Hírek

Hírek

Új kuratórium a Mazsök élén

Hosszas várakozás után, a Főváro­si Bíróság elfogadta a Magyarorszá­gi Zsidó Örökség Közalapítvány módosított alapító okiratát, s az új tagokkal kiegészült kuratórium má­jus folyamán két ízben is ülésezett, elfogadva a Mazsök előző évi zár­számadását, idei költségvetését, valamint Sebes Gábor irodavezető beszámolóját. A kuratóriumi ülé­sekről szeptemberi számunkban olvashatnak beszámolót.

Új ortodox főrabbi Budapesten

Chaim Leib Deutsch, az izraeli Petach-Tikva-i, főleg magyar zsidók­ból álló Hatam Szofer közösség ve­zető rabbija megállapodott Fixler Hermannal, a magyar ortodoxia vezetőjével abban, hogy rabbiként fog dolgozni Budapesten. Az első időkben havonta fogják váltani egymást a 18 éve Budapesten rabbiskodó Hoffmann Áronnal.

Új ifjúsági vezetők

A Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete tisztújító közgyűlésén új tisztségviselőket választott. A korábbi elnökség tagjai közül távo­zott Répás Péter és Répás Ró­bert. Az új elnök: Alföldy Kata. További vezetőségi tagok: Balla Zsolt, dr. Gádor György, Szigeti Zsuzsanna és Zóber Tamás.

A szervezet volt vezetői közül Ré­pás Péter és dr. Vizsolyi György továbbra is kurátorai a ZSFME tá­mogatására, klubja működtetésére és zsidó ifjúsági célok elősegítésére létesült Zsidó Ifjúság Központja Közhasznú Alapítványnak, melynek rajtuk kívül Eliezer Gilad Szohnut irodavezető, Dr. Israel Sela a Joint Magyarországi Irodájának igazgató­ja, Kürti Csaba, dr. Gádor György és Petri László a tagjai.

ÚJ SÚL KELET-NÉMETOR- SZÁGBAN Drezdában az első zsinagógát avatták fel azóta, hogy a nácik 1938. november 9-én, a Kristallnacht alkalmával felgyújtották a zsinagógát. Az eredetileg 1840-ben épült épület újból történő felépíté­se három évet vett igénybe. A 21,5 millió márkába kerülő beruházást a szász tartomány, illetve Drezda ön- kormányzata finanszírozta. A hu­szonnégy méter magas és ablakta­lan zsinagóga háromszáz ember befogadását teszi lehetővé. Azért a folytonosságra is utal az imahely, az egyik Dávid-csillagot, – amit egy tűzoltó mentett meg a Kristallnacht pusztításai elől -, visszahelyezték.

Drezdában ma háromszázötven zsidó él, ebből kétszázkilencvenen a korábbi Szovjetunióból érkezett. Mindenesetre nem Drezda az egyet­len hely, ahol új zsinagóga fog mű­ködni, 2001. decemberben fogják felavatni a Chemnitz-i zsinagógát.

SZERB ÉS HORVÁT TÚLÉLŐK VÁDOLJÁK A CLAIMS CONFEREINCE-T A korábbi Jugoszlá­via szerb és horvát Holocaust-túl­élői élesen bírálták a Claims Conference-t, mivel szerintük egyenlőt­lenségek mutatkoznak a német kárpótlási pénzek megítélésekor és kifizetésekor. A vita érinti a Közép- és Kelet-Európai Alapot, melyet a német kormány azért állított fel, hogy kárpótolja azokat a volt kom­munista országokban élő zsidókat, akik korábban még nem kárpótol­tak. A túlélők főleg a bolgár és al­bán zsidóknak szánt pénzek jogo­sultságát kérdőjelezik meg, ahol „ritka kivételektől eltekintve nem voltak a zsidók ellen életbelépte­tett olyan intézkedések, melyek az igénylőknek jogosultságot szerez­nének arra, hogy kárpótlást nyerje­nek az Alapból.”

A volt „jugoszláv” túlélők nem túl ízléses kárpótlási vitái inkább a mai Balkán törékeny etnikai viszo­nyait jelzik, mint az akkori realitá­sokat. A balkáni zsidók – kevés ki­vételtől eltekintve – nem csak messzemenően lojálisak államaik­hoz, hanem néha ultranacionalista húrokat is megpengetnek.