Afrikai törzs őrizhette a frigyládát
Forrás: Múlt-Kor
2008. február 25.
Egy korábban is fantasztikus elméleteiről ismert kutató, Tudor Parfitt szerint az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói-típusú filmek egytől-egyig tévednek: a szövetség valódi ládája ugyanis cseppet sem volt láda alakú, és ma egy zimbabwei múzeum poros raktára mélyén rejtőzhet.
 |
||
| Képünk illusztráció |
A Time magazin múlt heti száma egy újabb, A Da Vinci-kódhoz hasonló elméletet ismertetett: a Londoni Egyetemen dolgozó Parfitt The Lost Ark of the Covenant: Solving the 2,500 Year Mystery of the Fabled Biblical Ark (Az elveszett frigyláda: a híres 2500 éves bibliai ereklye rejtélyének megoldása) című könyvében megpróbálta kinyomozni, hogy valójában mi is történhetett a frigyládával. A munka már előre is nagy sikernek ígérkezik, nem csoda hát, hogy a History Channel az írással párhuzamosan dokumentumfilmet készített belőle, amelyet március 2-án mutatnak majd be az Egyesült Államokban.
A frigyládát (vagy frigyszekrényt) a szentírás szerint Mózes a pusztában készítette akácfából, kívül és belül arannyal vonták be, fedelén pedig, amely teljesen aranyból volt, két kerub nyugodott. Benne a két kőtáblát őrizték, amelyekre a Tízparancsolatot írták. A láda a bírák korában Silóban volt, majd Éli főpap idejében a filiszteusok kezére került.
Ekkor Asdódban, Dágon istenség templomában állították fel, de miután dögvész ütött ki közöttük, azt a frigyládán székelő istenség haragjából származtatták és az ereklyét visszaküldték Béth Semesbe. Onnan Kirjath Jearimba és Giboába került, majd Dávid király Jeruzsálembe vitette, ahol annak első elpusztításáig maradt. A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás még az első templom elpusztulása előtt elrejtette.
A Biblia szerint a ládának ekkor, azaz i.e. 586-ban veszett nyoma, amikor a babiloniak elfoglalták és lerombolták Jeruzsálemet. Sorsáról eltérő elméletek születtek: egyesek szerint a Szfinx alá temették, míg mások szerint a mai napig a jeruzsálemi Templom-hegy alatt rejtőzhet. Megint mások arra gyanakodnak, hogy a templomosok találták meg és vitték a mai Franciaországba, vagy esetleg egy Londonba, egy földalatti barlangba.
A professzor neve nem ismeretlen a tudományos rejtélyek kedvelői számára sem: az 1980-as években a dél-afrikai Lemba nevű törzs között élt, akik azt állítják magukról, hogy ők Izrael elveszett törzse. A tudományos élet kezdetben kiközösítette a szakembert elméletéért, ám egy 1999-es genetikai vizsgálat igazolta ezt a mitikus elképzelést.
Parfitt a frigyláda keresésére is innen indult: a lemba oral history egyik érdekes elemét, a ngoma lungundunak nevezett dobszerű tárgyat vette vizsgálat alá. A lembák szerint a ngoma egy rituális tárgyak tárolására szolgáló, isteni hatalommal bíró eszköz, amelyet a papok kivételével senki nem érinthetett meg, és az nem érhetett hozzá a földhöz sem. Emellett az “Isten tüze” nevet is viseli, megölte az ellenségeiket és egyes esetekben őket is. Egy öreg azt is elmondta Parfittnek, hogy a tárgy egyenesen a jeruzsálemi templomból származik, és azt Afrikán keresztül vitték magukkal.
A helyi mítoszok említenek egy Senna nevű várost is, amelyet Parfitt a mai Jemenben – ahol a lembák távoli rokonai élnek – egy mára kihalt településsel azonosított. Az iszlám előtt ugyanis sok zsidók által lakott oázis virágzott a térségben, és Parfitt szerint lehetséges, hogy Jeruzsálem elestekor a legértékesebb kincseket a Senna városához hasonló településekre menekítették. Erről a nyolcadik századi feljegyzések is beszámolnak: egyesek szerint a lembák viselték gondját a frigyládának, más néven a ngomának.
A kutató a mítosz nyomába eredve bejárta Egyiptomot, Etiópiát és még Új Guineát is, míg végül a zimbabwei Harare Múzeum raktáráig jutott. Ott egy olyan, egyik felén titokzatos módon megperzselődött nagy méretű dobot talált, amelyet puskaporral akár egyfajta kezdetleges lőfegyverként is használhattak. Szerinte a frigyláda ennek alapján egy különleges vallási dob és egy primitív fegyver keveréke lehetett, amelyet valamilyen puskapor-kezdeménnyel töltöttek meg. Szerinte a vallási zeneeszköz jellegét erősíti az is, hogy a Bibliában a frigyládát szinte mindig trombitákkal együtt emlegetik, és egyszer még Dávid király is táncra perdült, amikor a közelében volt.
A zimbabwei dob radiokarbonos vizsgálata szerint viszont az i.sz. 1350 körül készülhetett. A lemba hagyomány erre is magyarázattal szolgál: szerintük ugyanis az eredeti ngoma korábban megsemmisítette magát, és azt a maradványokból kellett rekonstruálni. Shimon Gibson, a közismert bibliai régész szerint “ez egy elég furcsa és bizarr elmélet”, és szerinte bár reménykedhetünk a frigyláda előkerülésében, a leginkább félni kéne attól, hogy az ószövetség korának isteni erejét rejtő láda valaha is előkerülhet.
