A Teleki-rejtély
Amikor – ötven esztendeje – öngyilkos lett Teleki Pál miniszterelnök, riadt találgatások és sokat sejtető suttogások kísérték az esemény hírét. Némelyek tudni vélték, hogy Hitler ügynökei ölték meg, mert nem volt hajlandó követni a „Führer” politikáját… Az öngyilkosság ténye azóta kétségen felül áll, és az sem vitás, hogy a gróf tragikus tettének oka csakugyan az volt, hogy a hitleri politikát nem akarta szolgálni.
Teleki Pál gróf mindamellett nem volt az antifasiszta ellenállás mártírja, mint az a Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki hozzá hasonlóan az 1919-es ellenforradalom táborához tartozott egykor. Míg azonban Sopronkőhida későbbi vértanúját szociális érzékenysége és a demokrácia iránti fogékonysága idővel szembefordította Horthy kormányával. Telekit konzervativizmusa meglehetősen szűk politikai korlátok közt tartotta. Mindketten németellenesek voltak ugyan, a gróf mégsem ismerte föl idejében, hogy az az „országgyarapítás”, mely Hitler kegyelméből valósult meg (a Felvidék egy részének, majd Kárpátaljának és Észak-Erdélynek a „visszatérése” Magyarországhoz), végzetes következményekkel jár.
Teleki volt az, aki aláírta Magyarország csatlakozását az antikomintern-paktumhoz, és ezzel a hitleri háború szekeréhez kötötte az országot, noha maga azt kívánta és remélte, hogy sikerül megőrizni a semlegességet.
Teleki miniszterelnök nem szívlelhette a nyilasokat, ennek ellenére az ő nevéhez fűződik a második – immár faji alapra helyezett – zsidótörvény meghozatala. A szélsőjobbnak tett engedményei benső meggyőződésétől sem voltak idegenek.
Teleki Pál gróf a földrajz jeles tudósa volt. Kétségkívül voltak helytálló belpolitikai felismerései, szerette a hazáját és nemzetét, mindezeken fölül pedig tisztességes ember volt, aki szemében a politikai kompromisszum nem jelenthetett becstelenséget. Ezek elismerést és tiszteletet érdemlő tények, ahhoz azonban nem elégségesek, hogy a mai Magyarország politikai példaképet láthasson benne. Reakciós, sőt kárhozatos bel- és külpolitikai lépéseit, sikertelen kompromisszumait követően végrehajtott öngyilkossága nem volt egyértelmű és nyilvános figyelmeztetés az ország társadalmához, amiként az volt később Bajcsy-Zsilinszkynek az újvidéki ügyben elmondott parlamenti beszéde, majd az érte jött Gestapo-ügynökökre leadott revolverlövése.
A Teleki-rejtély ma, halála után ötven évvel abban áll, hogy milyen politikai ideálok és szándékok késztették Antall József miniszterelnököt a Teleki-évforduló politikai megünneplésére. Ez a kérdés túlmutat sajátos zsidó szempontjainkon. Egyetértünk a Hitközségek Szövetsége és a Rabbikar itt közölt levelének megállapításával: „A demokráciában megújhodó magyar nép számára olyan történeti személyiségeket szeretnénk példaként látni, akik a nemzet súlyos korszakaiban mint szirt a habok közt megálltak.”
Címkék:1991-05