Vallásjogi háttér
Vallásjogi háttér
A különböző vallási irányzatokhoz tartozó rabbik által bonyolított halachikus (vallásjogi) aktusok különböző érvényességgel bírnak. Éles cezúra az ortodox és a többi: a konzervatív (neológ) s a reform irányzat között húzódik, ám a magyar neológia – önnön legitimációjához merítve talán erőt – szintén mereven elhatárolja magát a reformzsidóságtól.
Betérés
Míg az izraeli bevándorláshoz – az állampolgárság megszerzéséhez – elegendő, ha valakinek bármely nagyszülője zsidó, ahhoz, hogy Izrael Állam Rabbinátusa is zsidóként fogadja el az új bevándorlót, a halacha szerint anyai ágon zsidó származású kell legyen, vagy a hagyomány szerint be kell térnie. A külföldön történt neológ (konzervatív) betéréseket Izrael Állam Rabbinátusa egyedileg bírálja el (a még szigorúbb ortodox irányzatok ezeket nem fogadják el), a reform bét din általi betérést érvénytelennek tekintik, így ahhoz, hogy az érintett a későbbiekben Izraelben házasságot köthessen, meg kell ismételni a betérés processzusát. Újból alá kell merülnie a mikvében, férfiak esetében egy tűszúrásnyi jelképes körülmetéléssel, a hatofesz dam brit szertartásával kell megerősíteni, hogy a továbbiakban a zsidó hagyomány szerint kíván élni a kérelmező. Ez utóbbi vonatkozik mindazokra, akik Izraelen kívül, ám ortodox közösségben kívánnak élni.
Házasság
Izraelben csak vallási hatóságok előtt köthető házasság. Az Izraelen kívül kötött házasságokat bevándorló párok esetén érvényesnek fogadják el az állami hatóságok (akár volt bármilyen „fokozatú” zsidó esküvő, akár nem), és a nem-zsidó házastárs is állampolgárságot szerez társa révén. Ha a feleség nem zsidó, ahhoz, hogy zsidó legyen, be kell térnie, szintúgy ahhoz, hogy később születendő gyermekük zsidóként fogadtassék el. Ha már gyermekükkel együtt érkeznek az országba, ennek érdekében neki is át kell esnie a betelésen.
A diaszpórában a zsidó házasság- mellett polgári házasságot is kell kötni. A zsidó esküvő csak akkor köthető meg, ha mindkét fél zsidó (kivételt képez a – főként amerikai – reform zsidó közösségek egy része, amelyekben vegyes házasság is köthető). (Vallásjogi háttér, 23. o.) „Szerelmi okból nincs térítés” – ez általános alapelv a rabbinikus hagyomány szerint, ám a neológ (konzervatív) és a reform gyakorlat ezt a rendelkezést gyakran nem veszi szigorúan. Az Izraelen kívüli ortodox közösségek e tekintetben következetesebben érvényesítik a hagyományt.
Válás
A vallási szokások szerint (is) megkötött házasságot válás esetén a vallási szokások által is fel kell bontani. A diaszpórában kötött polgári házasságot Izraelben állami bíróság bontja fel. A diaszpórában neológ (konzervatív), vagy reform bét din előtt zajlott válást Izrael Állami Rabbinátusa egyedileg bírálja el. Amíg nincs döntés, új házasság sem köthető, illetve az asszony új kapcsolatából származó gyermek, a vallási felfogás szerint mamzernak (tiltott kapcsolatból – esetünkben házasságtörésből származónak) számít, és a későbbiekben, a hagyomány szerint, csak mamzerral köthet házasságot.
Az ortodoxia által bonyolított halachikus aktusokat a konzervatív (neológ), illetve reform irányzatok érvényesnek fogadják el, hasonlóképpen Izrael Állam Rabbinátusa is, probléma csak ellenkező irányban: a liberálisabb felfogású irányzatok cselekményeinek elfogadása kapcsán merül fel.
A magyar neológia a konzervatív világmozgalom tagja; előbbi vallási aktusaira utóbbi érvényesként tekint, a magyar neológia azonban bizonyos kérdésekben (pl. női rabbik, s általában az egalitariánus szemlélet miatt, mely a konzervatív mozgalomban polgárjogot nyert) hagyománytisztelőbb felfogást követ
Címkék:1999-03