Szombat előfizetés 2017

Módosul a büntető törvénykönyv

Írta: Várai Emil - Rovat: Archívum, Belpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Csak február végéig lehet

ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?

Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpád­sávos zászló lobogtatása, formaruhájuk viselése, „cigánymentes övezet” követelése, és enyhe pénz­bírsággal megúszható a színes bőrűek bántalmazása

A fenti jelenségek megakadá­lyozása, szigorú és gyors megbüntetése állítólag az 1978. IV. törvény, vagyis a büntető törvénykönyv joghézagai miatt marad el. Göncz Árpád köztársasági el­nök kezdeményezésére hivatala tavaly készített egy, a hiányosságokat pótló tervezetet. Az Igazságügyi Minisztérium átdolgozása után a javaslatot Vastagh Pál miniszter ez év februárjában a kor­mány elé terjesztette. A T/548-as szám­mal jelzett törvénymódosítást a kabinet helyeselte, továbbította a parlamentbe, hogy ott megjárja a törvény-előkészítés útját, mielőtt a plénum elé kerül. Az Or­szágházban „mindössze” nyolc hónapig feküdt el, míg végre a jogszabályterve­zeteket véleményező, 30 képviselőből álló alkotmány- és igazságügyi bizottság megkezdte értékelését.

A módosítások

1995. október 25., délután 4 óra. Az Országgyűlés egyik elegáns termében negyedik napirendi pontként kerül sor­ra a T/548-as törvényjavaslat. (Az előző órákban a száraz, monoton, a parla­menti felszólalásoknál is tekervényesebb és magyartalanabb megszólalá­sok alatt egy-egy honatya nehezen fojt­ja el ásítását, olykor lecsukódnak a sze­mek az álmosító melegben, a kényel­mes fotelokban.)

A bizottság néhány kivételtől elte­kintve jogászokból áll. Elnöke a szabad demokrata Hack Péter, alelnökei pe­dig Bihari Mihály (MSZP) és Kutrucz Katalin (MDF, tagjai között van az elő­ző parlament elnöke és alelnöke: Sza­bad György és Dornbach Alajos; to­vábbá a volt igazságügy-miniszter, Balsai István. A vitán Torgyán József széke üres.

Az Igazságügyi Minisztérium módosí­tása és indokolása ott van minden je­lenlévő előtt. Szóbeli kiegészítést és az ellenvéleményekre, kérdésekre választ a minisztérium egyik főosztályvezetője ad. Az indoklás a többi között hivat­kozik Magyarország által is aláírt több nemzetközi okmányra. Ezek között a legfiatalabb az 1993-as bécsi nyilatko­zat, amelyben a részt vevő államok kö­telezettséget vállaltak arra, hogy jogrendjüket megszigorítják a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia ellen.

A tervezet a Btk. négy paragrafusá­nak kiegészítését, újrafogalmazását cé­lozza. Az új 155. § a népirtás kritériu­mait és büntetését, a 157. § az apar­theidet, a 174/B § s nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni erőszakot, a 212. § az egyesülési joggal való vissza­élést tartalmazza, és más lesz a rendőr­ségről szóló 1994. évi XXIV. törvény egyik paragrafusa. A 174/B paragrafus a jelenleginél szélesebb körben vonja meg a jogellenes cselekedetek körét. Ha a törvény életbe lép, e paragrafus szerint rendelik megbüntetni azt is, aki valakit tévesen zsidónak, cigánynak néz, és ezért bántalmaz. Ma még az elkövető, akkor is, ha szándéka egyér­telműen gyűlölködésből fakad, meg­ússza garázdaként, kisebb büntetéssel. A tervezet a bűntettre öt évig terjedhe­tő szabadságvesztést tó ki, s az nyolc évre emelkedhet, ha a sérelmet fegyve­resen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatá­sával, csoportosan, bűnszövetségben követik el.

