Módosul a büntető törvénykönyv
Csak február végéig lehet
ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?
Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpádsávos zászló lobogtatása, formaruhájuk viselése, „cigánymentes övezet” követelése, és enyhe pénzbírsággal megúszható a színes bőrűek bántalmazása
A fenti jelenségek megakadályozása, szigorú és gyors megbüntetése állítólag az 1978. IV. törvény, vagyis a büntető törvénykönyv joghézagai miatt marad el. Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezésére hivatala tavaly készített egy, a hiányosságokat pótló tervezetet. Az Igazságügyi Minisztérium átdolgozása után a javaslatot Vastagh Pál miniszter ez év februárjában a kormány elé terjesztette. A T/548-as számmal jelzett törvénymódosítást a kabinet helyeselte, továbbította a parlamentbe, hogy ott megjárja a törvény-előkészítés útját, mielőtt a plénum elé kerül. Az Országházban „mindössze” nyolc hónapig feküdt el, míg végre a jogszabálytervezeteket véleményező, 30 képviselőből álló alkotmány- és igazságügyi bizottság megkezdte értékelését.
A módosítások
1995. október 25., délután 4 óra. Az Országgyűlés egyik elegáns termében negyedik napirendi pontként kerül sorra a T/548-as törvényjavaslat. (Az előző órákban a száraz, monoton, a parlamenti felszólalásoknál is tekervényesebb és magyartalanabb megszólalások alatt egy-egy honatya nehezen fojtja el ásítását, olykor lecsukódnak a szemek az álmosító melegben, a kényelmes fotelokban.)
A bizottság néhány kivételtől eltekintve jogászokból áll. Elnöke a szabad demokrata Hack Péter, alelnökei pedig Bihari Mihály (MSZP) és Kutrucz Katalin (MDF, tagjai között van az előző parlament elnöke és alelnöke: Szabad György és Dornbach Alajos; továbbá a volt igazságügy-miniszter, Balsai István. A vitán Torgyán József széke üres.
Az Igazságügyi Minisztérium módosítása és indokolása ott van minden jelenlévő előtt. Szóbeli kiegészítést és az ellenvéleményekre, kérdésekre választ a minisztérium egyik főosztályvezetője ad. Az indoklás a többi között hivatkozik Magyarország által is aláírt több nemzetközi okmányra. Ezek között a legfiatalabb az 1993-as bécsi nyilatkozat, amelyben a részt vevő államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy jogrendjüket megszigorítják a fajgyűlölet, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia ellen.
A tervezet a Btk. négy paragrafusának kiegészítését, újrafogalmazását célozza. Az új 155. § a népirtás kritériumait és büntetését, a 157. § az apartheidet, a 174/B § s nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni erőszakot, a 212. § az egyesülési joggal való visszaélést tartalmazza, és más lesz a rendőrségről szóló 1994. évi XXIV. törvény egyik paragrafusa. A 174/B paragrafus a jelenleginél szélesebb körben vonja meg a jogellenes cselekedetek körét. Ha a törvény életbe lép, e paragrafus szerint rendelik megbüntetni azt is, aki valakit tévesen zsidónak, cigánynak néz, és ezért bántalmaz. Ma még az elkövető, akkor is, ha szándéka egyértelműen gyűlölködésből fakad, megússza garázdaként, kisebb büntetéssel. A tervezet a bűntettre öt évig terjedhető szabadságvesztést tó ki, s az nyolc évre emelkedhet, ha a sérelmet fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan, bűnszövetségben követik el.
Amikor 17 évvel ezelőtt megfogalmazták az egyesüléssel való visszaélés formáit, legveszélyesebbnek a szocializmusellenes csoportosulásokat tartották, és ezért hosszan felsorolt retorziókkal fenyegették meg elkövetőit. Az új paragrafus egyszerű, így hangzik: 212. § (1) Aki olyan társadalmi szervezetet alapít, szervez vagy vezet, amelynek célja bűncselekmény elkövetésére vagy annak felhívására irányul… öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Büntetendő az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére anyagi eszközöket szolgáltat. Ezt a törvénycikket kiegészíti a következő értelmezés: a 212. paragrafust azokra a szervezetekre is alkalmazni kell, amelyeknek nyilvántartásba vételét megtagadták!
A vita
Mire megkezdődik a törvényjavaslat tárgyalása, néhány képviselővel kevesebben vagyunk. Elmentek… Önkényes az arcokról olvasni, mégis úgy érzem, nem tölti el őket izgalom. Számukra ez egy napirend a sok közül.
KUTRUCZ KATALIN szólal fel elsőként. Csak a törvényjavaslat címét tartja jónak, a többit elvetendőnek. Szerinte az egyesülési és gyülekezési jog módosítása a szocializmus alatti helyzetet hozza vissza. A 155. § új szövegéről – Aki valamilyen nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából öl… a születéseket meggátolja… gyermekeit más csoportba hurcolja – a képviselőnő így vélekedik: Nem vagyok biztos, hogy olyan sürgős… Nagy kár volt a törvényjavaslatot beterjeszteni, mert nem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket sokan problémának tartanak, mások meg nem!…
Jogosan bírálja azonban a 212. § kiegészítését. Annak alapján ugyanis börtönbüntetésre ítélhető az, akinek egyesülete alapítását azért tagadják meg, mert nincs meg hozzá a kötelező tíz tag.
HACK PÉTER a 269. § pongyolaságát kifogásolja. Aki olyan összejövetelt, felvonulást szervez, amely nemzeti népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletre uszít… öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. A hiányos megfogalmazás alapján egy gyermeknap jóhiszemű szervezőjét is megbüntethetik, ha azon mások uszítanak.
