A Szombat válaszol

A vitát lezártuk

Annak ellenére, hogy jeleztük, a magunk részéről nem kí­vánjuk folytatni a továbbiakban a „járóbeteg” vitát, szá­mos reagálás érkezett Turán Tamás márciusi számunkban közzétett nyílt levelére. Íróik mellette és ellene számos ér­vet sorakoztatnak fel, ám akad, aki meglehetős intoleran­ciával, szerkesztőségünk elhatárolódását várja az Egy „já­róbeteg” panaszai című írástól. Bár a vitát lezártuk, három dolgot tisztázni szeretnénk.

1. Izrael a zsidóság kikerülhetetlen és kétségbevonhatatlan értékű realitása, a Cion-gondolattal egyetemben. Az „ér­ted haragszom, nem ellened” elv alapján miután magun­kénak érezzük az Országgal kapcsolatos problémákat is nem zárkózunk el alkalmasint kritikus hangvételű írások közzétételétől sem.

2. Folyóiratunk közéleti küldetését abban látjuk, hogy a zsidó közösséget érintő ügyekben sokoldalúan informál­juk olvasóinkat, és a felmerülő vitákban ésszerű terjedelmi keretek között fórumot adjunk a különböző vélemények­nek. Ebből a szemszögből a Szombat szolgáltatásnak te­kinti önmagát, nem pedig döntőbírónak.

3. Ugyanezen okból természetesen nem határoljuk el ma­gunkat egyik írástól sem, mely hasábjainkon napvilágot látott, mert véleményünk szerint egy szöveg önmagát mi­nősíti, illetve a befogadó ízlése és vérmérséklete szerint ítél felette. Végül: a Szombat szerkesztési elvei a zsidó szellemiségen belüli pluralizmusban és a „népfrontos” jel­legben gyökereznek.

Mert nincs más orgánum, ahol örömeink és gondjaink, hasonló és eltérő nézeteink ha olykor érdesebb hangnem­ben is megjelenhetnének.

A Szombat szerkesztősége

Bánhunyadi Andrea, Gyula. Fellelkesülve izraeli látogatá­sán, úgy érzi, valamit meg tudna őrizni abból, amit ott „5752”-ben látott, ha elsajátíthatná a héber nyelvet. Ebben kéri segítségünket. A MAZSIKE budapesti klubjában mű­ködik ugyan héber nyelvtanfolyam, de látogatása az Ön számára aligha megoldható. NEM kezdeményezhetnének az Önök körzetében, Debrecenben héber nyelvtanfolya­mot?

Vörös József, Sárvár. Szerkesztőségünkhöz fordult annak reményében, hogy általunk sikerül felkutatni azt a két sze­mélyt, akikkel 1945. január 18-án este 10 óra tájt a Berlini-tér óvóhelyén együtt bujdostak. Egymást igazolva sikerült az orosz parancsnokságon kilétüket tisztázniuk. Ha életjelt ad­nak magukról, Sárvár, Tinódi u. 36., 9600 címre tegyék.

Számos olvasónk eljuttatta szerkesztőségünkhöz 1944-es aranyletétének igazoló okmányát. Amint márciusi cikkünk­ben utaltunk rá, május 28-án 13 órakor, a Markó u. 25. alatt a PKKBIV. emelet 473-as számú tárgyalóteremben folytató­dik a próbaper. A letéti jegyeket továbbítottuk a felperes képviselőjének, hátha a későbbiekben valamennyi érintett érdekében hasznosítani tudja a dokumentumokat.