Szombat előfizetés 2017

Hol voltak a zsidó nők

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Esztertáska

A zsidó nő

Július 16-án mutatták be ünnepélyesen A zsidó nő c. tanulmánykötetet, amely a Zsidó Múzeum hasonló című, szeptember elejéig látható kiállításához ké­szült. A kiállítás kurátora és a kötet összeállítója Toronyi Zsuzsanna levéltáros-muzeológusegyébként esztertársunk. Mi sem természetesebb, hogy büsz­kék vagyunk a kiállításra és a szerényen „katalógusként” emlegetett tanul­mánykötetre, ezért e számunkban szeretnénk kis ízelítőt kínálni belőle. Az Esztertáska munkatársainak történelmi témájú tanulmányaiból válogattunk néhány részletet. Juhász Bori az 1870-es, 80-as években született magyar zsi­dó nők egy csoportjáról ír, akik aktív feminista politizálást folytattak.

Eszter táskájából egy érdekes interjú is kihullik: az Olaszországban élő, ma­gyar származású Bruck Edittel beszélgetett Pető Andrea.

Toronyi Zsuzsanna

Hol voltak a zsidó nők?

A Magyarországon élő zsidókat polgári és politikai jogok tekintetében 1867-ben egyenjogúsították az ország többi polgáraival. A hétköznapi életben azo­nos törvényi feltételekkel vehettek részt, mint a nem zsidó többség, a „Gründerzeit” éveiben bekapcsolódhattak a mo­dem Magyarország megteremtésébe – de mindez „természetesen” csak a férfi­akra vonatkozott. Rájuk vonatkoztak a törvények, ők alapíthattak gyárakat, ők vehettek részt a választásokon, szer­keszthették a modern irodalmi, társada­lomtudományi, művészeti lapokat. Való­ban így van ez? Valóban elhisszük, hogy a gyárosok, kereskedők, lapszerkesztők asszonyaik nélkül hozták létre mindazt, amire ma is büszkék vagyunk?

Ha a történelemkönyveket nézzük – el kell hinnünk. A modern magyar zsidó történelemmel foglalkozó összefog­lalók szinte semmit sem írnak a zsidó nőkről – sem összefoglalóan, sem egyes személyeket kiemelve. Ha zsidó nőkről kívánunk ismereteket szerezni, akkor be kell érnünk a néprajzi köny­vekkel – ahol a kóser konyha sajátossá­gairól, a házasság, vagy a gyerekszülés szokásairól olvashatunk.

De mi történt a zsidó nőkkel a zsidó emancipációt követő időszakban, ami a női egyenjogúságért folyatott küzdel­mek jegyében telt, s ami során felvált­va, vagy kiegészítve anyáik értékrend­jét, a zsidó nők az egyetemek első nő­hallgatóivá, az új művészeti irányzatok közönségévé – s a modernitás szimbó­lumaivá váltak? S mi történt az asszimi­láció, a nőemancipáció első sikereitől a kényszerű disszimiláció korszakáig?

Címkék:2002-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A progresszió női műhelye – kollektív életrajz-kísérlet

A progresszió női műhelye - kollektív életrajz-kísérlet Az 1870-es, 80-as években született zsi­dó nők egy csoportjáról kívánok szólni, akik aktív...

Mindent utálok, ami extrém

„Mindent utálok, ami extrém”Interjú Bruck Edith-tel Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hal­lott a...

Close