Kritizálja a törvénytervezetet Dornbach Alajos, Szájer József (Fidesz MPP), Györgyi Kálmán legfőbb ügyész.
KOCZKA ÉVÁNAK, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjének nem sikerült magyarázatot adnia a kifogásokra. Ellenben kérdés nélkül a következőt közölte: Felmerült, hogy a holocaustnak és egyáltalán a népirtás tettének tagadása bűncselekmény legyen. Alkotmányossági problémákat látnak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, ezért nem került bele… (Németországban és Ausztriában ezek szerint korlátozottabb a szólásszabadság, ott ugyanis büntetik a meggyilkoltak számával való manipulációt – a tudósító megjegyzése.)
Egyórás tárgyalás után az alkotmánybizottság szavaz. A többség a vita elhalasztása mellett foglal állást, és az elhangzottakat megfontolásra a kormány szíves figyelmébe ajánlja.
Hack Péter: Van jogszabály a rendőrségi eljárásra
A büntető törvénykönyv módosítását előkészítő parlamenti szakbizottság két ülése között kérdeztem az alkotmánybizottság elnökét a következőkről:
– Képviselő úr! Miért feküdt el kilenc hónapig itt a parlamentben ez a tervezet?
– Ez nem az én kompetenciámba tartozik. Azt azonban el kell mondanom, hogy hónapok óta tartó vita bontakozott ki az alkotmányos fogalmak körül. A jog ugyanis nem egzakt tudomány. Az Országgyűlés hamar tudna törvényt hozni, de ha az Igazságügyi Minisztérium tervezetét fogadnánk el változatlan formában, azt az Alkotmánybíróság bizonyostul alkotmányellenesnek nyilvánítaná. Az Alkotmánybíróság több korábbi ítélete is érintette azokat a paragrafusokat, amelyekről szó van. A 36/1994. VI. 24-i döntését felolvasom: A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, aggodalmat keltenek… Nem arról van szó, hogy én ezzel egyetértek, hanem az a probléma, hogy ebből a büntetőjogi szabályozásra milyen következmény hárul. Nem akarom a labdát visszadobni a belügyminisztériumnak, ahonnan olyan nyilatkozatok érkeztek, hogy sok esetben a törvényi szabályozás hiányzik intézkedésükhöz. Véleményem szerint a közösség elleni izgatás hatályos jogszabályát alkalmazhatnák, amelynek lényege, hogy aki más vallása, nemzetisége ellen uszít, az bűncselekményt követ el. Meghallgattam az október 22-i és egyes 23-i rendezvények hangfelvételeit, elolvastam a rendőrségi jelentéseket, s azokból egyértelműen kiderül, hogy a rendőrség eljárást indíthatna. A törvénymódosítási törekvés indokolatlanul kelti a rendőrségben azt az érzetet, hogy életbelépéséig várni kell a nyomozással vagy az ügyészség megkeresésével. Nem a gyűlöletre uszítás helyébe lép új tényállás, hanem az kiegészül egy enyhébbel, a gyűlöletkeltésével. Abszurd, hogy a hatályos törvényeket nem alkalmazzák, mondván: várjuk a másikat…
– A jogértelmezés valóban problémákat vethet fel. mégis meghökkentő, hogy a szabadság és demokrácia fogalmán nem azonosat ért az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium.
– A probléma a XX. század végének dilemmája: olyan mozgalmak jelentek meg, amelyek az emberi jogokat védőpajzsként felhasználva emberiség elleni törekvéseket jelenítenek meg. Csoda lenne, ha mi tökéletesen megoldanánk, amivel a német, a francia az angol igazságszolgáltatás is küszködik. A kormány és mi, kormánypárti képviselők nem akarjuk, hogy azzal vádoljanak: a Btk. változtatása az ellenzék elnyomását szolgája. Már a törvényjavaslat lehetőségére megindult az Új Magyarország, az Új Demokrata támadása – mely lapok visszarendezésről írtak.
– Erre céloztak egyes képviselők a bizottsági ülésen is!
– Bizonyos tényállások megfogalmazása valóban 1989 előtti. De azonos tettre csak azonos terminológia van!
– A holocaust tagadása változatlanul nem lesz bűncselekmény. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője mintha kérkedett volna hiányával. Ez is az ellenzék támadásának megelőzését szolgálja?
– Valószínűleg! Úgy érzem, a történelemhamisítás, így a holocaust tagadása belefér a népcsoport vagy felekezet elleni uszítás tilalmába. Az pedig büntetéssel jár.
– Ha az alkotmánybizottság folytatja ülését a Btk. módosításáról és a tervezetet korrigálva elfogadja, vajon mikor kerülhet a javaslat az Országgyűlés elé?
– Elképzelhető, hogy még ebben az évben, de legkésőbb 1996. február végéig.
*
1995. november 9., délelőtt 11 óra. Az alkotmánybizottság ismét tárgyalja a Btk. néhány paragrafusát. A minisztériumot már az államtitkár-helyettes, Bárd Károly képviseli. A honatyák közül csak húsz van jelen, de ők kipihentek, élénk az eszmecsere. Szakszerű érvek és ellenérvek váltják egymást, a szövegbe javítások kerülnek. A 269. § leginkább bírált 2. és 3. pontja elmarad, így szövege ennyi: Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet vagy riadalom keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, három évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő.
*
Szavazás. A többségben levő kormánypártiak elfogadják a módosított javaslatot, az ellenzékiek ellenzik vagy tartózkodnak…
Címkék:1995-12