Egy lépés előre, egy lépés hátra

(Részletek a Jerusalem Report interjújából Jichak Lévi izraeli oktatási miniszterrel, a Nemzeti Vallásos Párt vezetőjével)

• Az Ön javaslata az új „ társadalmi szerződésre” vallásosak és szekulárisok között első hallásra nagyon von­zónak tűnik. De valóban több ez, mint egyszerű önreklámozás?

– Ez nem reklám. Én komolyan előbbre szeretném lendíteni az ügyet A vallásos közönség ma már elég erős ah­hoz, hogy ne féljen egy ilyen társadalmi szerződéstől. Azt hiszem múltbeli kép­telenségünk, hogy ezekről az ügyekről nyíltan beszéljünk, valójában a gyenge­ség érzéséből származott. Ha tíz évvel ezelőtt jelenik meg a Ha’arecben az a mondatom, hogy „tőlem a szekulárisok ehetnek disznóhúst”, még aznap kihají­tottak volna a Nemzeti Vallásos Pártból.

• Hogyan fogadták a kezdeménye­zést a pártjában?

– Kitűnően, sok megértéssel. Ter­mészetesen nem mindenki ért egyet mindennel, amit mondok. De minden­ki elégedett, hogy a párbeszéd számá­ra nyitottam egy új lehetőséget.

• A szíve mélyén ön tiszteli a szeku­láris kultúrát, vagy megvetéssel néz rá?

• Rendszeres kapcsolatban vagyok szekuláris felfogású emberekkel erköl­csi, nevelési és munkaügyi kérdések­ben. A minisztériumban kitűnő a kap­csolatom a szekuláris felfogású nevelőkkel.

• Kérdésünk a szekuláris kultúrára vonatkozott.

• Van ilyen is, olyan is. Van olyan dolgok, amelyek nagy értéket képvisel­nek és vannak olyanok, amelyek na­gyon rosszak.

• Például?

Nincs példa. Gondolom, a szeku­lárisok is azt mondják a vallásos kul­túrára, hogy vannak benne jó dolgok, meg rossz dolgok is.

• De ők nem félnének példákat mondani.

• Nem hiszem, hogy bele kéne mennünk a részletekbe. Ez most a békülés ideje, nem a különbségek hangsúlyozásáé.

• Beszéljünk a Neeman-bizottságról*, amely megpróbálja áthidalni a diaszpóra-zsidókkal szemben támadt szakadékot. Elfogadja Ön a bizottság javaslatát?

• Igen. Neeman döntése nagyon fon­tos volt. Eszerint a betérés Izraelben az ortodox törvény szerint történik. Ilyen alapon lehetséges az együttműködés.

De ebben az is szerepel, hogy konzervatív és reform rabbik is esket­hetnek Izraelben, ha jelen van két ta­nú az ortodoxiától.

• Akkor ezek a házasságok a hala­dra szerint köttetnek. Az ortodox tör­vény szerint a tanúk fontosabbak, mint a rabbi.

• Ezek szerint ön elfogadja, hogy konzervatív és reform rabbik is eskes­senek Izraelben?

• Nem. Attól tartok ugyanis, hogy ők nem fogadnák el a rabbinátus tanúit. Mindenféle nézeteltérések támadhatnak az esküvő során, és ezt nem akarom.

• Hogyan értékeli a konzervatív és a reform mozgalom tevékenységét Iz­raelben?

• Azt hiszem, igen nehezen tudnak Izraelben megkapaszkodni, és ez ért­hető.

• Miért érthető?

– Mert itt nincs rájuk szükség.

• Nem lehetnek olyan szekuláris emberek, akik szellemi iránymutatá­sért hozzájuk fordulnak?

• Az ilyen emberek hozzánk jön­nek. Ők maguk dönthetik el, mennyit vállalnak fel a vallásból. A szekulárisok elmehetnek zsinagógába, Tóra­oktatásra, és innen esetleg eljutnak oda, hogy megtartják a szombatot. Ehhez nincs szükségük konzervatív meg reform-zsidókra. Ha a vallást ke­resik, elmennek a forráshoz.

* Jakov Neeman izraeli pénzügyminiszter vezetésével felállt bizottság, amely a betéréssel kapcsolatos ellentéteket próbálja át­hidalni egyfelől az izraeli ortodoxia, más­felől az amerikai konzervatív, illetve reform­-zsidóság között.