Találatok ‘ Bruck Edit’
Összesen 43 találat (21 - 40) : Bruck Edit.
Késői hazatérés
Késői hazatérés címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban. A tárlat, a Száműzött művészet kiállítás-sorozat része, mely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a zsidóüldözés miatt menekülni kényszerült művészek munkáit bemutassa a magyar közönségnek. Három, Magyarországon méltatlanul elfeledett művész alkotásain keresztül egyúttal három, jellegzetesen kelet-európai zsidó életútba is betekinthetést nyerhetünk.
„az életben maradt Anna Frank”
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Hazatérnek az elüldözött zsidó művészek a Páva utcába
A két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek munkásságát bemutató kiállítást rendeznek Késői hazatérés címmel Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban április 16-tól nyár végéig.
Ketten
“Mindig azt mondtam Editnek, hogy túl kell élni, hogy erről hírmondó maradjon, hogy ez megtörténhetett. És mégse tudtam beszélni róla, amikor megjöttem.(…) Helmuth vett rá arra, hogy igenis, kell, hogy maradjon erről nyom. És rájöttem, hogy igaza van.” 1945. január 27-én szabadult fel Auschwitz. Európa és a világ a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából emlékezik a lágerek felszabadulására. Egy, a vészkorszak eseményeit felidéző memoár részletét közöljük az alábbiakban.
A szenvedés neme: női naplók és memoárok a holokausztról
Forrás: Múlt-kor 2008. március 31. Az emlékezők egyének, ám minden egyes tanúvallomás, napló vagy memoár a kollektív emlékezetet egy-egy építőköve – mondta Pécsi Katalin, a Holokauszt Emlékközpont oktatási igazgatója annak kapcsán, hogy a múlt héten. A szenvedés neme: női … Tovább »
Sigmund Freud zsidósága
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
A kollektív tagadás és a háború emlékezete*
Gretchen Schafft
A kollektív tagadás és a háború emlékezete
Bevezetés
A pszichológia és pszichoanalízis alapvető fogalma a tagadás (Sigmund Freud, 1930).1 Minden egyén tagad valami olyan valóságos tényt, ami kínos, traumát okoz a számára, vagy valamilyen más kellemetlen … Tovább »
2002. szeptemberi szám
Summary
Olvasóink írják
Kárpótlási hír
Hitközségi vezetők az igazságügy-miniszternél
Kozma György: MINDKÉT VÉLEMÉNY ISTENTŐL VALÓ – Kertész Imre és Eörsi István vitája a Die Zeit-ben és az ÉS-ben
Papp Kornélia: Német–zsidó együttélés a holocaust után
Martin Walser: … Tovább »
Summary
Summary
Unlike in Western Europe, issues related to the Middle East crisis have not triggered serious debates so far in the Hungarian leftist, not anti-Semitic press. In the last few weeks two well-known writers have commented on the topic. György Kozma reflects on their debate. “Yes I do understand … Tovább »
Hol voltak a zsidó nők
Esztertáska
A zsidó nő
Július 16-án mutatták be ünnepélyesen A zsidó nő c. tanulmánykötetet, amely a Zsidó Múzeum hasonló című, szeptember elejéig látható kiállításához készült. A kiállítás kurátora és a kötet összeállítója Toronyi Zsuzsanna levéltáros-muzeológus … Tovább »
Mindent utálok, ami extrém – Interjú Bruck Edith-tel
Bruck Edith-ről, az Olaszországban élő, magyar származású írónőről hosszú évek óta nem hallott a magyar olvasó.
A „Ki téged úgy szeret” c. regénye 1959-ben szenzációként hatott az olasz könyvpiacon: a szerzőnőt úgy emlegették, mint „az életben maradt Anna Frankot”. … Tovább »
Chanukagyertyák a konyhablakban
Chanukagyertyák a konyhaablakban
Minden rendes zsidó családban, így nálunk is, a szoba ablakában szokta apám a chanukiát elhelyezni, és ott gyújtotta meg a lángot is. Ilyenkor a család már otthon volt, és az ünnepi fények ragyogása mellett énekeltük el a Moauzcurt.
Mégis, … Tovább »
Chanukagyertyák a konyhaablakban
Minden rendes zsidó családban, így nálunk is, a szoba ablakában szokta apám a chanukiát elhelyezni, és ott gyújtotta meg a lángot is. Ilyenkor a család már otthon volt, és az ünnepi fények ragyogása mellett énekeltük el a Moauzcúr-t.
Mégis, a sok évtized alatt, apám háromszor … Tovább »
Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció
Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció
(avagy miért nincsenek teljes zsidó sorsok magyar filmen)
A háromnapos rendezvény befejezéseképpen került sor a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a résztvevők – Bikácsy Gergely (B.G.), filmkritikus; Kovács András (K.A.). szociológus, … Tovább »
Diaszpóra (és) művészet
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
1997. februári szám
Gadó János: Merengés a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületről
Özv. Bellák Dezsőné: Hitemben megrendítettek
Dr. Strausz Imre: Változó múl
Kőbányai János: Az újratámadt zsidó élet és a nem zsidó (goj) kutató konfliktusa
Summary
Várkonyi Endre: Véget Nem Érő (?) Történet
Várai … Tovább »
Summary
The February issue of Szombat begins with János Gadó’s article on the Federation to Maintain Jewish Culture in Hungary (our publisher) which in 1989 played a key role in the renewal of Jewish file. Since then, however, the federation has lost its former importance and prestige in public life, although … Tovább »
Hány zsidó él Rómában?
1996. december 24.
Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp beleharaphatnak fokhagymás … Tovább »
Könyvmoly
Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, történeti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.
Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