Amikor 17 évvel ezelőtt megfogal­mazták az egyesüléssel való visszaélés formáit, legveszélyesebbnek a szocia­lizmusellenes csoportosulásokat tartot­ták, és ezért hosszan felsorolt retor­ziókkal fenyegették meg elkövetőit. Az új paragrafus egyszerű, így hangzik: 212. § (1) Aki olyan társadalmi szerve­zetet alapít, szervez vagy vezet, amely­nek célja bűncselekmény elkövetésére vagy annak felhívására irányul… öt évig terjedhető szabadságvesztéssel bünte­tendő. (2) Büntetendő az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncse­lekmény elkövetésére anyagi eszközö­ket szolgáltat. Ezt a törvénycikket ki­egészíti a következő értelmezés: a 212. paragrafust azokra a szervezetekre is alkalmazni kell, amelyeknek nyilvántar­tásba vételét megtagadták!

A vita

Mire megkezdődik a törvényjavaslat tárgyalása, néhány képviselővel keve­sebben vagyunk. Elmentek… Önké­nyes az arcokról olvasni, mégis úgy ér­zem, nem tölti el őket izgalom. Szá­mukra ez egy napirend a sok közül.

KUTRUCZ KATALIN szólal fel első­ként. Csak a törvényjavaslat címét tart­ja jónak, a többit elvetendőnek. Szerin­te az egyesülési és gyülekezési jog mó­dosítása a szocializmus alatti helyzetet hozza vissza. A 155. § új szövegéről – Aki valamilyen nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges ki­irtása céljából öl… a születéseket meg­gátolja… gyermekeit más csoportba hurcolja – a képviselőnő így vélekedik: Nem vagyok biztos, hogy olyan sürgős… Nagy kár volt a törvényjavaslatot beterjeszteni, mert nem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket sokan problémának tartanak, mások meg nem!…

Jogosan bírálja azonban a 212. § kiegészítését. Annak alapján ugyanis börtönbüntetésre ítélhető az, akinek egyesülete alapítását azért tagadják meg, mert nincs meg hozzá a kötelező tíz tag.

HACK PÉTER a 269. § pongyolaságát kifogásolja. Aki olyan összejövetelt, felvonulást szervez, amely nemzeti népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletre uszít… öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. A hiányos megfogalmazás alapján egy gyermeknap jóhiszemű szervezőjét is megbüntethetik, ha azon mások uszítanak.

Kritizálja a törvénytervezetet Dornbach Alajos, Szájer József (Fidesz MPP), Györgyi Kálmán legfőbb ügyész.

KOCZKA ÉVÁNAK, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének nem sikerült magyarázatot adnia a kifogásokra. Ellenben kérdés nélkül a következőt közölte: Felmerült, hogy a holocaustnak és egyáltalán a népirtás tettének tagadása bűncselekmény legyen. Alkotmányossági problémákat látnak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, ezért nem került bele… (Németországban és Ausztriában ezek szerint korlátozottabb a szólásszabadság, ott ugyanis büntetik a meggyilkoltak számával való manipulációt – a tudósító megjegyzése.)

Egyórás tárgyalás után az alkotmánybizottság szavaz. A többség a vita elhalasztása mellett foglal állást, és az elhangzottakat megfontolásra a kormány szíves figyelmébe ajánlja.

Hack Péter: Van jogszabály a rendőrségi eljárásra

A büntető törvénykönyv módosítását előkészítő parlamenti szakbizottság két ülése között kérdeztem az alkotmánybizottság elnökét a következőkről:

Képviselő úr! Miért feküdt el kilenc hónapig itt a parlamentben ez a tervezet?

