250 márka életjáradékKüldik a kérdőíveket

Megkezdte a kérdőívek kiküldését a Jewish Claims Conference budapesti összekötő irodája azoknak a magyaror­szági holocaust-túlélőknek, akik az iro­da előzetes tudomása szerint megfelel­nek az életjáradék fizetésére szabott fel­tételeknek.

A német kárpótlási törvény, amelyet még az ötvenes években fogadtak el, hat hónap lágerfogságot (a törvény által „minősített” lágerekben) vagy 18 hónap gettóban eltöl­tött időszakot/illetve bujkálást szab az élet­járadék-fizetés feltételéül. E feltételeknek az Európa többi országában élt zsidók ele­get tettek/tesznek, mert ott az üldözések már 1939-40 táján megkezdődtek. A ma­gyarországi túlélők közül viszont a budapes­ti zsidók többsége kimarad a járadék-fize­tésből, mert ők 18 hónap üldöztetést nem szenvedtek el, és döntő többségüket nem is deportálták. Beszámíthatják viszont (még nem tudni, hogy a koncentrációs táborral vagy a gettóval „egyenértékűnek”) a fronton eltöltött munkaszolgálatot és az 1944-ben a nyugati határ környékén fölállított lágerek­be történt deportálást és kényszermunkát. (A táborok – még nem okvetlenül teljes – listáját, amelyet eddig a Jewish Claims Con­ference (JCC) nem hozott nyilvánosságra, alább találhatják olvasóink.) A JCC a hírek szerint azért egyezett bele a magyarországi zsidók többségét az életjáradékból kire­kesztő megoldásba, hogy a többi életben maradó végre megkaphassák a járadékot. Miután ez az ügy már minden közép-kelet- európai országban sínen van, majd vissza­térnek a kimaradtakra.

A várhatóan négyezer kérdőív szétküldé­sét hírek szerint ez év végéig fejezik be. A kérdőív továbbításához a kérelmező aláírá­sát is hitelesíttetni kell (ami az összekötő irodában, a hitközségen – vidéki városok hitközségein is – valamint közjegyzőnél vé­gezhető el). A magyarországi kárpótlás ab­ban tér el a nyugatitól, hogy ott 500 német márka a járadék összege, és a jogosult egy -5-10 ezer márka körüli – országonként vál­tozó induló összeget is kapott. A Közép-Kelet-Európára vonatkozó 250 márkás össze­get a JCC a német kormánnyal folytatott tár­gyalások során érte el. A német kormány ezt az összeget a márka nagyobb kelet-eu­rópai vásárlóerejére hivatkozva állapította meg. Az induló összeg kifizetéséről feltehe­tőleg tovább kellett volna tárgyalni, ezért a JCC, átlátva, hogy az idő nem a túlélőknek dolgozik, erről – a gyorsabb kifizetés érde­kében – egyelőre lemondott, remélve, hogy később még visszatérhetnek az ügyre.

Az üldöztetés tényét különböző doku­mentumokkal is igazolni kell, amelyek mi­benlétét a kérdőív részletezi. Amennyiben dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a JCC frankfurti irodája a kérelmező nevét először a Vöröskereszt nyilvántartásaiban (ITS), majd – eredménytelenség esetén – a jeruzsálemi Jad Vasem intézet archívumá­ban keresteti. (így például egyéb dokumen­tum híján az áldozatok karjára tetovált szám sem elegendő a járadék automatikus megítéléséhez, de ebben az esetben a Vö­röskereszt nyilvántartásából az illető kön­nyen visszakereshető.) Bizonyítéknak fo­gadják el viszont, ha a kérelmező nyugaton élő testvére, aki hasonló üldöztetést szen­vedett el, már kapja a kárpótlást, és a roko­ni kapcsolatot igazolni tudják.

A posztkommunista államok közül – ed­digi tudomásunk szerint – Magyarország lesz az első, ahol a jóvátételi járadékot megkapják az arra jogosultak.

Azon nyugat-magyarországi lágerek lis­tája, amelyekben 1944-45-ben zsidó deportáltak és kényszermunkások tar­tózkodtak. A lista az ITS-nyilvántartás alapján készült. Nem tartalmazza a ke­leti fronton, Ausztriában és Lengyelor­szágban felállított lágerek neveit: Ágfal­va, Agyagosszergeny, Balf, Bánhida, Bo­rosgödör, Bozsok, Bősárkány, Búcsú, Cinkfalva, Csajta, Dunaszerdahely, Ebergóc, Fertőrákos, Fertőfehéregyháza, Győr, Győrszabadhegy, Harka, Hegyeshalom, Hidegség, Ilonamajor, Ko­márom, Kópháza, Körmend, Kőszeg, Kőszegfalva, Lépesfalva, Mosonmagya­róvár, Mosonszentjános, Mosonszentmiklós, Nagycenk, Papóc, Pozsonyligetfalu, Rábakeresztúr, Rábapatona, Rohonc, Sámfalva, Sopron, Sopronpuszta, Szentgotthárd, Szombathely, Szőny, Vasvár, Zurány, Zsedény.