Örökösödési harc Gázában: a Hamász az új vezetés megválasztása előtt
A Hamásznak hamarosan döntenie kell a Politikai Iroda új elnökének a személyéről. Azonban egyre világosabb, hogy a terrorszervezet a története egyik legnehezebb időszakát éli.
Halíl al-Hajja
A korábbi vezetők likvidálása, a katonai infrastruktúra hatalmas veszteségei és a Gázai övezet kilátástalan állapota olyan helyzetet teremtett, amelyben még az alapvető döntéshozatal is rendkívül bonyolulttá vált.
A belső konfliktust két, egymással ellentétes világszemlélet okozza. Az egyik tábor – amelyet a keményvonalas Halíl al-Hajja és köre vezet – az Iránra való támaszkodás folytatását és a katonai szárny, valamint az övezet irányítási mechanizmusainak felgyorsított újjáépítését hirdeti. Ezt az irányvonalat azok a magas rangú vezetők támogatják, akik a terepen maradtak, a háború előtti gázai vezetéshez köthető figurákkal az élükön.
De a valamivel pragmatikusabb Khalid Meshal nevéhez köthető, óvatosabb elképzelés is egyre inkább formálódik. Ez a tábor csökkentené a Teherántól való függést, és egy hosszú távú politikai folyamatot fontolgat: elhúzódó tűzszünetet, visszatérést a regionális színtérre a szunnita államokon keresztül, újbóli beilleszkedést a szélesebb palesztin politikai rendszerbe. Ennek az iránynak a hívei az októberi terrortámadáshoz vezető döntéseket veszélyes szerencsejátéknak tartják, amelyért a szervezet óriási árat fizetett.
A táborok közötti feszültséget tovább élezte az egyértelmű vezető kinevezésének nehézsége. Az elmúlt évben a Hamász megpróbált rendezett választást előmozdítani, ám a támadások sorozata és a félelem, hogy bármelyik jelölt azonnali célponttá válik, ismételt halasztásokhoz vezetett. Egyetlen világos vezetés helyett egy szűk vezetői tanács jött létre magas rangú tisztségviselőkből, azzal a céllal, hogy kollektív módon irányítsák a szervezetet, és csökkentsék a kockázatokat.
Khalid Meshal
Gázából nemrég sürgős üzenetet küldtek a külföldön lévő vezetésnek, amelyben a választás felgyorsítására és döntés meghozatalára szólítottak fel. Az üzenet részben abból a szükségletből fakadt, hogy kritikus döntéseket kell meghozni a harcok folytatásáról és az ideiglenes megállapodások lehetőségéről. A gyakorlatban azonban ez a felhívás csak tovább mélyítette a szakadékot, és kiemelte a táborok közötti bizalmatlanságot.
Az izraeli sajtóban megjelent beszámolók szerint az egyik forgatókönyv egy kompromisszumos jelölt megválasztása lehet; egy olyan tapasztalt személyé, aki nem köthető egyértelműen egyik táborhoz sem, és képes lehet egyensúlyt teremteni a különböző irányok között. Ez a lehetőség azonban szintén nem élvez széles körű támogatást.
Akárhogyan is, a Hamász ma a katonai meggyengülés, a vezetési válság és az egyre növekvő társadalmi nyomás ritka együtt állásával néz szembe. A Gázai övezet feletti uralma egyre inkább az erőre és a megfélemlítésre támaszkodik, miközben a lakosság egyes részei most először mernek nyilvános kritikákat megfogalmazni. Még ha hamarosan meg is születik a döntés az új elnökről, erősen kérdéses, hogy az képes lesz-e visszaadni a terrorszervezet elvesztett tekintélyét, vagy legalábbis befoltozni a repedéseket. (jdn.co.il)
