308 szavazattal 265 ellenében. A cent­rumpártok és a konzervatívok el­utasították.

(AP-AFP)

Kártérítés Ausztriában

A The New York Times bán fontos hírt olvashattunk, olyat, amelyre az osztrák zsidóság alighanem régóta repesve várt, és amely talán a ma­gyarországi zsidóságot is felvilla­nyozza. Israel Miller rabbi hosszas tárgyalások után végre megegyezés­re jutott az osztrák hatóságokkal és ennek a megállapodásnak az értel­mében a Holocaust túlélőinek egy speciális köre ezentúl rendszeres anyagi juttatásban fog részesülni. Azokról az osztrákokról van szó, akik az Anschluss idején, vagyis ak­kor, amikor Ausztriát erőszakkal a hitleri Németországhoz csatolták, fiatalok voltak, életkoruk elérte a 8 évet, de nem haladta meg a 14-et, és akik a náci időkben üldöztetést szen­vedtek.

A Los Angeles-i Wiesenthal Köz­pont adatszolgáltatása szerint 1938 márciusában 180 000 zsidó élt Auszt­riában, közülük 40—50 000-re tehető azoknak a száma, akiket a haláltáborokban elpusztítottak. Arra nézve nincsenek számok, hogy ma meny­nyien élnek közülük. A szóban for­gó egykori zsidó fiatalok ma 60-65 évesek és a létrejött megállapodás értelmében átlagosain évi 3500 $ összegű pénzellátmányt kapnak a tár­sadalombiztosítási rendszer kereté­ben. Az illetékes osztrák hivatal köz­lése szerint körülbelül 5000 személyt érint ez az ellátás.

Az osztrák parlament döntése ér­telmében az éves költségvetésből kö­rülbelül 200 millió $-nak megfelelő összeget hasítanak ki erre a célra. Ebből 165 milliót fizetnek ki az egy­kori áldozatoknak havi rendszeres­séggel és a fennmaradó több mint 30 millióból az Ausztriában, valamint az Egyesült Államokban működő és osztrák lakójú aggok otthonainak költségeihez járulnak hozzá.

A megállapodásnak messze túlnő a jelentősége azon a tényen, hogy pár­ezer öregember megélhetési gondjain enyhítenek. A dolog abból a szem­pontból lényeges, hogy Ausztria most először ismerte el az anyagi fele­lősséget zsidó állampolgárainak ül­döztetése, jogfosztása és nyomorba döntése miatt.

Barcelona

A polgárháború hétezer zsidó ön­kéntesére emlékező, gránitból ké­szült, csillagot ábrázoló emlékművet avattak fel.

Birobidzsán

A Zsidó Autonóm Terület főváro­sában megkezdte adását a Sólem Aléhem Televízió. Műsorai jiddis- és orosznyelvűek.

Krakkó

A városban másodszor rendezték meg a zsidó kultúra fesztiválját. Az ünnepség során nemzetközi hírű művészek zsidó komponisták szerze­ményeit és zsidó témájú zeneműve­ket szólaltattak meg. A bemutatott filmek között több, 1939 előtt ké­szült, jiddis nyelvűt is láthatott a közönség. Kiállítások, előadások emlékeztek a második világháború előtti gazdag zsidó kultúrára.