Szombat előfizetés 2017

Németország, USA, Izrael – mit tanulnak a holocaustról az iskolában? (P.K.)

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Németország, USA, Izrael

Mit tanulnak a holocaustról az iskolában?

Németország1

A mai Németországban minden diák iskolai pályafutása alatt legalább egyszer szembesül a német múlttal. Először többnyire a 6. vagy 8. osztályos olvasó­könyvben találkoznak a történtekkel, amikor Anna Frank Naplóját, vagy hason­ló témájú novellákat olvasnak az iroda­lomórán. Történelemből 9-10-ben tér vissza a téma, majd a gimnáziumban, újra előkerül a 11-13. osztályban.

A jelenlegi történelem tananyag átlago­san 16-20 (45 perces) órát szentel a ná­ci periódusnak, a németországi terror­nak, a II. Világháborúnak és a holocaust­nak, kötelező jelleggel. Ezen túlmenőleg, mivel ez az órakeret szűkös, sok tanár további tanórákon is foglalkozik a kor­szak speciális aspektusaival, közöttük a zsidók megsemmisítésével is.

A szövetségi kultuszminisztérium ko­ordinálja az egyes tartományok Holoca­ust-oktatását, és egy irányadó könyvecs­két is kiadott – angolul – a téma iskolai oktatásának kívánalmairól.

(Sekretariat der Standigen Konferenz des Kultusministeriums in der Bundesrepublik Deutschland, Ed. 1991. On the Treatment of the Holocaust at School – A contribution from the Lander, Bonn.)

A tanárok szabadságot élvének a fel­használt forrásokat és a tananyag feldol­gozását illetően.

Ellentétben az izraeli és az amerikai szemlélettel, a német iskolákban nem fektetnek hangsúlyt az érzelmi és mo­rális megközelítésre, nem támaszkod­nak például a túlélők tanúságtételére sem. Ezzel szemben a történelmi té­nyek és a statisztikák dominálnak, a kérdések etikai szempontú felvetését kikerülik. A Dachau Múzeum megláto­gatása is hozzátartozik a Holocaust ta­nítási programjához.

USA

A holocaust a legjobban dokumentált és a legalaposabban kutatott területe a XX. század történelmének – könyvtárnyi az angol nyelvű történelmi munka és tan­anyag mennyisége. Végtelenül sok irodalmi anyag, film, dráma-játék, tananyagvázlat stb. is segíti az iskola munkáját. 1993-ban nyílt meg az U.S. Holocaust Memóriái Museum Washingtonban, amely nemcsak kiállításaival, de oktatási centrumával és tanárképzésével is várja a diákokat, oktatókat. Los Angeles-ben a Simon Wiesenthal Center végzi ezt a feladatot.

Mindezek ellenére, egyes iskolákban könnyedén elsiklanak a holocaust témája felett, illetve nem szentelnek rá elég figyelmet. Az okok: a II. világháborút átélt generációt még túl érzékenyen érinti ez a téma. Mások pedig úgy gondolják, a holocaust csak a németeket, a zsidókat és a háborús veteránokat érintette, így csakis rájuk tartozik. Moha az Egyesült Államokban senki sem vitatja tevőlegesen a holocaust-oktatás szükségességét, hallani olyan hangokat, miszerint egy nem német és nem zsidó származású gyereknek felesleges elmélyülnie annak tanulmányozásában. (Amerika multikulturális ország, az iskolások között egyre nagyobb az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és indián származású gyerekek aránya.) Moha az említett ellenvetésekből kiderülnek a tanítás és a tankönyvírás nehézségei, nyilvánvaló, hogy általános érvényű tanulságok vonhatók le a holocaust tanulmányozásából.2

Két, az USA-ban használatos, középiskolai tananyagról – röviden:

1. ÉLET EZ? (LIFE UNWORTHY OF LIFE)

A tananyag választ keres a rasszizmus, az intolerancia, az erőszak és a társadalmi előítéletek problémáira is. Beleépíthető a világtörténelem, a modern történelem vagy a társadalomtudomány tantárgyakba. A rugalmas program tanítható 5, 11 vagy 18 órás blokkban. A program lehetőséget ad a tanároknak, hogy az aktuális politikai kérdéseket és a demokratikus értékeket tanulmányozhassák a diákjaikkal. A diákoknak lehetővé teszi, hogy etikai/erkölcsi döntéseken gondolkozzanak, hogy felvessék a felelősség kérdését, hogy csökkenjen az előítéleteik száma.

A tanárok felkészítését és a tanulmányok eredményességét egy országos szervezet, a National Duffusion Network biztosítja, ill. ellenőrzi.3

2. HOLOCAUST TANULMÁNYOK – FÜGGETLEN TANULMÁNYI PROJECT

(Holocaust Studies Independent Study Project (ISP)), a Thornhill-i Közép­iskolában

A project-munkára alapuló program a diákoktól önálló kutatómunkát, elemző- és szintetizáló készséget, gondolati füg­getlenséget és a munka iránti elkötele­zettséget vár. A diák maga választ egy, a Holocausttal kapcsolatos témát, melyet megbeszél a tanárával. Különösen aján­lottak az olyan témák, amely iránt a diák esetleg személyes okokból is érdeklődik. A különlegesen ambiciózus témákért a munka értékelésekor külön bónuszpontot is lehet kapni. A diáknak a témazáró dolgozattal kell bizonyítania, hogy kuta­tásai során kritikai érzékre és fejlett kife­jezőkészségre tett szert.

