Egy új kezdet
Egy új kezdet – zsidó közösségi fórum
A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) Göncz Árpád fővédnökségével, a Magyar Tudományos Akadémián, november 17-20. között tartja meg Párbeszéd a zsidóságról című konferenciáját.
A rendezvény a magyarországi zsidó szervezetek összefogásának minden bizonnyal legtermékenyebb eseményének ígérkezik. A tizenhét, különböző irányultságú szervezetet – B’nai B’rith, Bnei Akiva, Hagshama. Hasomer Hacair, JMPoint, Joint Magyarország (JDC) Kidma, Maccabi. Magyarországi Cionista Szövetség, Marom, Mazsihisz, Mazsike, Pesti Súl, Szim Salom, Szochnut, UJS, WIZO – tömörítő ZSKF 2004-ben alakult. Fő célja azon problémák tisztázása, melyek az említett szervezetek tavalyi, Horvátországban megrendezett megbeszélésén merültek fel, azaz a Mazsihisz legitimitása, a támogatások elosztása, vagy az ifjúságstratégia, ami egyébként a konferencia nyolc kiemelt témája között is az első helyen áll. A kezdeményezést, annak ellenére, hogy egyik ötletgazdája és szervezője Heisler András korábbi Mazsihisz-elnök volt, egyesek Mazsihisz-ellenesnek vélték, ennek azonban nemcsak az mond ellent, hogy a Joint mint főtámogató mellett a Mazsihisz és Szochnut nyújtotta a legnagyobb anyagi támogatást, hanem az is, hogy a legmagasabb szinten, Feldmájer Péter elnök személyében képviselteti magát a fórumon.
A zsidóság legfontosabb aspektusait érintő négynapos programsorozat keretében számos kerekasztal-beszélgetés és előadás lesz hallható a közösségfejlesztésről, az oktatásról, a kultúráról, a vallásról, a történelemről, az egészségügyi és szociális kérdésekről, illetve a zsidósággal kapcsolatos kutatásokról és a zsidó szervezetek kommunikációs feladatairól. Az időszerű kérdéseket, kibeszéletlen konfliktusokat – a megismerés a kérdésekkel kezdődik mottó jegyében – a résztvevők szándékai szerint a lehető legnyíltabban próbálják feltárni. A rendezvény egyik újdonsága ugyanis éppen a demokratizmusban és pluralizmusban rejlik, így minden szervezet, taglétszámától és a közéletben elfoglalt helyzetétől függetlenül, egy képviselővel bír csupán. A konferenciát Göncz Árpád és Heller Ágnes nyitja meg, a workshopok, panelbeszélgetések meghívottjainak névsora azonban, politikai vagy vallási hovatartozásukat tekintve igen változatos. A szervezett zsidó közösségi élet aktív szereplői mellett ott lesznek a határon túli hitközségek tagjai, a zsidósággal foglalkozó folyóiratok szerkesztői, s a történelmi egyházak képviselői, szó lesz a holokausztoktatásról s a múzeumi intézmények funkcióiról szóló beszélgetésben pedig a Terror Háza helyettes vezetője, Tallai Gábor is a vendégek között lesz.
Feltűnő, hogy az antiszemitizmus kérdése egy előadásnak sem tárgya, de – a címeket olvasva – a holokauszttal foglalkozó előadások is olyan szempontrendszert sugallnak, amely a zsidó identitásban nem a soá tapasztalatát tekintik kizárólag meghatározónak; ehelyett, úgy tűnik, az egész konferencia szellemisége egyfajta pozitív önkép és társadalmi megjelenés, az élő közösségek kialakításának irányába mutat. Jelentős előrelépés lehet az eltérő vallási irányzatok és a szekulárisok közti párbeszéd, aminek egyik szimbolikus eseménye éppen a közös pénteki gyertyagyújtás lesz. Hasonlóan fontos téma a tagtoborzás, a közösségek önfenntartásának, az adományozás kultúrájának népszerűsítése, aminek érdekében egy VIP támogatói klubot is életre kívánnak hívni. Az izraeli események interpretációjával, a zsidóság és Európa jövőjével, a korszerű kommunikáció kihívásaival foglalkozó eszmecserék mellett, közösségépítő stratégiáikról szólnak majd a zsidó kulturális műhelyek vezetői, de számos irodalmi beszélgetés és zenei program is várható.
A konferencia leglényegesebb célkitűzése – egy színvonalas, mindenki érdeklődésére számot tartó esemény létrehozásán túl -, hogy a közösségi életben passzív vagy a zsidóság iránt eddig semmiféle érdeklődést nem mutató, senki által sem képviselt zsidó rétegek megszólítása érdekében közös célokat villantson fel, a gyakran szétforgácsolódott, a zsidó identitásnak csak egy-egy vetületét hangsúlyozó szervezetek előtt.
cs.m.
Címkék:2005-11