Bemutatkozott a nagyváradi zsidóság

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Erdély ma

2008. április 30. A Festum Varadinum ünnepségsorozaton egyre több kisebbség vonul fel évről évre, hogy kultúrájával, mindennapjaival megismertesse a nagyközönséget is. Idén, a jelenleg 700 főt számláló váradi zsidóság mutatkozott be.

A 19. század végi Magyarország legnépesebb, mintegy 30 ezer főt számláló hitközségének számított a nagyváradi zsidóság, ám a nyilasok itt is gettósították, majd haláltáborokba hurcolták az izraelita lakosság színe-javát. Nagyvárad leglátványosabb műemlékeit ők építették.

Nagyváradon feltehetően már az 1102-1103. évi országgyűlés idején is éltek zsidó családok, amikor Kálmán király rendelete engedélyezte a püspöki székes városokban az izraelita lakosok megtelepedését. Ennek írott nyomai nincsenek, az első szórványos adat 1489-ből való, amikor egy Jósa nevű váradi zsidót említenek a források. A török hódoltság után a 18. századból maradtak újabb feljegyezések, amikor is 20 izraelita családot említenek Bihar vármegyében.

„A kereskedelem fejlődésével növekedett a zsidóság létszáma. Több mint egyharmada Nagyvárad lakosságának zsidó volt. Éppen a gazdasági fejlődésnek köszönhetően, nagyon sok épület, ami díszíti ma is Nagyvárad utcáit azok a gyárosok, iparosok, nagykereskedők építették, akik a kapitalizmus felfejlődésével párhuzamosan szépítették a várost”- mondta Freudlich Mihály, nagyváradi Tóra-tanító.

Az ügyes kereskedők és mesteremberek Várad-Velencén és Váralján telepedtek le, a legelső váradi zsinagóga is itt épült. A 19. század végére a zsidóság teljes polgárjogot nyert a Sebes-Körös-parti városban. Az ortodox, és a magyar közösségbe beolvadó neológ zsidóság 1861-ben vált két gyülekezetté. A legjobb orvosok, bankárok, gyárosok és nagykereskedők a zsidóság köréből kerültek ki, ők voltak a váradi polgárosodás elindítói, és a pestivel vetekedő kulturális élet mecénásai a századfordulón.

Az aranykornak a II. világháború vetett véget, amikor gettóba zárták, majd Auschwitzba deportálták a váradi zsidóságot, amelynek csak töredéke élte túl a haláltábort. A zsidó tradíciókon nyugvó ortodox és a modern elvekre épülő neológ hitközséget ezért 1946-ban egyesítették.

„15 éve vezetem ezt a hitközséget. A romániai főrabbi, Moise Rosen utasításait követve a naponkénti imádkozást helyezzük előtérbe, mert csak így őrízhetjük meg vallásunkat. Ilyesmi csak Bukarestben és Váradon létezik. Gondoskodunk öregjeinkről, a haláltáborok és a Holochaust túlélőiről. 29 zsinagógája volt hajdan a városnak, most alig 700 tagja van és próbálunk egyetlen zsinagógát rendbe tenni, hogy megtarthassuk ünnepeinket” – magyarázta Felix Koppelmann hitközségi elnök.

„Azért fontos, hogy a fiatalok jöjjenek az imákra és ünnepekre, hogy megtanuljuk a hagyományokat, és ezáltal a hitközséget ne csak azzal segítsük, hogy tovább éljen, hanem tudjon fejlődni is és egyre több aktivitást tudjon csinál és többen legyünk” – mondta Ezri Krisztián ifjúsági vezető.

A zsidóság nagyváradi megmaradására a közösségi munka ad reményt. Tavaly közösségi házat avattak és felújították az ortodox zsinagógájukat, a vallási szertartások mai színhelyét. A Varadinum ünnepségsorozat bemutatkozó estjén táncosok valamint bel- és külföldi zenekarok léptek közönség elé.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]