Áldás vagy átok

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Interjú

Mármint az az új törvény, hogy a magyar zsidó – ha önmaga úgy akarja – nemzetiségként határoz­hatja meg önmagát. A Magyar Rá­dió február 25-én a Vasárnapi Újság riporterének erre irányuló kér­déseire válaszolt Schőner Alfréd fő­rabbi, továbbá Rózsa T. Endre, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezető elnökségének tagja.

Schőner Alfréd válaszából:

A Magyar Köztársaság törvényho­zása ezzel egy demokratikus, a XX. század végéhez méltó törvényt alko­tott, hiszen arról, hogy valaki „zsi­dó nemzetiségű” – hosszú évtizede­ken keresztül Magyarországom nem volt szabad beszélni. Most azoknak, akik – teljesen önkéntes alapon – zsidó nemzetiségűként kívánják ma­gukat meghatározni, erre megadja a jogot. Nem jogfosztásról beszélhetünk tehát, hanem éppen ellenkező­leg, a jogok kiterjesztéséről.

Meggyőződésem, hogy e jogok kiterjesztésétől azok félnek, akik nem értik, miről van szó. Az új törvény senki számára nem ír elő kötelező cselekvést és meggyőződésem, nem hogy arcpirító lenne ez a törvény, aminek egyesek tartják, hanem olyan, amely kisimíthatja a homlo­kot. Hiszen azok a zsidók, akik ön­magukat magyar nemzetiségűnek vallják, továbbra is így élhetik meg zsidóságukat, ebbe senkinek nincs és a jövőben sem lehet beleszólása. Szeretnék megnyugtatni minden zsi­dót, és felelősségem tudatában kije­lenteni: a személyi igazolványban a jövőben sem fog szerepelni a tulajdonosának a nemzetisége, vagy val­lása. Ez mindenkinek a legbensőbb magánügye marad.

Rózsa T. Endre válaszából:

A Magyar Zsidó Kulturális Egye­sület tagsága véleménye sem egysé­ges ebben a kérdésben. Tapasztala­taink szerint azért, mivel az embe­rek félnek, a félelem pedig megeszi a lelket. És ez nem csupán a ma­gyar zsidó közösségekre érvényes. Ma már közismert, hogy az 1980-as népszámlálás során – egyelőre en­nek adatait ismerjük – a magyarországi szlovákok és németek csu­pán egyhatoda regisztráltatta magát szlovák illetve német nemzetiségű­nek. Egyébként a zsidóság állásfog­lalása azért sem egységes ebben a kérdésben, mert még korosztályok szerint is eltérő tapasztalatokkal rendelkeztünk. Itt vannak közöttünk azok, akik üldözöttként, közvetlen életveszélyben élték meg a Holo­caust időszakát, és itt vagyunk mi, akik a Holocaust után születtünk, s akik – mint jómagam – úgy tekin­tünk Izrael államra, őseink földjére, mint anyaországunkra.

A most született törvény nagyon jó törvény, már csak azért is, mivel a magyar zsidó nemzetiségi lét el­ismerésével megadja a lehetőséget a zsidó iskolák működéséhez. Azért is tartom tehát nagyon hasznosnak ezt a törvényt, mert a gyermekeim szá­mára hasznos.

támogatás

Címkék:1990-04