Szombat előfizetés 2017

„Utódoknak szomorú üzenet”

Írta: Szarka Zsuzsanna - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

12 - Lévai Jenő borítóLévai Jenő: A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története c. könyvével – melyet 1946-ban jelentetett meg az Officina Nyomda (felelős szerk. Román Imre) – mindeddig az antikvár piacon barangolva találkozhattunk: esetenként csillagászati áron lehetett hozzájutni. Holokauszt-kutatók és a téma iránt érzékenyek számára nélkülözhetetlen e forrásmű. A Holokauszt Emlékév adott lehetőséget az újrakiadásra. „Utódoknak szomorú üzenet” – ahogy Vattamány Zsolt, a kötetet újra kiadó Erzsébetváros polgármestere bevezetője címében fogalmazott.

A szemtanú hitelessége és a megszállott forrásgyűjtő szisztematikussága érződik a gettó krónikájának minden lapján: dokumentum és idézet-gyűjtemény ez a mű, elegyítve a szerző hangjával. A történet a nyilas puccs napján kezdődik. A legfontosabb forrás, a gettótanács naplója ugyan 1944. december 26-án, a legforróbb napok előtt megszakad, de a túlélőszemtanúk visszaemlékezései, számos korabeli okmánnyal kiegészítve autentikus képet rajzolnak a gettó infernális heteiről. Megismerjük a Zsidó Tanács tagjainak heroikus küzdelmét a hatóságokkal a fennmaradásért, az elhelyezés és élelmezés megszervezését a mindennapi túlélés érdekében. Látjuk a zsidómentő szervezetek tevékenységét, és – mindezek ellenére – az újlipótvárosi „nemzetközi gettó” tragédiáját is. Dokumentarista hitelességgel írja le a nyilasterrort, az éhezést és a népkonyhai étkezést, a temetetlen halottakat, a sebesültek ezreit és az öngyilkosokat, a szükségkórházakat orvosaikkal és ápolóikkal, az utolsó idők szovjet bombazáporait és áldozatait, majd a gettópalánkok leomlását. Lévai Jenő nem történész, hanem küldetéstudattal rendelkező oknyomozó újságíró volt, és a történelem gondoskodott róla, hogy a „téma” mindvégig a lába előtt heverjen. Szenvedélyesen gyűjtötte az adatokat, még a függelék is precíz statisztikai adatokat tartalmaz. Hányan éltek a gettóban? 55 ezren, 65 ezren, 70 ezren? A legmegbízhatóbb támpont a népkonyhákon kiosztott ételadagok száma.

Az új kiadáshoz Varga László történész írt kísérő tanulmányt A magyar zsidóság útja és Lévai Jenő könyve címmel, amely tudományos hátteret kínál Lévai művéhez. Bemutatja az Eichmann parancsára felállított Zsidó Tanács munkájának forrásait, a tanács tagjainak esetenként ellentmondásos személyiségeit és a valódi hősöket. A Rákosi-korszakban a Zsidó Tanács tagjait (is) elérte az ármány és árulás és „cionista összeesküvés” vádjával letartóztatták őket. Túlélték a vészkorszakot, de a legjobbak a kommunista diktatúra áldozatai lettek: Stöckler Lajos elborult elmével jött ki a börtönből, a legbátrabb tanácstag, Domonkos Miksa 1954-ben belehalt a kínzásokba.

És ki ismeri ma Lévai Jenőt? Nem sokan. Dési János újságíró távoli rokonként tanulmányában mutatja be „Jenő bácsi” kalandos életét: csodabogár volt, akinek málló vakolatú rózsadombi villájában elképesztő tárgyak és iratok halmozódtak. Az író, újságíró, szerkesztő, laptulajdonos Lévai foglalkozott sajtótörténettel, riportkönyveket adott ki, sajtóperek részese volt. 1925-ben, az Est-lapok hasábjain bátor cikksorozatban támadta Endre László gödöllői főszolgabírót sikkasztásért és egyéb gazdasági bűncselekményekért, fajvédő politikusok alkalmazásáért a közigazgatásban és a környékbeli zsidó kereskedők zaklatásáért. Arról az Endre Lászlóról van szó, aki 19 évvel később a deportálásokban játszott kulcsszerepet. Lévai a II. világháború után a vészkorszak termékeny krónikása lett: számos könyve közül ma talán a Zsidósors Magyarországon (1948) ismerős a legtöbbeknek.

1983-ban hunyt el, számos műve újra-felfedezésre vár…

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata megbízásából az ERVA Nonprofit Zrt. Budapest, 2014. 328 oldal.

A könyv az alábbi könyvesboltokban kapható:

Fókusz Könyváruház (Rákóczi út 14.)
48-as (Baross u. 48)
Klauzál 13 (Klauzál tér 13.)

Judaika (Wesselényi utca 13.)

Láng Téka (Pozsonyi út 5.)

Írók Boltja (Andrássy 45)

Antikváriumok:

Bábel (Honvéd utca 18.)
Amicus (Király utca 81.)
Tordai (Király utca 31.)

 

  • T. Szabo

    “Megismerjük a Zsidó Tanács tagjainak heroikus küzdelmét a hatóságokkal a fennmaradásért, az elhelyezés és élelmezés megszervezését a mindennapi túlélés érdekében.”

    Moldova György egyik könyve ezzel ellentétben a Zsidó Tanács tagjait bűnösöknek ábrázolja.

    Moldova György könyve a “Szent Imre-induló” egy 1953-as koncepciós per áldozatait egy 1944-45 történetben mint bűnösöket mutatja be (ezen kívül Szalai Pált is) , pedig az AVH titkosított irata már 1953-ben felmentette őket. Szalai Pál nevét 1953-ban nem hozták nyilvánosságra, tehát valószínű, hogy Moldova forrása az AVH vallatói között volt. A könyv kézirata 1973/74 folyamán készült, amikor Magyarország és Izrael viszonya eléggé barátságtalan volt

    1990 után több tanulmány, könyv (Ember Mária újságírótól) is készült az 1953-as koncepciós perről. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szalai_P%C3%A1l_(tiszts%C3%A9gvisel%C5%91)

    Moldova újból kiadta a Szent Imre-indulót, 2001-ben, ugyanazzal a szöveggel. Vagyis nem gondolta úgy, hogy felül kellene vizsgálnia álláspontját, be kellene látnia tévedéseit, bocsánatot kérni a megkínzott áldozatoktól? Moldova a könyvvel az 1970-es évek Izrael ellenes pártpolitikáját kiszolgálta. A pártállam áldozatinak emléke Moldovának is szól, ha valaki személyesen is ismeri Moldovát, segíthet neki kijavítani a hibát. (ebben az irányban kell javítani: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” hát legalább egy tisztességtelen könyv van, ideje lenne kijavítani).

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mese a Szerelemről és a Sötétségről – interjú Natalie Portmannel

Izrael állam megalakulásáról és egy zsidó család tragédiájáról szól az Oscar-díjas film, melyet a színésznő maga rendezett. Natalie Portman Jeruzsálemben...

Göncölszekér együttes lemezbemutató koncert

Izrael földjén – gyász és újrakezdés a zene erejével

Close