Szombat előfizetés 2017

11_szeptember_lapajánló

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma

 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

 

 

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös jellegét muszlim vallásos és jóléti építményei sokaságának köszönhette, amelyek közül a jelentősebbek ma is láthatók. A zsidó közösségi építmények az 1840-es években jelentek meg először, mikor engedélyt kaptak a városban történő letelepedésre. Ha Pécs belvárosának török és zsidó épített emlékeit szeretnénk megtekinteni, sétánkat a Zsinagógánál kezdhetjük. Az épületekbe nem megyünk be, célunk inkább megemlékezés a régiekről, s csak kevéssé az elmélyült ismeretszerzés. A török kori építmények leírásához Varga Szabolcs Irem kertje című kitűnő könyve van segítségünkre.

Schweitzer Gábor: A partizán, a huszár, a bányász és az őstermelő – A pécsi zsidóság közelmúltjából

A toposzok között korábban már említettem a ’fin zsidók’ esetét. Más „zsidó” vonatkozású közhelyek is eszembe jutottak azonban. A történelem – különösön a háborúk története – gyermekkoromban igencsak érdekelt. Kisiskolásként annyit pontosan tudtam – ha sokkal többet nem is –, hogy az első világháború idején Magyarország és Oroszország egymás ellen harcoltak. Élt még ekkoriban a pécsi hitközségnek két megbecsült tagja, Hirsch bácsi és Zajonc bácsi, akik katonaként részt vettek az első világháborúban. Míg a szálfaegyenes Hirsch bácsi magyar huszárként harcolt, addig a köpcös – s ha jól tudom, bakui születésű – Zajonc bácsi a cári hadsereg katonájaként került 1915-ben magyar hadifogságba. Nem igazán tudtam felfogni, illetve megérteni, hogy a nagy világháborúban a zsidók egymással szembenálló hadseregben harcoltak: egyik a királyért, másik pedig a cárért.

Gadó János: „Itt nem volt zsidó-kommunistázás – pécsi riport

A háború után persze a zsidók közül sokan lettek kommunisták, s attól kezdve nem jártak a közösségbe, de az informális kapcsolatok megmaradtak, lehetett hozzájuk menni állásért, segítségért. Az ő gyerekeik pedig már újra felbukkantak a zsinagóga körül. A zsidóságot itt nem lehet úgy eltitkolni, mint Pesten. Kaiser László nem érezte, hogy a ’60-as, ’70-es években a hatóság figyelte volna őket. Nem tud senkiről, aki informátor lett volna. A városban tudták róluk, hogy zsidók, de ebből nem volt gond. Pécsen – mondja – ’89 után sem volt zsidó-kommunistázás. Itt az ’50-es évek óta nem volt komoly inzultus.

„Zsidó orvosként élek a városban” – Gadó János beszélget Stark Andrással

Nálunk 1968 után élte virágkorát a közösségi élet. Jellemző, hogy én is ebben az évben ismertem meg a feleségemet egy purim bálon. De Schweitzer Józsefhez eljártak a pécsi színészek is, mint Bálint András vagy Karikás Péter, csakúgy, mint más, zsidó azonossággal bíró értelmiségiek. Itt nem volt hatósági zaklatás. A pesti, antiszemitizmustól terhes, hiszterizált légkör, a zsidóság eltagadása, a vallásossággal kapcsolatos ambivalenciák és félelmek itt nem voltak jellemzőek.

Flaszter-nótafa – Molnár Gál Péter: Szenes Ivánról

A Népszínház utca meg a József körút sarkán, a mostani amerikai zsömlébe fasírt helyén terült el a Simplon kávéház. Tele volt mindig. A szemközti házból a Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjától idejárt a jobboldal, a Conti utcából a Népszavától a szocik. Jól el voltak egymás mellett. Itt tanyázott Kassák, a főpincért itt lejmolta mindig Zelk Zoltán, a nincstelen poéta. Állítólag ő is a Józsefváros gyermeke. Mégsem lett író. Tolla mégis híressé tette. Irodalmi bedolgozó volt. Bérköltő. Slágergyártó. Régi iparoscsalád sarja. Szórakoztatóiparosok voltak felmenői. Apja, Szenes Andor színpadi író, slágerköltő (Maga rég nem lesz a világon…, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát…, Ne sírj kislány, minden május tovaszáll…) Megannyi léha örökbecs.

Pályi Márk: Egy píszí fesztivál

A budapesti belváros egy hétvége erejéig leköltözik egy kis nógrádi hegyi faluba, Bánkra – legalábbis aki először érkezik a fesztiválra (különösen, ha gyakori látogatója a régi zsidónegyed alternatív szórakozóhelyeinek) bizonyára így foglalja össze első benyomását. Az ismerősöknek – akik persze sokszor egymásnak is ismerősei – se szeri, se száma: a pesti „mindenki mindenkit ismer” jelenség amolyan kicsúcsosodása ez. S kétségtelen, sokak számára ez adja meg a látogatás alapélményét: nap, mint nap ugyanazokba az ismerősökbe botlik. 

J.L. Perec: Vagy még magasabbra… (részlet)

De egyszer egy litvis érkezett a városkába. És az csak nevet. Tudjátok, milyen egy litvis: a léleképítő könyveket semmibe veszi, ehelyett a fejét talmud-szakaszokkal és mindenféle törvény-magyarázatokkal tömi tele. És ez a litvis a talmudból bebizonyítja – hát ki nem szúrja a szemeteket? mondja –, hogy még maga Mózes sem volt egész életében egyetlen egyszer sem az Égben, hanem éppen tíztenyérnyire az Ég alatt maradt. Menj csak, és próbálj vitatkozni egy litvissel! „Na de akkor hova megy a rebbe?”…

Gadó János: Mazsök – forradalmi kuratórium?

Új kormány – új kuratórium; Az Orbán-kormány által meghirdetett forradalom a Mazsök háza táját is felforgatta. (Csakúgy, mint a szintén állami alapítású Holokauszt Dokumentációs Központét.) Az új kormány által összehívott, a döntést megelőző/előkészítő informális tanácskozásokon a Mazsihisz képviselői már defenzívába szorultak az elosztás újrarendezését követelőkkel szemben. A kormány végül nemcsak a kuratóriumot oszlatta fel, de a tagszervezetek kiválasztását is új alapokra helyezte.

 

11_szeptember_borito_lapajanlohoz.jpg

 

***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

fizessen elő a Szombatra.

Boltok, ahol kapható a Szombat:

Írók boltja (VI. ker. Andrássy út 45.), Láng Téka (XIII. ker. Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.),  Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker. Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker. Károlyi M. utca 16 .)  Olvasók boltja (V. ker. Váci utca 21.) Bálint Ház – Sabre kávézó (VI. ker. Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.

E-mail: info@szombat.org

Internet: www.szombat.org

Facebook:

http://www.facebook.com/szombat.folyoirat

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:2011-09, Borító

Az megy át a sivatagon, akinek megengedjük Itt senki sem szereti a zsidókat: interjú a Sínai félszigeten

A Gázába irányuló csempészetről, terrorsejtekről a sivatagban, a Sínai Félsziget biztonságpolitikai helyzetéről Jehíja Abu Nuszeira, az Ál-Ármilat beduin törzs vezetője...

Szavazni kell, hogy legyen-e Palesztina

Világra szóló diplomáciai kampánymeccset vívnak ezekben a hetekben az izraeliek és a palesztinok. Az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – várhatóan 20-án...

Close