Ádám Ráchel: Az izraeli társadalombiztosítás

ÉS HA VALAKI MEGBETEGSZIK, VAGY MEGÖREGSZIK?

Az Izrael államiságának megteremtése óta eltelt évtizedekben a szociális ellá­tás állandóan változott: szélesedett a különféle gondoskodásban részesülők köre, javult az ellátás színvonala, és több lett a juttatások, segélyek pénz­összege – bár már a társadalombiztosí­tás irányelveinek lefektetésekor a kommunisztikus-szociális szempontok meg­határozó szerepet játszottak. Legutóbb, 1995-ben az egészségbiztosítás reform­jára került sor, akkor lett az általános társadalombiztosító intézményének – amit Izraelben Nemzeti Biztosítónak hívnak – része. A reformot követően ez a rendszer szisztémájában azonos lett a jóléti-szociális államokban működő in­tézményekkel. „Minden állampolgárnak alapvető joga van egészsége védelmére és a szociális ellátásra. Izrael minden polgára azonos színvonalú szolgáltatás igénybevételére jogosult” – mondja ki a társadalombiztosításról szóló törvény, természetesen vallásra vagy nemzeti­ségre való tekintet nélkül.

Ki mit kap, és mennyi fizet?

A Nemzeti Biztosító működését a Nép­jóléti, Szociális és Munkaügyi Minisztéri­um csak felügyeli, irányítását egy társa­dalmi tanácsra bízták, amelynek tagjai munkaadók, a szakszervezetek és a mi­nisztériumok képviselői, továbbá sta­tisztikusok, futurológusok, szociológu­sok és matematikusok. Az NB vezérigaz­gatója nem tagja a grémiumnak, mégis egy személyben visel felelősséget a ha­tározatok megvalósulásáért.

Izraelben szélesebb az anyagi jogo­sultság köre, mint Magyarországon. Mindkét országban van öregségi, özve­gyi, rokkantsági nyugdíj, táppénz, szülé­si segély, családi pótlék, segély munkanélküliség esetén és munkahelyi bal­esetnél, temetésre, járandóság tartalé­kos katonai szolgálatnál stb. Ezek mel­lett Izraelben a legkisebb akadálynál vagy késedelemnél már folyósítja az ál­lam a tartásdíjat; segély illeti meg a kö­zúti balesetek kárvallottjait, a családi erőszak áldozatait, a csődeljárás miatt jövedelem nélkül maradiakat, a fegyve­res testületek kisegítő szervezeteinek önkénteseit, mint például az önkéntes rendőröket. Jövedelemkiegészítő pót­lékban részesülnek, akiknek keresete a létminimum alatt van. Életük végéig nyugdíjszerű járadékban részesülnek az Izraelben letelepedett Világ Igazai, tehát akik a háború alatt zsidókat mentettek, s azok is, akiket előző hazájukban Izrael-barát politikájuk miatt üldöztek. Saj­nos Izraelben nagy számban vannak olyanok, akiknek gyermeke, szülője, házastársa hősi halált halt vagy terroris­ta merénylet áldozatává vált, őket jelen­tős összegű kegydíj illeti meg.

A társadalombiztosításhoz való jog általában a befizetésekkel szerezhető meg. A közalkalmazottak és a magánszektor munkavállalói alapjövedelmük 15 százalékát űzetik a nyugdíjalapba és 4 százalékot az orvosi ellátásra, táp­pénzre; ezt a munkaadók majdnem azonos összeggel, 20 százalékkal egé­szítik ki a biztosító számára. Az önálló egzisztenciák, az ügyvédektől a fodrá­szon át a gyártulajdonosokig, ugyan­csak jövedelmük 15+4 százalékát fordítják állami társadalombiztosításukra.

Összességében a lakosság a társada­lombiztosítás anyagi alapjainak 28,8 százalékát teremti meg, ezt egészíti ki az állam a maga 40,1 százalékával, a pénzügyminisztérium a munkáltatók­nak adott kedvezmények pótlásával, ami a biztosítási alap 20,9 százalékát teszi ki, s végül 10,1 százalékot hoznak az alap befektetései.

Szülési segély, családi pótlék, táppénz

A családi támogatás először a szülés­nél jelentkezik. Az egyszeri segély összege egy gyereknél az anya alapfize­tésének 20 százaléka, ikreknél a teljes fizetés, hármas ikreknél már 150 százalék, s ez a továbbiaknál 50 százalék­kal emelkedik. Eddig az izraeli anyák rekordja a hármas iker volt. A fizetett gyermekgondozás ideje három hónap, ezalatt az anya a szülést megelőző há­rom hónap alapkeresetének teljes összegét kapja meg.

A családi pótlék 1998-ban egy gyer­mek után 144 sékel (hozzávetőlegesen 11 ezer forint), két gyermek után 288, három gyermek után 576, négy gyer­mek után 1160 sékel – s duplázódik tovább a gyerekek számának növekedé­sével.

