„A nevükre már nem emlékszem”

OROSZ KÁROLY, mint érzékeny ember, sajátos utat járt végig: el­ment szülőfalujába, Dombrádra, ki­kérdezte a még élő szemtanúkat, s félszáz oldalas olvasmányos, jól megírt tanulmányban összefoglalta a dombrádi zsidóság történetét. Két sarokszámmal jelezhetjük ezt a ne­héz sorsú történelmet: az 1930-as évekre kétszázharmincnégyre gyara­podott dombrádi zsidóság mára két, azaz két főre apadt. Ami a számok és az évszámok között van, az a zsidóüldözés, a Holocaust – e stációkat mutatja be szemléletesen a tanulmány.

Orosz Károly nem tesz nagy föl­fedezéseket, beszélteti a szemtanú­kat, s a realitást tisztességesen rajzolja meg. Kiegyensúlyozott képet fest a falu zsidókkal kapcsolatos ér­zelmeiről, a megvető „zsidózásról” éppúgy szól, mint azokról a keresz­tényekről, akik nem fogadták el az elhurcolt zsidók ingóságaiból össze­állított „zsákbamacskákat”. Éppen úgy olvasunk a dolgozatban arról a zsidóbarát katolikusról, aki szolida­ritásból felnőttként körülmetéltette magát, mint azokról a fapuskás le­ventékről, akik nyitott ajtajú WC-k előtt őrizték a dolgukat végző, csi­nos – megalázott – zsidó lányokat.

Sok ilyen és hasonló tanulmányra lenne szükség, mint a keresztény Orosz Károlyé. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hon-, illetve zsidóidentitás-ismereti mozgalmat indíthatna: talán még nem késő, él­nek még szemtanúk, akik települé­sük zsidóságának történetéről hírt adhatnának, s e munka nyomán bő­vebb ismeretekkel rendelkezhetnénk Magyarország zsidó topológiájáról, a zsidók tegnapelőtti, tegnapi és mai életéről. Ez a kutatás jót tenne a résztvevőknek saját énazonosságuk meglelésében, identitásválságuk le­gyűrésében is.

A kutatómunka nyomán olyan résztanulmányok születhetnének, amelyekből minden bizonnyal kitel­ne egy-egy gazdag tartalmú könyv is. Nemcsak a hon- és zsidóidentitás-ismereti mozgalom elindítása, szervezése, irányítása, de majdan e könyv kiadása is a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület dicsőségére válhatna.

(Orosz Károly: „A nevükre már nem emlékszem”. Adalékok a dombrádi zsidóság történetéhez. Kézirat.)

F. P.