Hírek
Hírek
NEW YORK: FORDULAT KÜSZÖBÉN? A két közösség kapcsolatának ötvenéves történetében először fordul elő, hogy Izrael ad pénzt az amerikai zsidóságnak. Az utóbbit sújtó asszimiláció ellenszerét a két közösség vezetői a fiatalok izraeli utaztatásában látják, amelynek költségeit egy új terv szerint részben az izraeli állam fedezné. Az „Israel experience” már évek óta létező gyakorlat, most azonban ki akarják terjeszteni minden, 18 és 25 év közötti amerikai zsidó fiatalra: e korosztálynak alanyi jogon járna egy többhetes út a zsidó államban. E hosszú távra előirányzott program első lépése lenne egy 60 millió dolláros alap, amelybe 20-20 milliót adna két amerikai zsidó filantróp mágnás, 20 milliót pedig az izraeli büdzséből fedeznének. Netanjahu miniszterelnök melegen pártfogolta az elképzelést, és támogatásáról biztosította azt Jakov Neeman pénzügyminiszter is, aki csupán azt nem tudta megmondani, a költségvetés mely részéből csípik le majd az ehhez szükséges összeget A két közösség alapvető viszonyának megváltozásáról egyelőre nincs szó, hiszen az amerikai zsidók évente közel egymilliárd dollárral támogatják Izraelt, de sokan a fordulat kezdetét látják a 20 millió dolláros felajánlásban.
OROSZORSZÁG: ÚJ ALIJA-HULLAM? Drámaian megemelkedett az alija iránt érdeklődő orosz zsidók száma az utóbbi két-három hónapban. Az országot megrengető gazdasági válság kitörése óta a Szochnut 106 oroszországi irodájában jelentősen megugrott a forgalom. A moszkvai irodában, ahol naponta átlag tíz érdeklődő nyitott be az ajtón, az egyik szeptemberi napon 176 látogató fordult meg. Az alkalmazottak szerint új elem a 20-30 év körüli sikeres menedzserek élénk érdeklődése az alija lehetősége iránt. Ők eddig a kibontakozó orosz kapitalizmus haszonélvezői voltak, de a válság láttán elbizonytalanodtak. Igaz, ezek egyelőre csupán érdeklődők. A statisztikák szerint a Tel-Aviv-i repülőjegyek eladása nem mutat változást az elmúlt időszakhoz képest. Mivel azonban az alija-ügyek átfutási ideje minimum három hónap, lehet, hogy év végére egy újabb nagyobb hullám megindulásának lehetünk tanúi. (Lev Kricsevszkij – Moszkva JTA)
50 SZÁZALÉK NEM ZSIDÓ Az elmúlt félévben a szovjet utódállamokból Izraelbe bevándoroltak 50 százaléka nem zsidó a vallási törvény értelmében – ez derült ki egy beszámolóból a Kneszet Bevándorlási Bizottságának egyik ülésén. A Visszatérési törvény értelmében bevándorolhat az országba mindenki, aki egy zsidó nagyszülővel rendelkezik, sőt: bevándorolhat vele együtt nem zsidó apja vagy anyja, házastársa és gyerekei is. A halacha, a zsidó hagyomány viszont csak azt tekinti zsidónak, aki zsidó anyától született. Az elmúlt fél év adatai szerint az ex-szovjet bevándorlók 50 százaléka nem tartozik ebbe a kategóriába: 30 százaléknak más zsidó felmenői vannak, 20 százalékuknak pedig egyáltalán nincsenek, csupán házastársuk révén kaptak bevándorlási engedélyt.
SZIRÉNA VAGY ZSOLTÁR?
„A harédik annyira nem törődnek Izrael állammal, hogy még a legelemibb tiszteletet sem adják meg, alapvető szokásait sem követik” – hangzik a szekuláris izraeliek vádja egy sajátos ügyben: az ultra-ortodoxok nem állnak meg a szokásos tiszteletadásra, mikor Jom Haacmaut, a Függetlenség napján az izraeli polgárok – bárhol legyenek is – a felzúgó sziréna hangjaira minden munkájukat abbahagyják, akár a város közepén is leállítják autóikat és kétperces felállással az ország háborúban elesett hőseire emlékeznek. Ilyenkor az országban két percre megáll az élet. A harédik azonban nem törődnek az emlékezés perceivel sem ilyenkor, sem Jom Hasoá, a Soá áldozatainak emléknapján.
Az ultra-ortodoxok erre a vádra azt válaszolják: mindebben nem a hősök és az áldozatok iránti tiszteletlenség vezeti őket, csupán a gójok szokásait nem kívánják követni. Sziréna hangjára vigyázzba állni – ez a zsidóságtól idegen. A zsidó népnek megvannak a maga hagyományai a gyászban és az emlékezésben: ez a zsoltárok olvasása és a közös tanulás.
„A harédik mai öltözéke is gój ruha volt egykor – válaszolják a szekulárisok – a lengyel nemességtől vették át.” Ám az egyre öntörvényűbbé váló harédi kitart a maga szokásai mellett.
KIHÍVÁS A FUNDAMENTALIZMUSNAK? Október közepén konferenciára ülnek össze az izraeli ortodoxia politikailag mérsékelt erői, hogy alternatívát fogalmazzanak meg a vallási meggyőződésüket szélsőséges eszközökkel is érvényesítő radikálisokkal szemben. Utóbbiak adják a mai Izraelben az ortodox politikai mozgalmak túlnyomó többségét. A konferencia szervezői a Vallásos Kibuc-mozgalom, a Bar Ilan Egyetem az amerikai Yeshiva University izraeli tagozata és a mérsékelt vallásos cionista Meimad mozgalom. A tanácskozás napirendjén szerepel a demokráciára nevelés a vallásos iskolákban, a nők helyzete az ortodox közösségben, és egy „új társadalmi szerződés” vallásosak és szekulárisak között.
TERJED A „VADHÁZASSÁG”
A fenti állításra közvetlen statisztikai bizonyíték nincs, csupán közvetett adatok. 1975-ben, mikor az ország zsidó lakossága 3 millió volt, 28 563 házasságot regisztrált a főrabbinátus, a házasságok kötésére egyedül jogosult hatóság. 1996-ban, 4,6 millió zsidó lakosra 28 000 házasság jutott, ami kevesebb, mint a húsz évvel korábbi adat Ha a házasodási kedv alapvetően nem változott, az évente megkötött frigyek számának ma 40 ezer körül kéne járnia. Hol a hiányzó 12 ezer? A demográfusok két okban látják a magyarázatot. Az egyik az, hogy egyre több pár szeretné elkerülni a vallásos ceremóniát, ezért inkább külföldön kötnek polgári házasságot – ami Izraelben nem lehetséges. (Az egyik izraeli feminista szerint ezek az izraeliek a lábukkal szavaznak a rabbinátus ellenében.) A másik ok: ugyancsak mind többen választják a hivatalos papírok nélküli élettársi kapcsolatot, amit a nyugati felfogáshoz közeledő izraeli polgári jog lassan egyenértékűnek tekint a házassággal.
KITÜNTETÉSEK A legmagasabb izraeli kulturális és tudományos kitüntetést, az Izrael-díjat az idén megkapta Efraim Kishon író és Gárdos Károly, a Dos néven rajzoló karikaturista. A műfordítói díjjal kitüntetettek között is van magyarországi születésű: Itámár Jáoz Keszt, a magyar költészet avatott héber tolmácsolója. Egy antológia után nemrég jelentette meg Petőfi verseinek bővített válogatását, s rövidesen kikerül a nyomdából Arany János verseiből készült héber kötete is.
Címkék:1998-10