Szombat előfizetés 2017

BÉCS – “Célunk az integráció, nem az asszimiláció

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Bécs

Bécs patinás Leopoldstadt városrészét mindig is zsidó negyednek tartották. A vi­lág azóta sem sokat változott, csakhogy a Joseph Roth által leírt galíciáner világgal el­lentétben most a volt szovjet Közép-Ázsia és a posztszovjet Kaukázus felől érkeztek és érkeznek a vándorlásuknak véget vetni akaró, vagy a patinás császárvárosban ide­iglenes menedéket kereső zsidók. Akik maradtak, azok többsége egzisztenciát ala­pított, és nemcsak a bécsi zsidóság intéz­ményeibe kerültek be, de új intézménye­ket is létrehoztak számukra. Az egyik ilyen a bécsi Lauder-Chabad iskola.

A bécsi Rauschnerstrasse 31. számmal szemben lévő Lauder-Chabad Campus iz­raeli élményeket idéz fel, biztonsági em­berek, hipermodern épület, fehér falak. Bár a teret a Chabad-mozgalom nemrégi­ben elhunyt nagy vezetőjéről, Menachem Mendel Schneerson rabbiról ne­vezték el, a bécsiek csak a Rauschnerst­rasse segítségével tudják azonosítani az iskolát.

A Chabad már a 80-as évek második fe­le óta működtet iskolát Bécsben, és a The Ronald S. Lauder Foundation kezdettől fogva tevékenyen segíti munkáját. Az 1999. szeptemberi átadás előtt a második és a kilencedik kerületben volt szétszórva az iskola, és csak az új épületben nyílt le­hetőség arra, hogy együtt tanuljanak a gyerekek. 1999. október 11-én avatták fel az épületet: az avatási szertartáson az Osztrák Köztársaság vezetői is jelen vol­tak: Viktor Klima kancellár, több minisz­ter és városi vezető mellett a helyi diplo­máciai közösség tagjai is képviseltették magukat Az intézményt Jacob Biederman Chabad-rabbi vezeti, aki Rónáid S. Lauder személyes jó barátjaként sokat se­gít az újonnan érkezett zsidóknak.

Az iskolában – amint Alexander Zirkler, az intézmény adminisztrációs vezetője elmondta – jelenleg a bécsi zsidóság összes rétege megtalálható. A tíz évvel ezelőtti nagy „szovjet”-zsidó bevándorlás több ezer üzbég, azerbajdzsánt grúz és örmény zsidót hozott Bécsbe, és ma fő­leg az ő gyermekeik tanulnak az iskolá­ban. Az intézménybe több mint három­százötvenen járnak, a tanári kar létszáma ötven főt tesz ki. Az iskola zsidókat akar nevelni – állítja Zirkler úr -, olyanokat, akik nem asszimilálódnak, hanem integ­rálódnak az osztrák társadalomba.

Az iskolát a Chabad-mozgalom ameri­kai és izraeli emberei vezetik, bár az ad­minisztratív vezetésben és a tanári kar­ban szinte csak helyiek találhatóak. Az is­kola hangsúlyozottan ortodox: zsinagóga és mikve (rituális fürdő) is működik ben­ne, és a felsőbb osztályokban elkülönül­ten tanulnak a zsidó fiúk és lányok Az is­kola ugyanakkor sokkal nyitottabb szellemiségű, mint a többi ortodox intézmény. Nagy súlyt fektetnek a héber nyelv és a judaizmus oktatására: hetente 5-7 órában tanulják ezeket a tárgyakat a gyermekek.

Az intézmény úgynevezett Privatschule, azaz magániskola. Az osztrák állami tan­terv szerint oktatnak, de támogatást csak a tanári fizetések egy részének átutalásán keresztül nyújt az állam. Az alapítvány így nemcsak az iskola felépítését finanszíroz­ta, és fenntartásában is jócskán részt vál­lal. A gyerekek szülei havonta 2400 és 3200 schilling közötti összeget fizetnek az oktatásért, de a legszegényebbeknek csak pár száz schillinges szimbolikus összeget kell letenniük.

Az iskola épületében bölcsőde, óvoda és általános iskola is működik. A bölcsö­dében kettő, míg az óvodában öt csoport van. Az általános iskolának nagyratörő tervei vannak, nyolcosztályos gimnázium­má akarják alakítani. Az iskola egyébként változatos programokkal próbálja meg ki­tölteni a gyerekek iskolán belüli és kívüli életét, egyebek közt ifjúsági klubot hoz­tak létre.

Az iskola felszereltsége egyébként bár­melyik helyi intézménnyel összevetve ki­állja a próbát: nagy, tágas tornateremmel, szépen felszerelt szaklaborral és számítógépes teremmel rendelkezik.

Az épület nemcsak oktatási intézmény, hanem közösségi központ is. Ebben talál­koztak az alapítvány és a Chabad-mozga­lom elképzelései, itt mindenre lehet teret és időt találni, legyen az akár vallási, kul­turális vagy művészi tevékenység. Minden szombaton szép minjen van az iskola új zsinagógájában, és minden vasárnap kü­lönféle programokkal „szabad” oktatás folyik: ez a „vasárnapi iskola”, amelyre más­honnan is érkeznek gyerekek.

Az iskola adminisztrációs vezetője sze­rint a gyerekek más vallásokról is halla­nak, nemcsak a judaizmusról. Zirkler úr leszögezte: nagyon fontos a jövőre nézve az, hogy a helyi és nagyrészt friss bécsi zsidóság ne aggodalmaskodjon a jövője miatt, és az osztrák társadalom szerves részének tekintse magát. Az iskolában, amely régen karitatív funkciókat látott el – azaz a frissen érkezett és szegényebb ex-szovjet zsidók kulturális integrációját vállalta magára ma már más: falai kö­zött az osztrák zsidóság összes rétege je­len van, így az oktatás színvonala is foko­zatosan emelkedik.

Címkék:2000-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

BUDAPEST – “A centrumban vagyunk”

Budapest „A centrumban vagyunk” A 22-es busz lassan kanyarodik fel a Budakeszi úton. Az egyik kanyar után meglepetésszerűen bukkan elő...

BUKAREST – Egy sziget a román fővárosban

BUKAREST Egy sziget a román fővárosban Minden városnak sajátos illata van. Bukarestben - a hajdan virágzó balkáni kereskedelmi, politikai és...

Close