120 éve született Arnold Zweig

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Klikkhír

2007. november 10. Százhúsz éve, 1887. november 10-én született Arnold Zweig német író, esszéista, költő. Sziléziában, a mai Lengyelország területéről származott.

   
  Arnold Zweig  

Az I. világháborúban önkéntesként, majd haditudósítóként szolgált Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon. A hadseregben tapasztaltak alapvetően megváltoztatták nézeteit: porosz hazafiból lelkes pacifista, majd szocialista cionista vált belőle. Háborús élményeit 1935-ben Verdun iskolája című művében írta meg, megrendítően ábrázolva a történelem viharaiban sodródó embereket, emléket állítva a háborúval szembeszegülő munkások küzdelmének.

Leszerelése után a német hadsereg központjának sajtóosztályán dolgozott, majd 1923-ban a berlini Jüdische Rundschau (Zsidó Szemle) című újság főszerkesztője lett. Megismerkedett Sigmund Freuddal, akinél egy kezelésnek is alávetette magát, a pszichiáterrel folytatott – később könyvben is megjelent – levelezése a német történelmi eseményeket is nyomon követi.

A nemzetközi elismerést az 1927-ben megjelent Grisa őrmester hozta meg Zweig számára. Az igaz történeten alapuló megrázó regény hőse egy egyszerű orosz hadifogoly, aki megszökik és hazaindul egy halott orosz igazolványaival. Amikor elfogják, haditörvényszék elé állítják és agyonlövik – nem “saját” szökése miatt, hanem mert lopott papírjai szerint a frontról dezertált, ami a bíróság szerint bármely oldalon főbenjáró vétség.

Zweig 1929-től a Die Weltbühne című náciellenes magazin társszerkesztője volt, Hitler hatalomra kerülése után azonnal emigrált. Csehszlovákiában, Svájcban és Franciaországban élt, majd Palesztinában telepedett le. Itt eltöltött évei alatt kiábrándult a cionizmusból és a szocialista eszmék felé fordult. Az emigrációban is jelentek meg önéletrajzi elemekkel átszőtt írásai, amelyek a háború poklát, az antiszemitizmust, a polgári társadalom életét ábrázolták elmélyült lélekelemzéssel és humanizmussal.

1947-ben jelent meg A wandsbeki hentesbárd című regénye, amely egy nácizmus által félrevezetett, hentesből hóhérrá váló kisember sorsát írja le felemelkedésétől kiközösítéséig és tragikus haláláig.

1948-ban a keletnémet kormány hívására hazatért, ettől kezdve aktívan részt vett az NDK politikai és kulturális életében. 1950-53 között a Német Művészeti Akadémia elnöke volt, munkásságát megkapta egyebek között a szovjet Lenin Béke-díjat is. 1968. november 26-án halt meg Kelet-Berlinben.

[popup][/popup]