Szombat előfizetés 2017

Soros itt és Soros ott – mi a különbség?

Írta: Szombat szerkesztősége - Rovat: Belpolitika, Külpolitika, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A jobboldali sajtó rajongva idézte az amerikai zsidó Tablet magazinból szemlézett, a Soros Alapítvány izraeli és palesztin vonatkozású tevékenységről szóló, kritikus cikket, de nem adott hírt arról a másik írásról, mely a Soros elleni kormánykampány bírálatáról szólt.

A kormányhoz hiperlojális köztelevízió ráadásul úgy tolta túl a sorosozást, hogy 20 másodpercen át kitartott inzertben, kritikátlanul azonosult az iráni diktatúra urával. Khamenei ajatollah a valósággal pont szembenálló módon cionistázta Sorost, akinek alapítványait épp azért B-listázza az izraeli kormány, mert számos ponton túlzó módon, esetenként valótlanul, kisebbségvédő-emberi jogi-transznacionalista-univerzalista érvrendszerrel vádolják a palesztinok elnyomásával Izraelt.

Most akkor hol állunk ebben a zűrzavarban?

– kérdezheti a józan olvasó, aki csak kapkodja a fejét, hogy Soros György alapítványairól hol pozitívumokat olvashat e lapokon, hol negatívumokat.

Néhány, egyébként nem túl bonyolult tény és körülmény rögzítésével világosabbá válhat a kép.

A Soros alapítványok működése (miként az adminisztratív eszközökkel fenyegetett Közép-európai Egyetem működése is) a transznacionalizmus, a nyílt társadalom humanista eszméjére épül. Ez az eszmerendszer a 20. századi liberalizmus, emberi és kisebbségi jogok hangsúlyozott védelmével finomított örököse. Olyan eszmerendszer, mely a vészkorszak és a kommunista diktatúrák utáni Európának – az Európai Unió Európájának – kötőanyaga, eszmei talapzata. Ezt az eszmerendszert fenyegeti többek között az az iszlám fundamentalizmus, mely az európai iszlám enklávék másod-harmadgenerációsainak identitásválsága és szociális frusztrációja mellett az Iszlám Állam terrorista mételyével és a tömeges iszlám bevándorlással erősítéshez juthat. Azzal a bevándorlási hullámmal, melyet a Soros alapítványok által is támogatott multikulturalizmus hívei, úgy tűnik, nem tartanak veszélynek, az európai nacionalisták viszont igen.

A Soros alapítványok gondolkodásmódja többé-kevésbé illeszkedik a régi EU országok posztgyarmati bevándorlókra, illetve vendégmunkásokra épülő, nemrég még multikulturálisnak mondott állami gondolkodásmódjához. Az új EU tagállamok Közép-Európából – melyeknek nincs régebbről eredő, fokozatos együttélési tapasztalata a más földrészekről érkezőkkel szemben – nehezen emésztik az iszlám bevándorlókkal való együttélés gondolatát. Társadalmaikból talán könnyebben indul ki a nyílt idegengyűlölet. Így kerülnek szembe nemcsak a bevándorlókkal, hanem a mag-Európával, vagy a régi EU országok befogadóbb szellemiségével, mely azonban a tömeges iszlám bevándorlás hatására szintén változóban van.

Csakhogy amikor az Orbán kormány B-listázni akarja

azokat az alapítványokat, melyek Soros támogatást kapnak, nem egyszerűen a bevándorlással fordul szembe, hanem annak a szövetségi rendszernek, az EU-nak a szellemiségével is, melybe Magyarország alig egy évtizede nyert felvételt. Lehetséges, hogy a nyílt társadalom eszméje, vagy a multikulturalizmus az iszlám fundamentalizmus – az iszlám modernizációs válságának – korában átgondolandó, de maguk a Soros támogatta baloldali-liberális alapítványok nem képviselnek egyebet, csak ami a nyugat-európai országoknak többé-kevésbé nagyvárosi kultúrájává vált, s még a konzervatív politikai elit gondolkodásában is helyet nyert.

