Misna magyarul – Hagigá 2.

Írta: Uri Asaf - 2018-03-16 Rovat: Hagyomány

Aki a következő négy dolgot vizsgálja, jobb lett volna, ha nem születik meg, ezek pedig: mi van fent, mi van lent, mi van elől és mi van hátul. És az, aki nem tiszteli a teremtőjét, jobb lett volna, ha nem születik meg.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Beicá traktátus befejezése után következő traktátus a Moed rendben a Hágigá. Jelentése: ünnepi felajánlások. Ebben a három zarándokünnepről és a jeruzsálemi templomot ilyenkor megillető felajánlásokról van szó. Az első rész ide kattintva olvasható.

HÁGIGÁ, 2

2/1

Nem taníthat hármat az árájot[1]-ról. Nem tanulhat a teremtés titkairól két tanulóval, se a merkává titkairól,[2] egy tanulóval, csak akkor, ha bölcs, és tudja miről beszél. Aki a következő négy dolgot vizsgálja, jobb lett volna, ha nem születik meg, ezek pedig: mi van fent, mi van lent, mi van elől és mi van hátul. És az, aki nem tiszteli a teremtőjét, jobb lett volna, ha nem születik meg. [3]

2/2

Joszi ben Joezer azt mondja, hogy ne tegye kezeit (az áldozati állat fejére), (ezzel szemben) Joszi ben Johánán azt mondja, de tegye.[4] Josua ben Peráhjá azt mondja: ne tegye rá, Nitáj háÁrbeli pedig azt, hogy tegye rá. Jehuda ben Tábáj azt mondja: ne tegye rá, Simon ben Setah azt mondja: tegye rá. Sámájá azt mondja: tegye rá, Ávtálion azt mondja: ne tegye rá. Hilel és Menahem nézetei nem tértek el. Mikor Menahem bevégezte, Sámáj követte őt, és azt mondta: ne tegye rá. Hilel azt mondta: tegye rá. A (párok közül) az elsőkből lettek a nesziim, és a másodikokból az ávot bet din [5]

2/3

Bét Sámáj: hoznak slámim áldozatot, de nem teszik rá a kezüket.[6] Égő áldozatot nem hoznak. [7] Bet Hilel szerint egyaránt hoznak slámim áldozatot és égő áldozatot, és ráteszik a kezüket.

2/4

Áceret napja (rabbik által adott név a sávuot ünnepének), mely szombat bejövetelére esik, a Sámáj ház állítása szerint: az áldozat napja[8] szombat után következik. Bet Hilel szerint, a vágás napja nem szombat után van (hanem előtte, pénteken), de abban egyetértenek, ha az áceret szombatra esik, a vágást a következő napra teszik. A főpap nem veszi fel a ruházatát.[9] A gyász és a böjt megengedett, hogy ne adjanak tápot azoknak, akik azt mondják, hogy az Áceret a szombatot követi.[10]

2/5

Rituális kézöblítés megelőzi a hulin, a tized és a trumá elfogyasztását. A (papok) megszentelt eledel előtt, a mikvébe mártóznak. Ha hátát[11] szempontjából valakinek a keze tisztátalan, az egész teste tisztátalan.

2/6

Aki megmártózik a hulin fogyasztása előtt, és tisztának véli magát a hulinhoz, nem ehet a tizedből. Ha megmártózik a tized fogyasztása előtt és tisztának véli magát a tizedhez, nem fogyaszthat trumát. Ha megmártózik a trumához, és e célból tisztának véli magát, nem ehet a kodesből. Ha megmártózik a kodes fogyasztásához, és tisztának véli magát, hogy kodest egyen, nem nyúlhat a hátát (vízhez). Aki magasabb célból mártózott, a könnyebb kívánalmaknak megfelel. Megmártózott, de nem érzi magát tisztának, olyan mintha nem mártózott volna egyáltalán.

2/7

Közönséges ember ruházata midrász-nak számít a prusim számára.[12] A prusim ruházata midrász a trumát fogyasztók számára. A trumát fogyasztók ruházata midrász az áldozatokat fogyasztók (kodes) számára, a áldozatokat fogyasztók ruházata midrász azoknak, akik a hátát vizét készítik. Joszef ben Joezer hászidnak számított a papok között, de kendője midrász volt a kodes számára. Johánán ben Gudgoda, egész életében tisztaságban ette a kodest (áldozati húst), de kendője midrász volt a hátát számára.