Találatok ‘JTA’

Összesen 8,151 találat (6501 - 6520) : JTA.

Sírkő helyén emlékkő

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. május 19. Nem mindennapi ünnepi esemény színhelye volt nemrég a budapesti Kozma utcai, központi zsidó temető. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, a magyar zsidó közösség vezetői és Izrael állam képviselőinek jelenlétében felavatták Szenes Hanna új emlékkövét. … Tovább »

Holokausztrelativizálás és Izrael-ellenesség a nyugati sajtóban

Írta: Seres László - Rovat: Politika

Kezdjük azzal: jóval többről van szó, mint amit írásom címe üzen, ti. hogy Izraelről, illetve a Közel-Keletről mi jelenik meg a baloldali, bal-liberális sajtóban, akár Magyarországon, akár Európában. A szavaknak következményeik vannak: ami a sajtóban napvilágot lát, az sokszor parlamenti pártok és parlamenten kívüli, úgynevezett civil mozgalmak politikájaként jelenik meg.

Neurotikus testvériség

Írta: Csáki Márton - Rovat: Politika

Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.

 

Nicolas Sarkozy és a zsidó szavazók

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A francia zsidók képviselői – ünnepi hangulatukat nem leplezve – az elsők közt üdvözölték a választásokon győztes Nicolas Sarkozyt, akit Izrael barátjának, az antiszemitizmus elleni küzdelemben pedig szövetségesüknek tekintenek. Bár a zsidók a 42 millió francia szavazó alig egy százalékát teszi ki, a „zsidó szavazat” csöppet sem elhanyagolható.

„Zsidó vagy?”

Írta: Várnai Pál - Rovat: Politika

Iró, fílmforgatókönyv író. Dolgozott a Napi Világgazdaságnál, szerkesztette a Magyar Naplót és a Jak Füzeteket. Szerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében, a Litera nevű internetes portál főszerkesztője, forgatókönyvírókat tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.  József Attila, Márai Sándor, a Szépírók Társasága, valamint az 1998-as Filmszemle díjak kitüntettje. Művei: Angyal és bábu (1990), A semmi könyvéből (1992), Eleven hal (1994), A huron tó (1998), Kész regény (2000 Szilasi Lászlóval), Elnézhető látkép (2002), Zsidó vagy? (2004)

Az antiszemitizmus és a Szombat, azaz ki, vagy mi gerjeszti, vagy éppen csitítja a zsidóellenességet

Írta: Harmai Gábor, Novák Attila - Rovat: Politika

Dr. Harmai Gábor, az Érseki Papnevelő Intézet tanára, prefektus levelet írt a szerkesztőségünk által működtetett
www.antiszemitizmus.hu címére, melyben kritikai észrevételeket fogalmazott meg lapunk honlapjával kapcsolatosan. Termékeny eszmecsere alakult ki közöttünk, melynek lényegét az alábbi két cikk tartalmazza

 

Király utca 40.

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. április 29. Kellemes, világos lakás nappalijában ülünk vendéglátómmal és annak asszonyával. Jegyezgetek életet, szokásom szerint. Simon János édesapja még Sauerteig Henrik néven 1897-ben született Olaszliszkán. Kisgyerek korától a pesti Teleki tér volt az őshazája; a hat … Tovább »

„Ne hálj férfival, ahogy nővel szokás, utálatosság az” – Vita a homoszexualitásról és a zsidó hagyományról

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Március 1-én, a Király utcai Sirályban a konzervatív, vallásos zsidó ifjúsági szervezet, a Marom vitaestet rendezett, a fenti címmel. A vitaest előzménye az volt, hogy az Amerikai Konzervatív Mozgalom rabbigyűlése 2006. december 6-i döntést hozott, melynek értelmében a homoszexuális kapcsolatok bizonyos formái megengedhetők.

Emlékek, képek, utak, érintések

Írta: Szegő János - Rovat: Politika

Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.