Mi a különbség Európa és Izrael között? – kérdezheti ezen a ponton az olvasó. Miért lehetséges elfogadni vagy kevésbé kritikusan nézni az optimizmusra és nyílt társadalomképre épülő európai alapítványi munkát, szemben azokkal az izraeli, illetve palesztin területeken működő alapítványokkal, melyek szintén Soros alapítványi támogatásban részesülnek, s amelyeket az izraeli kormány B-listázott?

A különbség viszonylag egyszerű. A magyar kormány olyan eszmékkel fordul szembe a Soros alapítványi világot támadva, melyek az Európai Unió és a NATO tagországok eszméi is, mely szövetségi rendszereknek Magyarország a tagja. Magyarország nyugati szomszédjai nem ellenségek, hanem az ország szövetségesei, az Egyesült Államokkal együtt. A magyar kormány jogosan hívta fel a figyelmet a tömeges bevándorlás kockázataira és veszélyeire, amivel kapcsolatban a nyugat-európai országok és a Soros alapítványok által támogatott kisebbségvédelmi, vagy a nyílt társadalom eszméjét szorgalmazó szervezetek talán nem elég érzékenyek és elővigyázatosak. A magyar kormány ugyanakkor ideológiai eszközként, belpolitikai kampánycéllal ellenségképpé démonizálta Soros Györgyöt és alapítványait, így a józan, vagy túlzottan biztonsági fókuszú, de még vállalható érdekvédelemből boszorkányüldözésre váltott, amit bírálni kell.

Izraelben azonban némileg eltér a helyzet.

Izrael nem szövetséges országokkal, nem hasonló kultúrát és politikai kultúrát magukénak valló országokkal van körülvéve, hanem többnyire ellenséges hatalmakkal, és olyan kisebbséggel él együtt, melynek köréből – a vitáikból eredő, de a vita rendezését kizáró – terror fenyegeti. Az Izraelben és a Területeken élő palesztinok jogvédelme helyes és szükséges, amit a Soros támogatta alapítványok bizonyára elkötelezetten látnak el. Ezenközben azonban Izrael kiemelt világfigyelem, másrészt egy világméretű lejárató kampány céltáblája is. Utóbbit palesztin és különféle nemzetközi szervezetek, a világ más konfliktus-zónáihoz képest egyoldalú, elfogult bírálattal végzik, miközben nem emelik fel a szavukat valódi elnyomó, esetenként tömeggyilkos államokkal szemben.

A kisebbségvédelmi és az emberi jogi gondolkodás mechanikus alkalmazása, Izrael megbélyegzése olyan helyzeteket idézhet elő, melyek a gyakorta éles konfliktusokban, olykori fegyveres fenyegetésben élő izraeliek számára nem elfogadhatóak, ezért a Soros támogatta izraeli és palesztin szervezetek B-listázása (külföldi támogatási forrásaik nyilvánossá tétele) ha túlzó is, ha nem helyeselhető is, biztonságpolitikai szempontból találhat racionális érveket, amit a magyar kormány B-listázásáról nem mondhatunk el.

Az EU-NATO szövetségi rendszerben élő Magyarország nem ellenségekkel van körülvéve, hanem hasonló vallási, kulturális, politikai berendezkedésű nyugati demokráciákkal alkot értékközösségen alapuló társulást. Vitája van velük, nem háborúban áll. A Soros támogatta közép-európai alapítványok a térség nyugati integrációját segítették elő, s ha ma Orbán Viktor kormánya vitában áll is a szabadabb bevándorlás-politika híveivel, botor dolog a vitát háborúként felfogni és abszurd hadjáratot folytatni a mumussá stilizált Soros Györggyel szemben.

