Hírek

Hírek

SZOLZSENYICINT KRITIZÁLJÁK AZ OROSZ ZSIDÓK A Nobel díjas Alekszandr Szolzsenyicint azzal vádolják, hogy új könyvében alapvetően ha­mis képet fest az orosz zsidó viszonyról. „A kétszáz év együtt” című, ötszáz ol­dalas munka bevezetőjében az író kijelenti: „Mind a két félhez, az oroszhoz és a zsidóhoz is szólnék, hogy eljöjjön a türelmes megértés ideje, és hogy mind a két fél ismerje el saját felelősségét.” Ugyanakkor Szolzsenyicin meglehetős ha­tározottsággal foglal állást a cári idők pogromjai ügyében, „népmozgalomnak” nevezi azokat, és az orosz államot felmenti a felelősség alól. Szintén megvádol­ja a „liberális értelmiséget”, hogy eltúlozza a pogromok jelentőségét. „Szolzse­nyicin könyve antiszemita és hazug. Szándékosan torzítja el az orosz zsidók tör­ténelmét” – állítja Viktor Dasevszkij, orosz-zsidó történész, a moszkvai Antifa­siszta Központ vezetője. Az író művét, mely az orosz zsidó kapcsolatokat a XVIII. század végétől 1917-ig tekinti át, második kötetében akarja folytatni. „Az Iván Gyenyiszovics egy napja” és a „Gulág szigetcsoport” világhírű szerzője ed­dig is híres volt a cárizmus melletti elkötelezettségéről. Sokáig ő volt az első szá­mú szovjet -disszidens Nyugaton, aki pár éve tért haza az amerikai Vermontból.

„Szolzsenyicin nem antiszemita. Ő még ma is generációm, zsidók és nem-zsi­dók iránymutatója” – állítja Mark Kajdan, az Orosz Tudományos Akadémia egyik zsidó kutatója. Az orosz szélsőjobboldal viszont éppen azért támadta a könyvet, mert „túl elnéző” a zsidókkal. Harmadikutas véleményt hangoztat Lev Krizsak, a moszkvai egyetem egyik zsidó hallgatója: „Szolzsenyicin egyáltalán nem történész. Elavult mítoszteremtő csupán”.

A MCDONALD’S ÉS A ZSIDÓK – KAIRÓI PERSPEKTÍVÁBÓL A kairói McFalafel, a McDonald’s helyi változata kitiltotta éttermeiből Shaaban Abdel Rahim híres egyiptomi énekest, aki dalaival népszerűsítette a gyorséttermi hálóza­tot. Az énekes „Gyűlölöm Izraelt” című dala rendkívül népszerű országszerte, és ezért az American Jewish Committee élesen tiltakozott emiatt a cégnél. Minden­esetre a McFalafel más indokokkal távolította el a gyűlölködő énekes dalait.

„MELEG NAP” IZRAELBEN Körülbelül ötvenezer ember gyűlt össze június 22-én Tel-Avivban, hogy a világ több városához hasonlóan megünnepelje a Gay Pride Day-t, azaz a „Meleg büszkeség napjá”-t. A homoszexuális mozgalom szi­várvány színű zászlója mellett ott lengett az izraeli zászló is.

AMERIKAI-TÖRÖK-IZRAELI HADGYAKORLAT Június 17-e és 29-e kö­zött „Anatóliai sas” név alatt rendezték meg a három ország közös hadgyakorla­tát. A közel ötszáz harci repülő és helikopter a föld-föld, illetve a föld-levegő tí­pusú rakéták megsemmisítését gyakorolta. A zsidó állam olyan kicsi, hogy az iz­raeli légierőnek más országok, főleg Törökország és az Egyesült Államok légte­rében kell gyakorlatoznia.

FILMFESZTIVÁL JERUZSÁLEMBEN Július közepén rendezték meg ti­zennyolcadik alkalommal a Jeruzsálem Filmfesztivált. Újdonsága, hogy megje­lent egy olyan filmes generáció, mely az izraeli társadalom problémáit jeleníti meg dokumentarista eszközökkel. Dover Kosashvili Kései menyegző című mun­káját a Cannes-i filmfesztiválon is nagy sikerrel fogadták. A film az izraeli grúz-zsi­dók életébe enged betekintést. Nurit Aviv Körülmetélés című alkotása szintén nagy érdeklődést váltott ki, Justine Shapiro ígéretek című filmje pedig ultrortodoxok és telepesek közé kalauzolja nézőit. Aszafa Peled A megvilágosodott cí­mű filmje egy Thaiföldre kivándorolt, buddhista hitre tért, izraeli származású gu­rut mutat be. A fesztivál érdekessége, hogy több nyugat-Európában élő palesztin és más arab filmes is jelen volt. A kairói születésű Khaled El Hagar Szoba kiadó című munkáját mutatta be. A film egy fiatal egyiptomiról szól, aki Londonban próbál magának szeretőt találni, miközben igyekszik elkerülni a kitoloncolást.

PER ARAFAT ELLEN? Izraeliek keresik annak a jogi lehetőségét, hogy hábo­rús bűnökért bepereljék Jasszer Arafatot, a PFSZ és a Palesztin Autonómia ve­zetőjét. Az erőfeszítések mögött Avraham Hirschson, a Likud parlamenti képvi­selője áll. A képviselő június közepén kezdett bele az ügybe, miután palesztinok egy csoportja, az 1982-es Szabra és Satila táborban lezajlott vérengzések túlélői, háborús bűnnel vádolták Ariel Saron izraeli miniszterelnököt, és keresetet ad­tak be ellene Belgiumban. A jogászt is felvonultató izraeli csoport szintén belga ügyvédet keresett, mivel az ország egy 1993-ban elfogadott törvénye lehetővé te­szi, hogy külföldieket is elítéljenek az emberi jogok megsértése miatt.

MÉGIS VOLT MAKKABIA A rendkívül feszült politikai helyzet miatt kérdé­sessé vált, megrendezik-e idén a hagyományos, immár tizenhatodik nemzetkö­zi Makkabi játékokat. Végül nem maradt el a világ zsidóságának e nagy sportversenye, amelyen a világ 44 országából több mint 3000 sportoló vett részt Je­ruzsálemben július 16 és 24 között, Magyarországot 29 fős csapat képviselte.

A Teddy stadionban megrendezett ünnepélyes megnyitón, Ariel Sharon mi­niszterelnök úgy fogalmazott „Most minden eddiginél nagyobb szükségünk van az önök szolidaritására.”