A távközlés privatizálása

A távközlés privatizálása

Izrael új távközlési minisztere, Benjamin Ben-Eliezer és más vezető tisztviselők kijelentették, hogy az állam egy éven be­lül eladja a Bezek telefonvállalatban meglévő 54 százalékos tulajdonát és ez­zel végleg kilép a távközlési ágazatból. Izraelben már tíz éve tervezik ezt a lé­pést, de az eddigi erőfeszítések nem jár­tak sikerrel.

Míg az ország életének első negyven éve az állami tulajdon és irányítás je­gyében telt el, az utóbbi évtizedben egyre inkább a nyugat felé orientáló­dásnak lehettünk tanúi. De az állam még mindig nagyon sok területen jelen van, és ezért a Bezek (héberül: villám) magánkézbe adása valódi mérföldkő­nek számítana.

Az 1980-as évek végén már megvoltak a tervek a privatizációra, de a távközlési és a pénzügyminisztérium képtelen volt meg­egyezni az árról. A magánosítás első lépé­seit végül csak 1991 májusában tették meg amikor a Bezek megjelent a Tel-Aviv-i tőzsdén, akkor még csak a részvények 13,8 százalékával. Ennek túlnyomó részét 1995-ben a Cable & Wireless brit cég vásárolta fel.

A C&W izraeli igazgatója, Anthony Reich szerint a felvásárlás jó fogásnak bizonyult. 1995-ben a részvények ára nyomott volt, a piac pedig igen ígéretes­nek látszott. „Az izraeliek rengeteget tele­fonálnak és nyitottak az új technológiák irányában. Izraelnek szerencséje van a Bezekkel”- mondta Reich úr. A cég digi­tális rendszert hozott létre, amely igen jó minőségű vonalat biztosít. Szinte min­den évben új szolgáltatásokat vezetnek be. Egy állami monopóliumtól ennél több nemigen várható el.

1995-ben az interurbán hívások terü­letén felszabadították a piacot. 1997 jú­liusában két nemzetközi konzorcium, a Barak és a Golden Lines is betört az iz­raeli piacra, és ezzel a Bezek monopóli­uma – legalábbis a nemzetközi hívások területén – megtört. A fokozódó verseny az izraeli fogyasztók nagy örömére sike­resen letörte a nemzetközi hívások dí­ját. Ugyanakkor – miközben az egyes minisztériumok egymással vitatkoztak azon, hogy miként történjen a távközlé­si óriás magánosítása – a helyi beszélge­tések továbbra is drágák maradtak.

Hozzáértők szerint nem a tulajdonos- váltás a lényeg, hanem a verseny. Régen egy izraeli, ha külföldi barátjával beszél­getett, azt mondta neki: „Hívj vissza!” és gyorsan letette a kagylót. De ma a hívás olyan olcsó, hogy a hívott izraeli fél mondja: „Tedd le, visszahívlak.”

A kérdés most az, hogy ha sikerül a magánosítás, vajon csökken-e a helyi beszélgetések díja? A távközlési óriások magánosítása több országban (pl. német- ország, Anglia) is sikeresen lezajlott és mindegyik cégre jótékony hatással volt. A hatékonyság nőtt, a díjak csökkentek. A fogyasztók is jól jártak, míg az állam hatalmas privatizációs bevételhez jutott.

A tervek szerint a Bezek-részvények 54 százalékára írnak ki versenytárgyalást. A várható pályázók között minden bizonnyal ott lesznek a nagy távközlési multik. Az ál­lam végül a Bezek részvényeinek 10 száza­lékát kívánja megtartani – ez a hadsereg követelése, amelynek egyes biztonsági rendszereit a Bezek üzemelteti.

R. A.