Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Hírek

NEW YORK: FORDULAT KÜ­SZÖBÉN? A két közösség kapcsola­tának ötvenéves történetében először fordul elő, hogy Izrael ad pénzt az ame­rikai zsidóságnak. Az utóbbit sújtó asszimiláció ellenszerét a két közösség vezetői a fiatalok izraeli utaztatásában látják, amelynek költségeit egy új terv szerint részben az izraeli állam fedez­né. Az „Israel experience” már évek óta létező gyakorlat, most azonban ki akarják terjeszteni minden, 18 és 25 év közötti amerikai zsidó fiatalra: e kor­osztálynak alanyi jogon járna egy több­hetes út a zsidó államban. E hosszú távra előirányzott program első lépése lenne egy 60 millió dolláros alap, amelybe 20-20 milliót adna két ameri­kai zsidó filantróp mágnás, 20 milliót pedig az izraeli büdzséből fedeznének. Netanjahu miniszterelnök melegen pártfogolta az elképzelést, és támoga­tásáról biztosította azt Jakov Neeman pénzügyminiszter is, aki csupán azt nem tudta megmondani, a költségve­tés mely részéből csípik le majd az eh­hez szükséges összeget A két közös­ség alapvető viszonyának megváltozá­sáról egyelőre nincs szó, hiszen az amerikai zsidók évente közel egymilliárd dollárral támogatják Izraelt, de so­kan a fordulat kezdetét látják a 20 mil­lió dolláros felajánlásban.

OROSZORSZÁG: ÚJ ALIJA-HULLAM? Drámaian megemelke­dett az alija iránt érdeklődő orosz zsi­dók száma az utóbbi két-három hó­napban. Az országot megrengető gazdasági válság kitörése óta a Szochnut 106 oroszországi irodájában jelentő­sen megugrott a forgalom. A moszkvai irodában, ahol naponta átlag tíz érdek­lődő nyitott be az ajtón, az egyik szep­temberi napon 176 látogató fordult meg. Az alkalmazottak szerint új elem a 20-30 év körüli sikeres menedzse­rek élénk érdeklődése az alija lehető­sége iránt. Ők eddig a kibontakozó orosz kapitalizmus haszonélvezői vol­tak, de a válság láttán elbizonytalanod­tak. Igaz, ezek egyelőre csupán érdek­lődők. A statisztikák szerint a Tel-Aviv-i repülőjegyek eladása nem mutat vál­tozást az elmúlt időszakhoz képest. Mivel azonban az alija-ügyek átfutási ideje minimum három hónap, lehet, hogy év végére egy újabb nagyobb hullám megindulásának lehetünk ta­núi. (Lev Kricsevszkij – Moszkva JTA)

50 SZÁZALÉK NEM ZSIDÓ Az elmúlt félévben a szovjet utódálla­mokból Izraelbe bevándoroltak 50 százaléka nem zsidó a vallási tör­vény értelmében – ez derült ki egy beszámolóból a Kneszet Bevándor­lási Bizottságának egyik ülésén. A Visszatérési törvény értelmében be­vándorolhat az országba mindenki, aki egy zsidó nagyszülővel rendelke­zik, sőt: bevándorolhat vele együtt nem zsidó apja vagy anyja, házastár­sa és gyerekei is. A halacha, a zsidó hagyomány viszont csak azt tekinti zsidónak, aki zsidó anyától szüle­tett. Az elmúlt fél év adatai szerint az ex-szovjet bevándorlók 50 száza­léka nem tartozik ebbe a kategóriá­ba: 30 százaléknak más zsidó fel­menői vannak, 20 százalékuknak pedig egyáltalán nincsenek, csupán házastársuk révén kaptak bevándor­lási engedélyt.

SZIRÉNA VAGY ZSOLTÁR?

