Szombat előfizetés 2017

Megjelent a Szombat januári száma

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 

BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN

– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?

 

Múlt idő: zsidók az arab országokban – Gadó János írása

Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban, pólóján I love Libya felirattal, kibontotta a nagy zsinagóga elfalazott kapuját és nekilátott a romos épületet tisztogatni…

Naim Kattan: Lehet egy zsidó arab is?

Ki a zsidó és ki az arab? Könnyebb felismerni, hogy ki a zsidó, mint meghatározni. Egy muzulmán, éljen bárhol a világon, csak arabul olvashatja a Koránt és csak ezen a nyelven imádkozhat. Manapság azonban a muszlimok többsége – Indonéziában, Iránban, Törökországban, Afrikában, stb. – nem beszél arabul. […] Akkor hát a nyelv, a vallás vagy a születési hely alapján tekinthetünk valakit arabnak? Erre nehéz választ adni. Aki az arab világban született, az sosem tud teljesen elszakadni a nyelvtől és a kultúrától. Húsz éve kiadták az Izraelben megjelent arab könyvek jegyzékét, melyből kiderült, hogy ezek egynegyedét zsidók írták.

„Az Álmok Városa” Hová lett a régi Bagdad? – interjú Sasson Somekhkel

Sasson Somekh arabista professzor Izraelben él, ahol az arab nyelvtudást nagyra értékelik a hadseregben, a biztonsági erőknél és az elhárításnál egyaránt. Somekh legendás hírnévre tett szert abban az országban, ahol az arabokat többnyire ellenségnek tekintik. Az arab irodalom iránti rajongása mindenkit megérint. A katonai elhárítás embere csak annyit mondott: „Somekh egy igazi nagy tanító.” (…) „Hogy az arabok akarják-e a demokráciát? Azt tudom, hogy az Izraelbe látogatókat lenyűgözi az ország, és annak működése. Szadat jeruzsálemi útja során tárgyalt a Knesszet összes frakciójával, a kommunistákkal is. E frakciónak egy zsidó és egy arab képviselője volt, és mindketten Izraelre panaszkodtak. Szadat csak annyit mondott: Mily csodás a demokrácia!”

Klein Rudolf: Bálványi anyagból csipkét

Az iszlám szó magyarul alávetést, alávetettséget jelent, és kifejezi a teljes önfeladást egy láthatatlan, hatalmas Isten akaratával szemben, amit jól szervezett papság értelmez, fordít le az emberek, illetve az építészet és városépítés nyelvére. (…) Az emberi individualizmus hiánya az iszlám városban is megmutatkozik: a házak nem egyediek, egyéniek, melyek ablakaikkal néznek az utcára, és melyeknek ezen ablakok a szemei, kifejezői. Magas kerítés rejti el az otthonokat, melyek udvarok köré szerveződnek a többnejűség – de legtöbb négy feleség – szellemében. (…)  Keskeny, labirintus-szerű utcákat, tereket és udvarokat faragtak ki. Ezek hálózata Isten irgalmából jött létre, nem emberi geometria – a föld megmérése, a világ és az ember helyének meghatározása – alapján.

Váltakozó identitások – Judith Roumani interjúja Tunéziában született zsidó írókkal

Claude Kayat és Marco Koskas beszél kötődéséről szülőföldjéhez, választott hazájához, szefárd hagyományhoz, Európához. Szóba kerül az arab világ „Jázmin” forradalma is.

szombat_20c.indd

Márton László: Feketelábúak – Algériai zsidókról

A befogadást Algériában, mint hetven évvel korábban az anyaországban (vagy ugyanebben az időszakban Magyarországon) gyors és úgyszólván teljes asszimiláció követte. A dialektális arabot felváltotta a francia, az inkább arab-berber szokásokat a kozmopolita nagyvárosi lét és ebben a középosztály érték-és viselkedésformája. A szatócsok és batyuzó kereskedők gyermekei (ott is) egyetemre jártak, tanár, orvos, mérnök, újságíró lett belőlük. Egyre távolodtak a muzulmán őslakosoktól és egyre inkább hasonultak a gyarmatosító, civilizáció-váltó franciákhoz.