Ha pedig e vita annak a jele, hogy a magyar kormány valóban távolodik a nyugati szövetségi rendszertől Putyin, Erdogan, vagy a kínai diktatúra irányába, akkor nemcsak Sorossal, hanem az EU-val, a NATO-val, és legfőképpen saját polgárainak igen nagy részével is szembekerül, akik legyenek bár baloldaliak vagy jobboldaliak, az EU és a NATO közelebb áll értékeikhez, mint az ázsiai típusú diktatúrák és despotizmusok.

Címkék:Izrael, Plaesztinok, Soros-ellenes kampány, Sorosd György

  • Fényt az éjszakába

    Kár, hogy a cikk egy jó levezetés után a végére a szokásos ellenzéki narratíva irányába fordult amiben a mostani magyarországi hatalmat hibáztatja. Fel sem teszi azt a kérdést: hátha az európai állítólagos értékekben van a hiba?

    Miért is túlzó ha a civil szervezetek nyilvánosságra hozzák támogatóik listáját és azt amit tőlük kapnak?
    Megjegyzem az izraeli törvény azokról szól akiknek támogatásának több mint a fele mást országok kormányaitól származik. Zárójelben megjegyzem: ez bizony beavatkozás más ország belügyeibe.

    • אישטוון

      Az ellenzékiség ugye nem bűn Magyarországon?

      • Fényt az éjszakába

        Tartalomra vonatkozott a megjegyzésem.

      • Rebel

        Az ellenzékiség nem bűn, de Soros minden fehérre meszelés ellenére is egy nemzetközi bűnöző,

      • Heindl Péter

        De igen, az ellenzékiség ma bűn, pontosabban büntetendő cselekmény Magyarországon. Ha valaki, aki nem hivatásos politikus, nyíltan fölvállalja az ellenzékiségét, az számíthat retorzióra, és ezzel a polgártársainkat még rendre fenyegetik is. Ha állami intézménynél dolgozol, azért. Ha magáncégnél dolgozol, akkor a főnök szólhat – és a sajtóban több olyan esetet leírtak már, amikor a főnök tényleg szólt is – hogy ne vállald fel a nyilvánosság előtt (pl. tüntetésen, vagy Facebook-bejegyzéssel, olvasói levél publikálásával, tévériporternek való nyilatkozással) az ellenzékiségedet, mert akkor a cég nem kap állami megrendelést, vagy rájuk szabadítják az adóhivatalt. Ha nem hallgatsz a figyelmeztetésre, kirúghatnak. Kistelepülések országos politikával korábban soha nem foglalkozó polgármestereit felszólítják, hogy lépjenek be a kormánypártba, különben a falujuk nem kap támogatást. Ellenőrizhető, hogy a 2014-es választásra hogyan nőtt meg jelentősen a kistelepülések fideszes polgármesterinek a száma, holott korábban ezekben a községekben elvétve volt csak párttámogatású faluvezető.

  • Subi2

    Száz szónak is egy a vége, jobb lett volna a világnak, ha meg sem születik.

  • rajgy

    Soros Györgyöt egy keresztény magyar ember mentette meg. Ha muzulmánokkal lett volna Magyarország 1944-ben tele, ők biztosan nem mentették volna Soros Györgyöt meg. És most egy magyar kezet harap meg, olyant amely megmentette.
    Erre a hálátlanságra a budapesti zsidók rácáfolhatnak, ha julius 6-án sok virág lesz Horthy Miklós szobránál.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Jogos harag, mint ön- és ellenségismeret

Manchesterben a múlt héten, amikor egy koncerten egy öngyilkos dzsihádista felrobbantotta magát, azzal üzent a radikális iszlám: a gyerekeitek sincsenek...

Hogyan teremtette meg Éva az embert?

A modern zsidó tudományok megteremtőjének általában Moritz Steinschneider könyvtárost tartják. Steinschneider úr 1816-ban született Morvaországban és 1907-ben hunyt el Berlinben....

Close