Szombat előfizetés 2017

„A teret Mosesnek engedte át”

Írta: Várnai Pál - Rovat: Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Fromet Mendelsohn, a “leghíresebb zsidó” felesége

 

Marianna D. Birnbaum a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professor emeritája és a Budapesti Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatómunkája felöleli Közép-Európa kultúráját és irodalmát a reneszánsz és a korai modernizmus időszakát, noha a modern közép-európai irodalomról is jelentek meg munkái. Több könyve és tanulmánya foglalkozik a 16-18. századi Európában és az oszmán birodalomban élő zsidókkal. (Ilyen például a magyarra is lefordított Gracia Mendes hosszú útja.) Ezúttal legújabb, Fromet Mendelssohn című, angol nyelvű könyvéről beszélgettünk.

mendelssohn-HA

Fromet Mendelssohn

–        Könyvének címe kissé meglepett, hiszen nem annyira Fromettel, hanem férjével, a „német Szókratésszel”, „Berlin legnevesebb zsidójával”, annak családjával, valamint a 18. századi német zsidóság helyzetével foglalkozik.

–        Igaza van, egy olyan nő életét és világát írtam le, akinek a férjét kora „leghíresebb zsidójaként” tisztelték, miközben Frometnek nem volt önálló szellemi munkássága. Azonban, amint az Moses Mendelssohn írásaiból és feleségéhez írt leveleiből kiderül, Fromet, házassága előtt, az irodalmat és a filozófiát jól ismerő fiatal leány volt, aki megállta a helyét a híres filozófus mellett. De, mint könyvem alcíme is jelzi, életét a zsidó asszonyok számára előírt főkötő alatt élte le. Ezért határoztam úgy, hogy életrajzát beleágyazom a családja és Berlin életébe. Ami számomra fontos kihívás volt: detektívmunkám segítségével, Moses hozzáírt szerelmes leveleiből, a családtagok, kortársak és barátok írásaiból és levelezéséből, vagyis hozott anyagból, Frometet életre tudtam kelteni, és hitelesen ábrázolni.

–        Milyen nő, ember és feleség volt Fromet? Mennyire volt tipikus 18. századi zsidó nő? Hogyan köttettek a házasságok akkoriban a zsidók között?

–        Fromet azt hitte, hogy Mendelssonhoz a filozófushoz ment feleségül, de hétköznapi életét az üzletember Mendelssohn feleségeként élte. Kutatásaim alapján a házasságuk közelebb állt a hagyományos zsidó élethez, mint azt Mendelssohn biográfusai lefestik. Mint sokan mások, akkoriban a módosabb zsidók is csak házasságközvetítő útján kötöttek házasságot. Állítólag a Mendelssohn frigy spontánul kezdődött, de a könyvemben megmutatom, hogy ők is közvetítőn keresztül (ebben az esetben baráti közvetítéssel) találkoztak. A gyerekeiket viszont egy „házassági szövetség” útján adták férjhez. Ehhez több család tartozott, abból a célból, hogy leánygyermekeiknek ne kelljen nagy hozományt adni. Vagyis, szülői szerepükben a Mendelssohn házaspár támogatta az előre megszervezett és nem szerelmen alapuló családalapítást.

–        Abban a korban a zsidókat csak tolerálták, de el nem fogadták. Moses Mendelssohnt, mint gondolkodót tisztelték, mint zsidót, kivételnek tartották, és az utcán lezsidózták. Ő maga azon igyekezett, hogy sorstársait kivezesse a gettóból, a zsidó hagyományoktól a felvilágosodás felé. Mennyiben sikerült ez neki?

–        A zsidókat alig tolerálták. Amikor Moses Berlinbe érkezett, csak egyik barátja közbejárása védte meg attól, hogy a tenyészállatok kapuján, a tenyészállatok fejadóját lefizetve léphessen be a városba. A helyzet évtizedekkel később is ez volt. Moses úgy hitte, aktív zsidósága összeegyeztethető a kialakulóban lévő német nemzeti és kulturális életformával, ezt akarta hittestvéreivel is megértetni. Barátai között valóban sok keresztény volt, de még Lessing, a legjobb barátja is úgy érezte, hogy Mendelssohn személyében egy különleges zsidót, „fajtájának díszét” kedveli és tiszteli.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Marianna D. Birnbaum

–        Német részről olyan kijelentéseket idéz, hogy „egy zsidó nem lehet jó ember, még képzeletben sem.” S mindez a felvilágosodás korában hangzik el! A Mendelssohn gyerekek és unokák többsége pedig kitért. Törvényszerű volt mindez?

–        Moses halálakor az egyik gyászjelentésben az állt: az ő élete bizonyította, hogy „vannak tisztességes zsidók”. És mindez nem csupán a „felvilágosodás” korában történik, hanem éppen Moses Mendelssohn ennek a mozgalomnak egyik teremtője és oszlopa! Gyermekei közül – de csak az ő halála után – a legtöbb áttért. (Figyeljük meg, hogy a magyar nyelv szinte öntudatlan előítélete alapján, mindenki „áttér”, a zsidók viszont „kitérnek”.) A kereszténnyé válást a következő generáció az emancipáció utolsó lépésének tekintette és lázasan igyekezett, hogy elfoglalhassa helyét a német társadalom hierarchiájában.

–        Szerb Antal a francia 18. századot a nők századának nevezi. Ön nagy figyelmet szentel a Mendelssohn házaspár, de főleg Fromet társasági életének. Abban az időben jöttek divatba a szalonok, melyeknek két emancipált, elvált lányuk is ismert résztvevője lett. Írja, hogy már akkor rivalizálás volt a zsidó és keresztény nők között, hiszen az előbbiek sokkal műveltebbek voltak, akiknek a szalonjait viszont elsősorban keresztény férfiak látogatták, míg férjeik üzletükkel voltak elfoglalva?

–        A nők százada ennél jóval később érkezett el. Ha engem kérdez, talán először az orosz irodalomban, a 20. századot nevezhetnénk ennek. Az a néhány francia írónő nem csinált nyarat. A szalonok valóban nagyon népszerűek voltak Berlinben is, de ez inkább egy érdekes társadalmi, mint irodalmi jelenség. Egy olyan világról beszélünk, amelyben az írástudók száma még mindig rendkívül alacsony és a vallásos zsidó családok leányai ritkán vettek részt a szalonok életében. Fromet leányai azt az életet élték, amelyre Fromet, nevelésénél fogva, szintén hívatott volt. Ő járatosabb volt a klasszikus és korabeli munkákban, mint legtöbb kortársa, de ő is visszahúzódott és a teret mindig Mosesnek engedte át. Ezt többen is megírták, akik a házukat látogatták. Azt hiszem, hogy ha a róla szóló könyvet elolvassák, megértik, hogy milyen volt a sorsa az okos és vidám Frometnek, aki nehéz és gyakran keserű élete ellenére kitartott a férje mellett.

 

 

Címkék:2013-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kafka macskái az ünnepi könyvhéten

Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Szántó T. Gábor: Kafka macskái című regénye a Noran Libro Kiadónál. A héten a szerző, a...

Meztelen barátok közt a tengerparton

Évről évre egyre több magyar filmest ünnepelhetünk a nemzetközi filmfesztiválokon, és úgy fest, a magyar film valóban feltámadóban van. Nem...

Close