Egyesületünk és a politikai pártok

MINT A MAGYAR SAJTÓ 1989. szeptember 26-án hírül adta, az MZSKE vezetősége tárgyalásokat folytatott több ellenzéki politikai párt képviselőivel.

A kommünikék szárazak – ez már „műfaji sajátosságuk” –, de az eszmecserékre a barátságos, emberi atmoszféra volt jellemző. Megerősíthettük azt a véleményünket, hogy nem zárkózhatunk magunkba – emberi kapcsolatokat kell ápolnunk, ki kell tekintenünk saját körünkön túlra, különben csak előítéleteknek nyitunk utat.

Nem titkoltuk a Magyar Demokrata Fórum képviselői előtt, hogy hallhatók aggályok a magyar zsidóság köreiben az MDF beállítottságát illetően. Lehet, hogy előítélet sugallja ezeket, az is lehet, hogy velünk szemben élnek itt-ott előítéletek a másik oldalon, annyi azonban bizonyos: közvetlen, emberi kontaktus az egyetlen gyógyszer ezek ellen.

*

RÉGI BARÁTUNK, ifj. Fasang Árpád zongoraművész, az MDF tárgyaló küldöttségének tagja hangsúlyozta: nem lehetnek tilalmas témák kapcsolatainkban. És jólesett hallani Foltányi Árpád közgazdászhallgatótól, az MDF ifjúsági szervezetének egyik vezetőjétől, hogy mennyire felháborította őt és barátait a tabi zsidó temető ellen a közelmúltban elkövetett antiszemita merénylet.

Eljött a megbeszélésre Csurka István is, aki megígérte: élni fognak a –mint mondta – megtisztelő lehetőséggel és azon lesznek, hogy mind folyóiratunkban, mind az MZSKE rendezvényein megszólaljanak a magyar szellemi életnek az MDF-hez közelálló reprezentánsai. Hozzátette: szívesen fogadnának zsidó vonatkozású írásokat a Magyar Fórumban, szervezetük hamarosan napvilágot látó folyóiratában. És amikor Rózsa T. Endre felhívta a figyelmét, hogy személyéről olyan híresztelések hallhatók, miszerint antiszemita lenne, az író méltatlan vádaskodásnak minősítette ezeket.

Dr. Pősze Lajos, az MDF választmányi tagja azt emelte ki, hogy a magyar zsidóknak a magyar történelem során hangsúlyos szerepük volt a nemzeti múlt értékeinek létrehozatalában, ezért a Magyar Demakrata Fórum igényli a magyar zsidóság közreműködését ma is, amikor e múlt értékeinek a rehabilitációja van soron.

MIND A FÓRUM, mind a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőivel folytatott megbeszélések során szóba került a megalkotandó nemzetiségi törvény. Szabó Miklós történész (akit – mellesleg szólva – teljesen alaptalanul szintén antiszemitának hisznek némelyek) úgy vélekedett, hogy az MZSKE és az SZDSZ a törvény kidolgozása kapcsán közös platformot fogadhatna el. A Magyar Demokrata Fórum részéről utaltak arra, hogy ha az MDF a közeljövőben kidolgozza a maga programját a nemzetiségek és más kisebbségek vonatkozásában, úgy ebben külön fejezet foglalkozik majd a magyar zsidósággal. Kádár Iván e pontnál rámutatott, hogy a zsidóság sajátos határesetet képez, és Korányi László is azt húzta alá az Egyesület részéről, hogy a probléma nagyon kényes.

Természetesen szó esett a tárgyalásokon a magyar zsidók kettős kötődéséről is. Az Egyesület képviselői elmondták: közülünk nagyon sokan úgy érzik, hogy míg magyar állampolgárokként, a magyar kultúra neveltjeiként Magyarországhoz kapcsolódnak, zsidókként – a zsidó nép részeiként – Izraelhez. Ez a tény azonban nem csökkentheti azt a jogunkat és egyben önként vállalt kötelességünket, hogy más magyar állampolgárokkal egyenrangúan vegyünk részt a magyar közéletben.

A JOGOK, az emberi jogok gondolata képezi különben az együttműködés legszilárdabb alapját az Egyesület és az SZDSZ között – hangoztatta Vidos Tibor, az ellenzéki párt egyik tárgyaló megbízottja. Rajk László – ugyancsak az SZDSZ részéről – ezzel összefüggésben említette meg, hogy az országgyűlési választásokon az SZDSZ jelöltjeiként indulhatnának olyan párton kívüli személyiségek, akik az MZSKE és a magyar zsidóság bizonyos általános törekvéseit kívánják érvényesíteni.

Reméljük, a közeli hetekben és hónapokban Egyesületünk más politikai pártokkal is megbeszéléseket folytathat, melyek nyomán rendszeres együttműködés létesülhet.

— ó