De mi lesz, ha most bíróság elé állítják Netanjahut?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az izraeli jogrendszer történetének talán legnagyobb erőpróbája előtt áll.

Avihaj Manderblit legfőbb ügyész Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen kíván vádat emelni három bűncselekmény miatt. Ez az első eset Izrael Állam történetében, amikor egy miniszterelnöknek, hivatali ideje alatt, bűncselekményekkel kapcsolatos vádakkal kell szembenéznie.

A meghallgatások a legfőbb ügyész korábbi bejelentése szerint most, a választások után kezdődnek, s ha minden igaz, Netanjahu ügyvédjei már a mai nap folyamán megkapják a bizonyítékokat. A miniszterelnöknek, nyilván illő időt hagyva, rövidesen reagálnia kell hivatalosan a vádakra, ami változtathat még a legfőbb ügyész álláspontján, és az ügyvédek célja, hogy a korrupciós vádakat elhárítsák. Ha mégsem így lesz, Mandelblit hivatalosan is vádat emel.

Minthogy Netanjahu rövidesen megalakítja új kormányát, Manderblitnek egy miniszterelnök ellen kell lefolytatnia a jogállam szabályait tiszteletben tartó, csak a jogszabályokat és az eljárás rendjét figyelembe vevő, már korábban bejelentett ügyészségi meghallgatást, és ha megalapozottnak bizonyul a vád, a bírósági eljárást.

A frissen megválasztott miniszterelnök erős felhatalmazást kap a Kneszetben, ahol az utóbbi időben inkább szűk volt a kormánytöbbség, de erre a jogi eljárás nem lehet tekintettel, sem arra, hogy Izraelt ellenségek veszik körül.

Amennyire tisztán kellett lebonyolítani a választást, és a választók többségének akaratát követve kormányt alakítani, annyira tisztán kell lebonyolítani a büntetőeljárást, és ha megalapozottak a vádak, a bíróság előtti felelősségre vonást.

A választók tekintettel lehetnek szubjektív érzéseikre, és szimpátia-alapon választhatnak, az ügyészség és a bíróság azonban nem lehet tekintettel ilyesmire: nekik a tényeket, a tanúvallomásokat és a jogszabályokat kell figyelembe venniük, és legfeljebb ezen belül mérlegelniük az enyhítő és terhelő körülményeket.

Izrael demokrácia, melyet politikai trükkökkel éppúgy lehet befolyásolni, mint bárhol másutt, de jogrendje eddig többnyire kiállta a próbát. Ha politikusok vétettek – köztük akár elnök és miniszterelnök – ők is elnyerték utóbb büntetésüket, vagy ha kiderült, hogy alaptalanul vádoltak meg politikust, a jogalkalmazók akkor is tették a kötelességüket, és felmentették.

Így kell ennek lennie Benjamin Netanjahu esetében is, akkor is, ha vele szemben hivatali ideje alatt kell foganatosítani a jogi lépéseket, és akkor is, ha Izrael biztonságának kérdése ezzel kapcsolatban is fel fog merülni mind a politika szereplői, mind a média, mind pedig a közvélemény részéről.

Csak remélhetjük, hogy az új kormányzó koalíció nem lépi át a jogállam határait, és nem hoz olyan jogszabályt, mellyel a miniszterelnökkel szemben lefolytatandó eljárást ellehetetlenítené. Vannak ilyen törekvések, például az új jobboldali pártszövetség részéről, melyek nemcsak a miniszterelnök, hanem valamennyi Kneszet-tag elleni eljárást blokkolnának. Ez legalább olyan fontos, az államéletet, a jogrendet és egy ország önképét alapjaiban érintő kérdés, mint hogy ki éppen Izrael miniszterelnöke.

Ha a miniszterelnöknek bíróság elé kell állnia, és a bíróság elítéli, az izraeli demokráciának és a kormányzó koalíciónak kellően erősnek kell lennie, hogy akár Netanjahu nélkül is folytassák munkájukat. Ha a bíróság nem találja megalapozottnak a vádakat, vagy nem találja elégségesnek a bizonyítékokat, akkor felmenti őt, és folytathatja munkáját.

A törvény előtti egyenlőség elvéből egyetlen jogállam sem engedhet, Izrael pedig jogállam.

Az Izraelért aggódóknak pedig józanul szembe kell nézniük az evidenciával: nincs olyan ország, melynek vezetésére egyetlen ember lenne csupán alkalmas.