1995. január l-jétől minden izraelit állampolgári jogon illet meg az egész­ségügyi ellátás. Akkor vezették be azt a nyilvántartási rendszert, amelyik a be­teg minden vizsgálati leletét, gyógysze­reit stb. regisztrálja, s újabb megbete­gedésnél vagy csak ellenőrzésnél a szá­mítógép segítségével az összes adat azonnal az orvos rendelkezésére áll.

A táppénz a betegállomány első he­tében a fizetés 65 százaléka, az azt követő időben, de egy hónapon belül 75 százalék, majd 90 százalék. A jövő hó­naptól, tehát júniustól megszűnik a vizsgálatok ingyenessége, egyrészt az egészségügyi intézmény nehéz anyagi helyzete javítására, másrészt az orvo­sok munkáját zavaró nagy­számú képzelt beteg távol tartására 20 sékel vizitdíjat kell fizetni. Mindenki szaba­don választhatja meg, hogy melyik egészségügyi pénz­tár, Kupát Holim tagja kíván lenni.

A nyugdíjak

A nyugdíjkorhatár nőknél 60 év, férfiaknál 65 év.

Az öregségi nyugdíj két részből áll:

Az alapnyugdíj az átlag­bér (1997-ben 5044 sékel) bizonyos százaléka a nyugdí­jas családi helyzete szerint.

Az egyedülálló megkapja át­lagbére 16 százalékát, ha a házastársa nem kereső, ak­kor 24, ha egy eltartásra szo­ruló gyermek van a nyugdí­jas háztartásában, akkor 29, ha két gyermek szorul eltar­tásra, akkor 34 százalékát – s így emel­kedik 5 százalékkal tovább.

A kiegészítő nyugdíj a munkavi­szonyban töltött idő alapján évente 2 százalékkal emelkedik, maximálisan azonban csak 25 évet számítanak be.

A minimális öregségi állami össznyugdíj egyedülállónál 1349 sékel, ha házaspár másik tagja nem kereső, 2024 sékel, egygyermekes családnál 2564 sékel, az eltartottak száma sze­rint 540 sékellel növekszik.

Izraelben igen elterjedt, mondhatni általános a magánbiztosítás, ezért az ott befizetett összegek alapján is jár nyugdíj.

Az özvegyi nyugdíj feltétele, hogy a házasságkötéstől legalább egy év teljen el, s arra az asszony és a férfi egyaránt jogosult. A gyermektelen özvegy, bár maga dolgozik, vagy öregségi nyugdíjat élvez, 1349 sékelt kap, az egygyerme­kes özvegy 2150 sékelt, a kétgyermekes 2689 sékelt, és tovább növekszik a gyermekek száma szerint.

A rokkantnyugdíj százszázalékos rokkantságnál egyedülálló esetében 1308 sékel, nem kereső házastárssal 1961, egy gyermek esetén 2483, két gyermek esetén 3007 sékel stb.

Létminimum: az a 693 ezer izraeli, akinél a családban az egy főre jutó jöve­delem nem éri el az 1331 sékelt (Szom­bat, 1998. áprilisi szám), létminimum alatt él. Az ilyen személyek keresetét, ösztöndíját stb. a biztosító a létminimu­mot jelentő 1331 sékelre egészíti ki.

A múlt évben a munkanélküliség elér­te a 7 százalékot. Általában 138 napon keresztül folyósítható a munkanélküli-­segély, amely az előző év alapbéréből számított átlag. Azonban nem lehet ma­gasabb, mint a hivatalosan megállapí­tott átlagbér 75 százaléka. Az életkor és az eltartottak száma progresszíven nö­veli a segély összegét. A munkanélküli minden héten köteles személyesen megjelenni a lakhelyéhez közel eső munkaközvetítő hivatalban. A hivatal segítséget nyújt az új munkahely felku­tatásában. Harmadik ajánlatát a segély lejárta előtt a munkakeresőnek el kell fogadnia. Ha nem tudnak szakmájának megfelelő munkakört biztosítani számá­ra, akkor szakmai tovább-, illetve átkép­ző tanfolyamra iskolázzák be.

Mire költ a társadalombiztosítás?

A táppénzen és az egészségellátáson Kívüli arányok:

Öregségi, özvegyi nyugdíj 35 %

Gyermekgondozás és családi pótlék 19,5%

Szülési és különféle gyereknevelési támogatás 5,7%

Rokkantsági nyugdíj 11,5%

Munkanélküli-segély 7,7%

Munkahelyi baleseti segély 6,9%

Kiegészítő pótlék a minimálbér eléréséhez 5,6%

Tartalékosok és segéd­szolgálatosok pótléka 4 %

Egyéb kiadás 4 %

Ádám Ráchel