BUDAPEST – “A centrumban vagyunk”

Budapest

A 22-es busz lassan kanyarodik fel a Budakeszi úton. Az egyik kanyar után meglepetésszerűen bukkan elő a sem­miből a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános, Közép- és Szakiskola ultramodem épülettömbje. Az épületegyüttes uralkodik környezetén, és nem megbújni akar mögötte. A piros és fehér színek mögött pedig ott helyezke­dik el az oktatási központ hatalmas üzeme. A falak mögött az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású magyarországi pedagógiai kísérlete zajlik. Az is­kola mindenféle szempontból a cent­rumban van. A nemrégiben elkészült, és az iskola történetét taglaló CD-n a Dés László és Geszti Péter által szerzett lauderes dalt a gyerekek adják elő: a legmodernebb pr-eszközökkel reklá­mozott oktatási intézmény a szabadel­vű magyar zsidóság egyik legnagyobb szimbóluma és egyben teljesítménye.

A The Ronald S. Lauder Foundation által finanszírozott iskola nemrégiben ünnepelte tízéves fennállását. Az okta­tás 1990-ben kezdődött meg a város három, egymástól távol lévő és nem éppen iskolafunkciójú épületében. A munkát az tette lehetővé, hogy a fővá­rostól – Székely Gábor közreműködé­sével – 99 évre ingyen bérbe kapott tel­ken álló iskola megépítését Ronald S. Lauder ötmillió dollárral finanszírozta, de némely szülő is hozzájárult az épít­tetés költségeihez azzal, hogy a mezüzék felhelyezésének „jogáért” árveré­sen licitáltak. Végül 1996 tavaszán avatták fel a Budakeszi úton elhelyez­kedő épületegyüttest, amelyben 24 tan- és szaktanterem, több ezer kötetes könyvtár található. Az alapítvány to­vábbra is vállalja a fenntartás oroszlánrészét, míg kisebb részben a szülők ál­tal fizetett tandíjak és az önkormányza­ti támogatás fedezik a működtetés költ­ségeit.

Az iskola több szempontból is mo­dern: minden igényt kielégítő torna­csarnok, számítógépes terem és több modem labor is található a falai között.

Az oktatás is szándékoltan más, mint a többi iskoláé. Az intézmény formailag egy hagyományos iskolának felei meg, hiszen a hároméves óvodai, a hatéves általános iskolai, és a szintén hatéves középiskolai program nem idéz fel semmi rendkívülit. Az intézmény azon­ban nagy súlyt fektet a személyiség egészének fejlesztésére, és ennek megfelelően a differenciált és esetori­entált nevelésre. Így az általános iskola első három éve a felkészülést segíti elő, és a tanárok mellett speciális peda­gógus is foglalkozik a lemaradókkal. A középiskolában pedig egyre inkább a specializáció kerül előtérbe. A kezde­tekkor az iskola különféle alternatív ok­tatási módszerek terepéül szolgált, má­ra viszont az intézmény visszavett eb­ből a kezdeti lendületből és a hagyo­mányos tanár-diák kapcsolat felé moz­dult el.

Szeszler Anna főigazgató elmondá­sa szerint 27 osztályban (16 évfolyam) 683 gyermek tanul, és az 1999-ben végzettek több mint 80%-át felvették valamely magyar vagy külföldi felsőoktatási intézménybe, például az Interna­tional Business Schoolba. A gyerekek alapítványi hozzájárulásként évi 150 000 forintot fizetnek. A tanárok a szokásos közalkalmazotti bér mellett kutatási ösztöndíjat is kapnak, ezért komolyabb feladatokat is kell végezniük.

Mint már mondottuk, ez az iskola több szempontból más, mint a többi oktatási intézmény. Például külön érté­kelési rendszert vezettek be: az iskola elemi tagozatán nincs osztályzás, hi­szen – amint az intézmény tájékoztató­ja állítja – „…az esetek többségében a korai ’beskatulyázás’ gátolja a gyermek és a pedagógus hatékony együttműkö­dését”. Természetesen értékelnek: ne­gyedévenként szülői megbeszéléseket és félévenként írásbeli szöveges értékelést adnak a tanárok. Később ponto­zással, majd százalékokkal minősítik a gyerekek tevékenységét. A középisko­lában már szövegesen és osztályzatok­kal is értékelnek. Minden oktatási for­mában ügyelnek arra, hogy a szülőkkel folyamatos legyen a kapcsolattartás.

Az iskolában egyfajta önigazgatási szerv is működik, a diákönkormányzat, amely már az elemi iskola negyedik-ha­todik évfolyamán kezd üzemelni. Mű­ködik még az osztályonként egy szülő­vel funkcionáló szülői tanács, és az is­kolaszék, amelyben a kuratórium, a szülők, a diákok és a pedagógusok képviselői vesznek részt. Az intézmény saját naptárat is kiad, amely szintén nem szokványos: a hónapokat a lauderes gyermekek rajzai színesítik, és nap­ról napra közük az iskolai programokat, a várható pályázati tervektől a napi ten­nivalókig bezárólag.

A budapesti Lauder-iskola mindig is híres volt liberalizmusáról, nyitottságá­ról, így (a legtöbb Lauder-intézményhez hasonlóan) zsidók és nem zsidók felé egyaránt nyitott. Bár ma a nem zsidó di­ákok aránya csökkent, az iskola to­vábbra is nyitott a más identitású gye­rekek felé. Zsidó tárgyakat és héber nyelvet heti 4-5 órában oktatnak, de ezeket az ismereteket speciális, integ­rált tanterv keretében tanítják. A tan­terv szerint a magyar- és történelemóra vagy éppen az énekóra keretében is ta­nulnak bibliai és más zsidó ismerete­ket. 1999-től kezdve az iskola bevezet­te a már máshol is alkalmazott TAL-AM héber tanítási programot.

Az iskolában nemrég alakult meg a diákok kutatócsoportja, melyet az L. A. Pincus Jewish Education Fund for Diaspora nevű szervezet támogat. A tanu­lók ennek keretében fotókiállítást szer­veztek helyreállított zsidó temetőkről és budapesti holocaust-túlélőkkel készítettek videointerjúkat.

Az iskolában Bar Micvó és Bat Micva szertartásokat is tartanak, sőt az épület néhány alkalommal még esküvőnek is helyt adott. A szertartások színtere az auditórium, mely ezen alkalmakkor zsi­nagógaként üzemel. Pészachkor ma­ceszt sütnek, a sátoros ünnepkor pedig étkeznek és tanulnak a sátorban is. Ezek a momentumok is arra utalnak, hogy a zsidóságot az iskola nem merev szabályrendszerként képzeli el, hanem élménnyé kívánja tenni.

Az iskolában felkészült pedagógusok foglalkoznak a fogyatékos gyermekek­kel. Feladatuknak érzik, hogy ne taszít­sák el azokat, akiket máshol nem szíve­sen fogadnának. Az iskola a művésze­teket is támogatja, Balla Margit rende­zésében a Javne Színház bemutatta Ju­dit és Holofernész marionettfigurákkal lejátszott történetét.

Az iskolában több mint negyven gyer­mek tanul zenélni és – a szülők közre­működésével – zenei tagozat felállítá­sát tervezik.

A pesti Lauder Iskola jól kifejezi a legnépesebb közép-európai zsidó kö­zösség, a magyar zsidóság identitását: fontosnak tartja a zsidó hagyományo­kat, de leginkább a modem világ köve­telményeinek kíván megfelelni.