Amerika legrégibb zsinagógája

A Rhode Island állambeli New­port nagyon sok amerikai szemében a társadalmi elit szinonimája, milliomosok lakhelye. Nem elég azon­ban, ha az embernek dollármilliói vannak, egyebektől is függ, befogadja-e a „high society”, az előkelők világa: a családi névtől, a megfele­lő neveltetéstől és nem utolsósorban a vallástól. A sors iróniája, hogy a Bellevue Avenue exkluzív nyári pa­lotáitól néhány mérföldnyire ott áll egy ortodox zsinagóga, 145 család közösségi életének középpontja.

Alapkövét 1759-ben rakták le, és az épület ma is változatlanul áll. Változatlanul, mert egyben múzeum és az amerikai történelem emlékhe­lye is, az amerikai vallásszabadság történelmi jelképe.

Jóval azelőtt ugyanis, hogy a mil­liomosok kedvelt városa lett, New­port azok menedéke volt, akik a vallásszabadságot keresték ezen a földön. Roger Williams, akit a massachussetts-beli puritán Bay Colonyból elüldöztek és aki ezután Rhode Island megalapítója lett, azért hozta létre az új államot, hogy abban többé „senkit se zaklassanak hite miatt”. Az első telepesek 1639-ben érkeztek Newportba, mely a vallásukért üldözöttek otthonává lett. Sokan közülük kvékerek vol­tak, de jöttek spanyolországi és por­tugáliai szefárd zsidók is, részben marránusok, akik itt újra szabadon megvallhatták zsidóságukat. Ismét mások Európa és Dél-Amerika tá­voli országaiból, a nyugat-indiai szi­getvilágból érkeztek.

Newport egyik legnevezetesebb lakosa a hajómágnás Arthur López volt, aki Portugáliában még a Duarte López nevet viselte. A López-házaspár katolikus templomban kö­tött házasságot, ám Newportban zsidó rítus szerint újraesküdött. Ar­thur Lópezből hamarosan Aaron López lett … ő volt a newporti zsi­nagóga egyik alapítója, egyébként a legnevesebb filantróp, aki csak élt a városban történelmének egész gyarmati időszaka folyamán.

Newportban már 1640 óta laktak zsidók, de saját zsinagógájukat 1763-ig kénytelenek voltak nélkülözni. Ekkor nyílt meg a Jesuat Jiszroél tanház, amelyet Aaron López, Abraham Rodriguez Mendez és Ja­cob Rodriguez Rivera néhány kelet­-európai bevándorlóval közösen ho­zott létre. Első kántora Isaac Touro volt, akinek a nevét ma Newport egyik utcája viseli, és akiről utóbb a zsinagógát is elnevezték.

Az épületet Peter Harrison ter­vezte az akkor szokásos stílusban és a georgiai építészet alapelvei sze­rint, amelyek a szimmetriát, a ki­egyensúlyozottságot tartották fon­tosnak. Az építészeti megoldás ter­mészetesen a rítus követelményeit is kielégíti: istentisztelet közben a hívők arccal keletnek, Jeruzsálem felé fordulva állnak.

A Tourо-zsinagóga Amerika gyar­mati korszakának egyik építészeti remeke. Belső berendezése túlnyo­mó részben máig megmaradt. Ere­deti az úgynevezett szarvasbőr-tóra a védelmére szolgáló üvegszekrén­nyel, nemkülönben a Tízparancso­lat ábrázolása a frigyszekrény fölött. (Az utolsó négy parancsolat harma­dik betűjét ugyan sorra elvétette a betűfestő, ám a hibát a történeti hű­ség kedvéért azóta is javítatlanul hagyták.) 1765-ből való az örökmé­cses is. 1880-ig olaj világított ben­ne, azóta villanyégő. A hitközség némelyik tagja a chanukkai mécs­olaj csodáját emlegeti azzal kapcso­latban, hogy az örökmécsesbe he­lyezett első villanykörte egészen 1975-ig nem szorult cserére. (Szak­értők az izzó csekély watt-számával magyarázzák ezt.) A zsinagóga öt réz kandelábere is a legkorábbi időkből maradt meg. A legnagyobbik tizenkét ágú, ez Izrael tizenkét törzsét jelképezi, akár az épület ga­lériáját tartó tizenkét ión és a tető­ig magasodó tizenkét korinthoszi oszlop.

A gyarmati korszakbeli zsidó élet emléke az 1746-ban Amszterdamban héberül nyomtatott, ezüst kötésű Tenach, amely a zsinagóga egyik alapítójáé volt, valamint egy másik festmény, amelyen a Tízparancsolat spanyolul olvasható. A sok látogató megcsodálta Windsor-székek viszont nem eredetiek: az alapítás idejében csak padok álltak a zsinagógában.

Fennállásának több mint kétszáz esztendeje alatt sok illusztris sze­mélyiség járt a Touro-zsinagógában: diplomaták, mint Abba Eban és Ar­thur Goldberg, költők, mint H. W. Longfellow, Robert Frost, és elnö­kök George Washingtontól Dwight Eisenhowerig. Washington látogatá­sa után levélben fordult a newporti hitközséghez, abban állt ez a híres mondat: „Az Egyesült Államok kor­mánya, amely nem tűr semmi bigottságot és nem támogat semmifé­le üldözést, szerencsére csak azt kí­vánja meg azoktól, akik a védelme alatt élnek, hogy derék polgárok módjára viselkedjenek és hatható­san támogassák.

A XIX. század elején a newporti szefárd hitközség megszűnt; 1820-1883 között üresen állt a zsinagóga. A múlt század nyolcvanas éveinek végén új zsidó bevándorlók érkeztek Közép- és Kelet-Európából, és a ré­gi falak közt újra felhangzott az ima.

Zeev Barth