Ez nem az én kompetenciámba tartozik. Azt azonban el kell mondanom, hogy hónapok óta tartó vita bontakozott ki az alkotmányos fogalmak körül. A jog ugyanis nem egzakt tudo­mány. Az Országgyűlés hamar tudna törvényt hozni, de ha az Igazságügyi Minisztérium tervezetét fogadnánk el változatlan formában, azt az Alkot­mánybíróság bizonyostul alkotmányel­lenesnek nyilvánítaná. Az Alkotmány­bíróság több korábbi ítélete is érintet­te azokat a paragrafusokat, amelyekről szó van. A 36/1994. VI. 24-i döntését felolvasom: A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társada­lom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, nézete­ket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, aggodalmat keltenek… Nem arról van szó, hogy én ezzel egyet­értek, hanem az a probléma, hogy eb­ből a büntetőjogi szabályozásra mi­lyen következmény hárul. Nem aka­rom a labdát visszadobni a belügymi­nisztériumnak, ahonnan olyan nyilat­kozatok érkeztek, hogy sok esetben a törvényi szabályozás hiányzik intézkedésükhöz. Véleményem szerint a kö­zösség elleni izgatás hatályos jogsza­bályát alkalmazhatnák, amelynek lé­nyege, hogy aki más vallása, nemzeti­sége ellen uszít, az bűncselekményt követ el. Meghallgattam az október 22-i és egyes 23-i rendezvények hangfelvételeit, elolvastam a rendőrségi je­lentéseket, s azokból egyértelműen ki­derül, hogy a rendőrség eljárást indít­hatna. A törvénymódosítási törekvés indokolatlanul kelti a rendőrségben azt az érzetet, hogy életbelépéséig vár­ni kell a nyomozással vagy az ügyész­ség megkeresésével. Nem a gyűlöletre uszítás helyébe lép új tényállás, ha­nem az kiegészül egy enyhébbel, a gyűlöletkeltésével. Abszurd, hogy a hatályos törvényeket nem alkalmaz­zák, mondván: várjuk a másikat…

– A jogértelmezés valóban problé­mákat vethet fel. mégis meghökkentő, hogy a szabadság és demokrácia fogal­mán nem azonosat ért az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium.

– A probléma a XX. század végének dilemmája: olyan mozgalmak jelentek meg, amelyek az emberi jogokat védő­pajzsként felhasználva emberiség elle­ni törekvéseket jelenítenek meg. Cso­da lenne, ha mi tökéletesen megolda­nánk, amivel a német, a francia az an­gol igazságszolgáltatás is küszködik. A kormány és mi, kormánypárti képvise­lők nem akarjuk, hogy azzal vádoljanak: a Btk. változtatása az ellenzék elnyomá­sát szolgája. Már a törvényjavaslat lehe­tőségére megindult az Új Magyarország, az Új Demokrata támadása – mely lapok visszarendezésről írtak.

– Erre céloztak egyes képviselők a bizottsági ülésen is!

– Bizonyos tényállások megfogalma­zása valóban 1989 előtti. De azonos tettre csak azonos terminológia van!

– A holocaust tagadása változatla­nul nem lesz bűncselekmény. Az Igaz­ságügyi Minisztérium főosztályvezető­je mintha kérkedett volna hiányával. Ez is az ellenzék támadásának megelő­zését szolgálja?

– Valószínűleg! Úgy érzem, a történe­lemhamisítás, így a holocaust tagadása belefér a népcsoport vagy felekezet el­leni uszítás tilalmába. Az pedig bünte­téssel jár.

– Ha az alkotmánybizottság folytatja ülését a Btk. módosításáról és a terve­zetet korrigálva elfogadja, vajon mikor kerülhet a javaslat az Országgyűlés elé?

– Elképzelhető, hogy még ebben az évben, de legkésőbb 1996. február vé­géig.

*

1995. november 9., délelőtt 11 óra. Az alkotmánybizottság ismét tárgyalja a Btk. néhány paragrafusát. A miniszté­riumot már az államtitkár-helyettes, Bárd Károly képviseli. A honatyák kö­zül csak húsz van jelen, de ők kipihen­tek, élénk az eszmecsere. Szakszerű érvek és ellenérvek váltják egymást, a szövegbe javítások kerülnek. A 269. § leginkább bírált 2. és 3. pontja elma­rad, így szövege ennyi: Aki nagy nyilvá­nosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletre uszít, il­letve gyűlölet vagy riadalom keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, három évig terjedhető szabadságvesz­téssel büntetendő.

*

Szavazás. A többségben levő kormánypártiak elfogadják a módosított javasla­tot, az ellenzékiek ellenzik vagy tartóz­kodnak…

 

Címkék:1995-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Búcsú Rabintól

Rabin miniszterelnököt egy zsidó gyilkolta meg. Az előzményekre visszatekintve tulajdonképpen nem kellene meglepődnünk. Már ott volt az arab szélsőségesek mód­szerével...

Nem értek egyet!

Nagyon mélyen nem értek egyet Hillel Halkinnak a Szombat 1995. októberi szá­mában közölt levelével, amelyet Lustiger párizsi érsekhez intézett. Nem...

Close