Feketelábúnak nevezték az algériai franciákat, a kifejezés valószínűleg az 1830-ban partraszálló katonák csizmájára utal. J. feketelábú férje azonban nem érkezett sehonnan, ősei, berber zsidók, amennyire a családi legenda tartotta mindig is az Atlasz vidékén éltek. Ezek pedig, mielőtt az Arábiából érkező hadak nyomására muzulmánná tértek volna, zsidók voltak, egyik királynőjüket Kahinának (azaz kohanitának) hívták.

„A seregben alakulnak ki folklorisztikus szokások” – interjú Aviva Müller Lancettel

Az Alliance szerepe elsősorban a nőképzésben jelentős, az arab államok zsidósága számára ekkor kezdődött meg a kislányok írni-olvasni tanítása. A modern higiéné, a nyugati öltözködés szabályait is ott sajátították el a nők. A keleti zsidók modernizációjának másik legfontosabb tényezője – elsősorban a férfiak számára – az üzleti élet volt.

„Az arabok nem írnak zsidó menekültekről” – Gadó János interjúja Benny Morrisszal

Benny Morris, az izraeli „új történészek” nemzedékének talán legismertebb képviselője. Radikálisan új szemléletű könyve „A palesztin menekült probléma keletkezése” világszerte nagy visszhangot váltott ki, sokan anticionizmussal, Izrael-ellenességgel vádolták. A második intifáda kitörése után radikális baloldali szemlélete megváltozott, felhívta a figyelmet az Izrael-ellenes iszlám mozgalmak gyilkos indulataira.

*   *   *

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése. Kende Péter: Az 1945-ös választóvonal

Mindezek következtében megindult annak a politikai „kétosztatúságnak” –  nemzeti-konzervatív kontra „lib-szoc” Magyarország – a kialakulása, amely a továbbiakban az új magyar demokrácia uralkodó képlete lett. S amelyben a zsidó magyaroknak (történelmi emlékezetestül, de attól függetlenül is!) szinte előre kijelölt hely jutott a politikai palettán.

Nyugalmat hoz-e az olajág?

Egy szövevényes és lejárató kampánytól sem mentes, másfél éve tartó ügy végére kerülhet pont januárban, amelynek következményeként az Arany Alkony Idősek Otthona Olajág néven működik tovább. A névváltoztatás is mutatja: tulajdonos- és üzemeltető-váltás is történik.

A régi és az új fenntartó viszonya nem rózsás, sőt lényegében nincs is kapcsolat közöttük, ami még inkább elbizonytalanította az otthonok idős lakóit. Az átadás-átvétel nem zökkenőmentes folyamat. Az Olajág Otthonok vezetősége azt mondta: többször is próbálták „normalizálni” a kapcsolatot a misszióval, nem sok sikerrel. Zuglóban kettő, Csepelen, Törökbálinton és a VIII. kerületben egy-egy intézmény tartozik a cégcsoporthoz. Az ingatlanok összértéke több milliárd forint.

A pogromért a kommunista zsidókat tették felelőssé

Jan T. Gross 2012-ben hazánkban megjelent új könyve, a Félelem ismét tabutémát feszeget, amely súlyos árnyékot vet a lengyel hazafiság és mártíromság mítoszára. Hátborzongató történeti-politológiai esszé a háború utáni lengyel társadalom intézményesült antiszemitizmusáról, melynek értelmében az országban szinte közmegegyezéssé vált, hogy zsidókat büntetlenül meg lehet ölni.

 ***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: 

Fizessen elő a Szombatra!

 

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Írók boltja (VI. ker., Andrássy út 45.), Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.),  Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

 

Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:2013-01, Borító

A szabadulás ízétől az Édeshármasig – avagy mikor ér véget a múlt?

Auschwitz és a turisták

2012-ben 1.43 millióan keresték föl az auschwitzi emlékhelyet.

Close