„A harédik annyira nem törődnek Iz­rael állammal, hogy még a legele­mibb tiszteletet sem adják meg, alapvető szokásait sem követik” – hangzik a szekuláris izraeliek vádja egy sajátos ügyben: az ultra-ortodo­xok nem állnak meg a szokásos tisz­teletadásra, mikor Jom Haacmaut, a Függetlenség napján az izraeli pol­gárok – bárhol legyenek is – a felzú­gó sziréna hangjaira minden munká­jukat abbahagyják, akár a város kö­zepén is leállítják autóikat és két­perces felállással az ország háború­ban elesett hőseire emlékeznek. Ilyenkor az országban két percre megáll az élet. A harédik azonban nem törődnek az emlékezés percei­vel sem ilyenkor, sem Jom Hasoá, a Soá áldozatainak emléknapján.

Az ultra-ortodoxok erre a vádra azt válaszolják: mindebben nem a hősök és az áldozatok iránti tiszte­letlenség vezeti őket, csupán a gójok szokásait nem kívánják követni. Sziréna hangjára vigyázzba állni – ez a zsidóságtól idegen. A zsidó nép­nek megvannak a maga hagyomá­nyai a gyászban és az emlékezés­ben: ez a zsoltárok olvasása és a kö­zös tanulás.

„A harédik mai öltözéke is gój ru­ha volt egykor – válaszolják a szekulárisok – a lengyel nemességtől vet­ték át.” Ám az egyre öntörvényűbbé váló harédi kitart a maga szokásai mellett.

KIHÍVÁS A FUNDAMENTA­LIZMUSNAK? Október közepén konferenciára ülnek össze az izraeli ortodoxia politikailag mérsékelt erői, hogy alternatívát fogalmazzanak meg a vallási meggyőződésüket szélsősé­ges eszközökkel is érvényesítő radi­kálisokkal szemben. Utóbbiak adják a mai Izraelben az ortodox politikai mozgalmak túlnyomó többségét. A konferencia szervezői a Vallásos Kibuc-mozgalom, a Bar Ilan Egyetem az amerikai Yeshiva University izraeli ta­gozata és a mérsékelt vallásos cionis­ta Meimad mozgalom. A tanácskozás napirendjén szerepel a demokráciára nevelés a vallásos iskolákban, a nők helyzete az ortodox közösségben, és egy „új társadalmi szerződés” vallá­sosak és szekulárisak között.

TERJED A „VADHÁZASSÁG”

A fenti állításra közvetlen statisztikai bizonyíték nincs, csupán közvetett adatok. 1975-ben, mikor az ország zsidó lakossága 3 millió volt, 28 563 házasságot regisztrált a főrabbinátus, a házasságok kötésére egyedül jogo­sult hatóság. 1996-ban, 4,6 millió zsi­dó lakosra 28 000 házasság jutott, ami kevesebb, mint a húsz évvel ko­rábbi adat Ha a házasodási kedv alapvetően nem változott, az évente megkötött frigyek számának ma 40 ezer körül kéne járnia. Hol a hiányzó 12 ezer? A demográfusok két okban látják a magyarázatot. Az egyik az, hogy egyre több pár szeretné elkerül­ni a vallásos ceremóniát, ezért inkább külföldön kötnek polgári házasságot – ami Izraelben nem lehetséges. (Az egyik izraeli feminista szerint ezek az izraeliek a lábukkal szavaznak a rabbinátus ellenében.) A másik ok: ugyancsak mind többen választják a hivatalos papírok nélküli élettársi kap­csolatot, amit a nyugati felfogáshoz közeledő izraeli polgári jog lassan egyenértékűnek tekint a házassággal.

KITÜNTETÉSEK A legmagasabb iz­raeli kulturális és tudományos kitünte­tést, az Izrael-díjat az idén megkapta Efraim Kishon író és Gárdos Károly, a Dos néven rajzoló karikaturista. A mű­fordítói díjjal kitüntetettek között is van magyarországi születésű: Itámár Jáoz Keszt, a magyar költészet avatott héber tolmácsolója. Egy antológia után nemrég jelentette meg Petőfi ver­seinek bővített válogatását, s rövide­sen kikerül a nyomdából Arany János verseiből készült héber kötete is.

Címkék:1998-10

[popup][/popup]