Az iskolai órán tanulmányozott fő problémák, melyekre a project-munka támaszkodik:

a Az antiszemitizmus története

b. A Náci Párt és Hitler hatalomra ke­rülése

c A Villámháború és Lengyelország

d. A „Végső Megoldás”, ezen belül:

  • A táborok

  • Az áldozatok és az agresszorok lélektana

  • A Holocaust ábrázolása: irodalom/film/képzőművészet

  • Orvosi kísérletek

  • Erkölcsi problémák4

Izrael

A diákok formálisan a gimnázium utol­só előtti osztályában kezdenek a Holoca­usttal rendszeresen foglalkozni – ám természetesen a Holocausttal való szembe­nézés Izraelben nem az iskolai tanórán kezdődik. A téma szerves része az érett­séginek is, a Cionizmus nevű tantárgyon belül. Párhuzamosan tanulják a diákok a XX. század történelmét is.

Az alacsonyabb évfolyamokon is fog­lalkoznak a holocausttal, de ott inkább érzelmileg, erről irodalmi anyagokat ol­vasva nem történelmi megközelítésből tárgyalják. Az állami (nem vallásos) isko­lákban 30 óra az erre előirányzott időke­ret, a tanárok többsége azonban ennél nagyobb óraszámot szán a témának: a történelmi tényeken túlmenően, az osz­tályban a lélektani és etikai problémákat is megvitatják

Először kronologikus sorrendben tár­gyalják a témát, majd meg-megállnak egyes tematikus kérdéseknél. Kitérnek pl. az áldozatok problémáira: a zsidó élet/gettó bemutatására, a mentési kí­sérletekre, a lázadásokra, a zsidótaná­csok dilemmáira, az egyes emberek vá­lasztási lehetőségeire, stb. Ezekben a tematikus blokkokban sok képet, fil­met és irodalmat használnak, és ha mód van rá, meghívnak az órára Holo­caust-túlélőket is.

1980-ig nem volt tankönyv – azóta jobbnál jobbak születnek. Foglalkoznak az órán olyan fontos filozófiai, etikai és lélektani kérdésekkel is, mint pl.: hogyan lesznek a „normális” emberekből tö­meggyilkosok? Miért engedte meg a nép­irtást a „haladó, demokratikus világ”? Mit tehetünk a holocaust-tagadók és a neo­nácik ellen?

Minden iskolás eljut a Jad Vasem kiál­lításaira és könyvtárába; minél több gye­reket igyekeznek elvinni egy Auschwitz-zarándoklatra is.

A jelenleg készülő, új tananyag a világtörténelem és a holocaust tantárgyakat szorosabb kapcsolatba akarja egymással hozni; további terv, hogy az Auschwitz-látogatás előtt a diákokat nem csupán an­nak borzalmaival, hanem a hajdani, eu­rópai zsidó élet mindennapjaival és szo­kásaival is megismertetik. Ehhez a most készülő, új könyvek sok régi képet és fo­tót is felhasználnak.

A holocaust témájával Izraelben nem sokkolni akarnak, és nem is a gyűlöletre nevelni, hanem éppen fordítva: bemutat­ni, hogy a gyűlölet mire képes kárhoztat­ni „anyaszülte embereket”.5

P. K.

Jegyzetek

1 Forrás: Holocaust Education in Germany: Transatlantisches Klassenzimmer, Internet; Sidney Bolkosky: How do German Schools deal with the Holocaust

2 Teaching the Holocaust in a Multicultural Society, Gordon R. Mork előadása, e-mail-formában

3 WWW, © Peter Lutz

4 Lewis B. Fried tanár szíves közlése, e-mail-en

5 Chava Baruch a Jad Vasem kutatója, tanár szí­ves szóbeli és e-mail közlése, magyarul

Források

I Anyagunkat e-mail-en folytatott interjúkból, illetve az internetre feltett információkból állítottuk össze

II Forrás: 1. Holocaust Education in Germany: Transatlantisches Klassenzimmer

2.Sidney Bolkosky: How do Germán Schools de­al with the Holocaust

III Teaching the Holocaust in a Multicultural Society, Gordon R.Mork előadása

IV WWW, © Peter Lutz

V Lewis B. Fried tanár szíves közlése

VI Chava Baruch tanár, a Jad Vasem kutatójá­nak szíves közlése, magyar nyelven

Címkék:1998-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Megszületett a Szombat alapítvány –

Megszületett a Szombat Alapítvány 1998. február 11-én a Közép- és Kelet-Eu­rópai Környezetfejlesztési Intézetben tar­totta alakuló ülésest a folyóiratunk meg­jelentetésére és...

Első részlet

Svájci 400 dollár Első részlet? Ez év február 11-én Budapesten ün­nepélyes keretek között adták át a Svájci Alapítvány a Holocaust...

Close