A tragédiák nem érnek véget a halottak eltemetésével

Írta: Shiri Zsuzsa - Rovat: Archívum

A tragédiák nem érnek véget a halottak eltemetésével”

Terror után – a rutinos izraeli gépezet

 

Izraelben egy-egy terrormerénylet után azonnal működésbe lép egy rutinos gépezet, intézmények egész sora kezdi szolgálni a terror áldozatait. Több szervezet állandóan kapcsolatban áll a rendőrség és a tűzoltóság belső in­formációs rendszerével, a történések után automatikusan megjelenik két mentő alakulat a tett színhelyén. Az egyik a patinás Magén Dávid Adom, vagyis a vöröskereszt helyi megfe­lelője, amely elsősegélyt nyújt a rászorulóknak, és mentőivel kórházakba szállítja az áldozatokat. 2000 októbere, az új terrorhullám óta létrejött a Zaka (Zihuj Korbanot Aszon) néven egy újabb, charedi, ortodox vallásos zsidó szervezet. Ők vallásos önkéntesekkel működnek, eredeti céljuk a testrészek összegyűjtése volt egy-egy robbanás után, mivel a zsidó vallás szerint a te­metésnél együtt kell eltemetni a halott összes testrészét. Azonban az utóbbi időkben már ők is saját mentőautókat szereztek be így, maguk is részt vesz­nek a sebesültek kórházba szállításá­ban, és a Zaka jelenleg már a Magen David Adommal versenyez. Az ultraor­todox Zaka különösen fontosnak tartja, hogy működésével segítse a világi tár­sadalmat, s ezzel csökkentse az izraeli­ek charediekkel szembeni előítéleteit.

A rendőrség és a tűzoltóság azonnal értesíti a környék kórházait, és azok néhány perc alatt készültségbe lépnek, vagyis mozgósítják a sebészeket, az al­tatóorvosokat, az ortopéd orvosokat, a pszichiátereket, a pszichológusokat és a szociális munkásokat. A szakembe­rek azonnal az elsősegélyosztályra si­etnek, ott fogadják és osztályozzák a beérkező sebesülteket. A mentőautók szállítmányát három részre osztják, a súlyosakat azonnal a műtőkbe viszik, valamint átmenetileg ellátják a köz­epes és enyhébb sérülteket, amíg me­gürülnek a műtők és rájuk is sor kerül­het. A mentők rengeteg nem fizikai sé­rültet is beszállítanak, akik a trauma miatt gyakran képtelenek járni, beszél­ni, vagy egyéb pszichés reakciók fi­gyelhetők meg náluk. Velük a pszichi­áterek, a pszichológusok és a szociális munkások foglalkoznak. Azonnal mindenkit nyilvántartásba vesznek, hogy értesíthessék a családtagokat, akik ilyenkor sorra hívják a kórháza­kat, mivel az áldozatok mobiltelefonjai nem válaszolnak. Ha még mindig nincs információ szeretteikről, akkor a rokonok később végigjárják a kórháza­kat, mivel lehet, hogy olyan súlyos sé­rültről van szó, akinek a személyazo­nosságát nem ismerik. A sehol sem ta­lált emberek utolsó állomása az Abu Kabirbani Patológiai Intézet, oda szál­lítják a merényletek után a halottakat.

A társadalombiztosítás (Bituah leumi) képviselői is a kórházakba igyekez­nek, mivel a terror minden áldozata el­lenséges cselekmények sérültjének szá­mít, ami különleges státust biztosít szá­mukra. A törvények különböző jogokat biztosítanak, például fedezik az összes orvosi költséget, amelybe akár a hosszas pszichológiai kezelés is beletar­tozik (nekik és családtagjaiknak), akár az egész életen át fizetik a háztartási se­gítséget, amennyiben a sérült a merény­let következtében állandó ápolásra szo­rul. Izrael nem csak emberéletekkel fi­zet a merényletekért, a terror hatalmas pénzügyi terheket is ró az országra.

A merénylet zajának elülte után gyak­ran hónapokig, évekig folyik tovább az orvosi kezelés. Különösen gyakoriak az égési sérülések, amelyek általában éve­kig tartó fájdalmas kezeléseket, műtéte­ket igényelnek, mivel a súlyosabb kö­vetkezmények érdekében a terroristák a házilagos bombákba golyóscsapágyak golyóit, csavarokat és szögeket tesznek. Ezért a legkülönbözőbb helyeken ide­gen testek fúródnak az emberek testébe. A vasdarabok beékelődései nyomán gyakoriak a fejsérülések, sokan életük végéig maradandó agysérülésben szen­vednek. A zárt helyeken felrobbanó bombák hatalmas légnyomást okoznak, ez pedig sokszor nagyon súlyos belső vérzésekhez vezet, kívülről akár egész­ségesnek tűnő áldozatoknál is. Ma már az orvosok felkészültek az ilyen, esetleg „láthatatlan” sebesülések felismerésére is, de persze rengeteg függ a merénylet színhelyétől, az elsősegélynyújtók tapasztaltságától, a kórház ellátottságától és felkészültségétől.

A súlyosabb, maradandóbb sérülést szenvedők a kórházi ellátás után általá­ban a rehabilitációs intézményekbe ke­rülnek, gyakran hónapokig tartó benn- fekvő, majd bejáró kezeléseken kell részt venniük. A rehabilitáció feladata az emberek segítése, hogy a lehetőség szerinti legteljesebb életet élhessék a to­vábbiakban, elláthassák feladataikat, szerepüket, elérhessék a lehető legjobb életminőséget. Ebben a stációban fizioterápiás kezelések, munkaterápia, a na­pi teendők újbóli megtanulása, főzés, írás-, beszédterápia és pszichológia szolgálja az áldozatokat.

Akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják folytatni előző munká­jukat, átképzésen, tanfolyamokon vehet­nek részt, amit szintén az állam fizet. Az új munkakörökben szociális munkások segítenek munkát keresni, hogy újra beil­leszkedjenek a hétköznapokba. Akik tel­jesen elvesztették munkavégző képessé­güket, azokat leszázalékolják, és rokkantnyugdíjat kapnak, amelynek összege az eltartott gyerekek számától és a rokkant­ság mértékétől függ.

A terroráldozatok életét az utóbbi években önkéntesekből alakult szerveze­tek is segítik. Ilyen például a Natal, mely az egyén, a család, a csoport és a társada­lom szintjén támogatja és képviseli a sé­rülteket. Többek közt segélykérő-segítő telefonvonalat működtetnek a traumák átélői számára, melyen főleg pszicholó­giai segítséget, lelki elsősegélyt nyújtanak. Egy-egy újabb merénylet idején az izraeli tévé és rádió folyamatosan közli telefonszámukat, ilyenkor a leggyakorib­bak a hívások az ismét előbukkanó élmé­nyek miatt. Az újonnan, a terror nyomán alakult szervezetek főleg amerikai zsidó szervezetek gazdasági támogatásából tartják fenn magukat.

A tragédiák nem érnek véget a halot­tak eltemetésével, sokak számára éppen ekkor kezdődik meg a naponta megúju­ló küzdelem a megváltozott egészségi és gyakran szellemi állapottal, a borzal­mak visszatérő képeivel, a félelem legyőzésével, hogy az egykori áldozat újra autóbuszra merjen szállni, vagy is­mét bemerészkedjen a városba.

Shiri Zsuzsa

Jeruzsálem

Címkék:2004-10