Hírek

Hírek

A DIASZPÓRA FIGYELI A „VALLÁSHÁBORÚT” A Jewish Telegraphic Agency, a legna­gyobb zsidó hírügynökség március 15-i riportjában arról tudósít, hogy a diaszpóra zsidó közösségei aggo­dalommal figyelik az Izraelben zaj­ló sorozatos összecsapásokat az ortodoxia, valamint az állami elis­merést követelő konzervatív és re­form irányzatok között. A beszá­moló szerint a 120 ezer főnyi bra­zíliai zsidóság körében ez a leggya­koribb beszédtéma, amely még a gazdasági krízist is megelőzi. A brazil zsidóság különböző irányza­tai eddig jól megfértek egymás mellett, de most attól tartanak, hogy a gyűlölködés közöttük is fel­üti fejét. Az apartheid eltörlése nyomán fellépő roppant megráz­kódtatások (mindenekelőtt a hatal­mas bűnözési hullám) nyomán sok zsidó vándorol ki Dél-Afrikából. A legtöbben Ausztráliába mennek – Izraelt már csak azért sem választ­ják végcélnak, mert sokan közülük a reformzsidóság rítusa szerint tér­tek be, és úgy vélik, emiatt Izrael­ben másodrendű állampolgárnak érezhetnék magukat. Hongkong háromezer fős zsidó közösségé­ben (többségükben amerikai üzlet­emberek, újságírók) már megje­lentek az ellentétek, és az ottani reformzsidók úgy követik izraeli társaik küzdelmét, mint szurkoló a kedvenc futballcsapatáét.

A KÓSER SZEX SIKERE Mi­után könyve Anglia után már Izra­elben is bestseller lett, Aaron Boteach rabbi, a Kóser szex című könyv szerzője (lásd: Szombat, 1998. október) könyve amerikai ki­adására készül. Az amerikai szüle­tésű rabbi jó eséllyel vághat neki az újabb vállalkozásnak, mivel könyvéből előzetesen már a Play­boy is közölt részleteket. Művét, mely a hagyományos zsidóság szempontjából nem kifogásolha­tó, de örömszerző és tabukat nem ismerő szexualitást ajánl az olva­sónak, szívesen forgatják a nem zsidók is.

JÓLÉTI PROGRAMOK HE­LYETT ZSIDÓ RENESZÁNSZ

Lassan átalakul az amerikai zsidó­ság szempontrendszere, amikor az évente gyűjtött pénzek elosztásáról van szó. Eddig Izrael és a szociális programok álltak a középpontban, most azonban lassan a „zsidó rene­szánsz” névvel illetett közösségerő­sítő programoké lesz az elsőbbség, mivel az alacsony születésszám és a vegyes házasságok következtében erősen csökken az amerikai zsidó­ság létszáma. Bostonban az ottani közösség évi 5 millió dolláros hoz­zájárulását 10 millió dollárra kíván­ják „felsrófolni”, hogy a zsidó isko­láztatást erősítsék. Amerikai szokás szerint a szemléletváltozást orszá­gos konferencián is megvitatják, noha nem állítanak föl országos szervezetet a program koordinálá­sára. Az ilyen centralizáció nem tesz jót az olyan programoknak, amelyet helyi szinten kell megvaló­sítani – vélik sokan. A program kö­zéppontjában mindenütt az okta­tás, nevelés különböző intézmé­nyei állnak: iskolák, vasárnapi isko­lák, nyári táborok, egyetemi campusok, zsidó felsőoktatási intézmé­nyek. A tervek szerint több százmil­lió dollárt mozgósítanának e célra.

A HÉBER EGYETEM MOSZK­VÁBAN A Moszkvai Állami Egyete­men megnyílt a zsidó tudományok központja – együttműködésben a jeruzsálemi Héber Egyetemmel, amely a zsidó állam fennállása óta az első hivatalos kapcsolat izraeli és orosz egyetemek között. Az új intézmény a moszkvai egyetem nagytekintélyű Ázsia- és Afrika-tanulmányok Intézete kereteiben működik majd. Itt számos közismert szovjet (majd orosz) politikus, diplomata végzett, zsidók számára pedig gya­korlatilag lehetetlen volt a bejutás ebbe az elit intézménybe. A közös projekt harmadik tagja a Moszkvai Zsidó Egyetem. Az új tudományos központ megnyitása egybeesett a zsidó tudományok éves konferenci­ájával. Ezen kiderült, hogy jelenleg a Fák államok hetven egyetemén oktatják a zsidó tudományokat és ezekre 2500 hallgató iratkozott be. Az újonnan megnyitott intézmény­be harminc hallgató jelentkezett.